Minden napra jutott egy csoda a Szignumban

Hittanos tábort rendeztek július második hetében a makói kéttannyelvű egyházi általános iskolában. Az ötnapos, napközis programsorozaton Jézus nyomába eredtek a résztvevők. A gyerekek minden alkalommal egy-egy csodát ismerhettek meg.

Időutazásra hívták a makói Szignum egyik nyári táborában a fiatalokat, akik valóban megtapasztalhatták, hogy minden nap szó szerint egy csoda. – Jézus egy-egy rendkívüli tettével ismerkedtünk meg minden alkalommal, amelyek köré szerveződtek a kreatív és játékos tevékenységek is. Így részt vettünk a kánai menyegzőn, lecsendesítettük a háborgó tengert, megtapasztaltuk milyen a vakság és a bénaság állapota és az ezekből való gyógyulás öröme, illetve az utolsó vacsora titkaival is megismerkedtünk – avatott be a tematikába a tábor fő szervezője.

Reiszné Surinás Piroska elmondta, mindegyik kiválasztott történet mélyebb mondanivalót is közvetített számukra. – Megéltük általuk az örömöt, a figyelmességet, a másoknak adott segítséget, a félelem átalakulását bizalommá, és a felépülés érzését – avatott be a Szignum tanító-hitoktatója, aki szerint a legfontosabb, hogy a jelenben ismerjük fel és gyakoroljuk ezeket a tanításokat. A szép gondolatok a táborban tettekre is váltódtak. Az alsós diákokból álló csapat rendkívül érdeklődő és lelkes volt, és talán nem véletlen, hogy éppen 12-en gyűltek össze, pont, mint az apostolok.

Az ötnapos esemény meghatározott napirend szerint zajlott: reggeli ima és éneklés által adtak hálát mindig az új napért, amit a szabadban elfogyasztott tízórai követett. Ezután kezdődhetett az aktuális csoda felfedezése játékos módon, majd a kapcsolódó feladatok megoldása és játék általi elmélyítése. Ebéd után a szabadidő kézműves foglalkozással folytatódott és zárásként mindig a történtek értékelése zajlott, valamint annak megfogalmazása, hogy mit tudtak a résztvevők a másiknak megköszönni. – Nagyon ügyesek voltak a diákok, jól össze tudtak dolgozni. Bátran kértek és adtak egymásnak segítséget, gyakorolták az önzetlenséget, a figyelmességet és az elfogadást. Sokat tanultak egymástól és egymásról, és mi is róluk. Egy békés közösség szerveződött az együtt töltött idő alatt – összegzett Piroska, akinek három segítője is volt a lebonyolításban.

A diákok különböző motivációkkal érkeztek a táborba: volt, akinek az iskolai hittanórák keltették fel az érdeklődését, akadt, aki a családja ösztönzésére érkezett és néhányan aktív vallásgyakorlóként kapcsolódtak be a feladatokba. – Nagyon tetszik, hogy eljátszottuk a csodákat és kézműveskedtünk is. De a legjobb az volt, hogy barátokat szerezhettünk – vélekedett Plesovszki Emma Lilla. A csapat másik tagja hozzátette, érdekesek voltak a foglalkozások, ahol sokat lehetett a hitről és fontos dolgokról is tanulni. – Igazán örülök, hogy itt lehettem a csodatáborban – értékelt Szűcs Dóra Zsófia.