A kézi agyagozás és a horgolás fortélyait is elsajátíthatták a múzeumban a gyerekek
Ezen a héten két tábornak is otthont adott a József Attila Múzeum skanzenje.
Varga Dóra néprajzkutató, népi iparművész, az agyagozós tábor vezetője a Makó Híradónak elárulta, a gyerekekkel ezen a héten kézi agyagozással foglalkoztak, amely azt jelenti, hogy olyan agyagtárgyakat készítettek, amihez nem kell korong.
Mint megtudtuk, minden napra egy-egy tematikával készült, amelyet feldolgozhattak a gyerekek, így készült állat, házszám és kitűző is az egyhetes tábor során.
Az elkészült műveket ráadásul – a szivaccsal történő lesimítást követően – a múzeumban ki is égetik a fazekas kemencébe, így a gyerekek haza is vihetik az elkészült alkotásokat.
A skanzenben nemcsak a szebbnél szebb agyagtárgyak, hanem különleges, horgolással készült figurák – többek között polipok – is készültek.
– Ez már a negyedik táborom a múzeumban, vannak gyerekek, akik szinte a kezdetektől itt vannak, ezért két részre bontott a tábor tematikája, kezdő és haladó szintre – tudtuk meg Túri Kittitől, a horgolós tábor vezetőjétől.
Mint elmondta, a kezdők általában mindig egy könyvjelzővel kezdik, aztán jön a polip, a haladók pedig egy táska elkészítésével próbálkozhattak meg. A táborozók közt a legfiatalabb 7, a legidősebb 12 éves volt.
– Először is a finom motorikus képességeket fejleszti a horgolás, valamit nagyon jó agytorna, hiszen folyamatosan számolunk, osztunk, szorzunk. Ha mintát követve horgolunk, akkor nagyon fontos, hogy a mintát nagyon precízen kell meghorgolni, hiszen máskülönben nem kapjuk meg azt a figurát, amit szeretnénk – emelte ki Túri Kitti.
