Csütörtöktől szombatig oltják a veszettség ellen az apátfalvi kutyákat

A három hónaposnál idősebb, mikrocsippel ellátott ebek a veszettség elleni védőoltást kapják, mely kutyánként négyezer forintos díját helyben kell leróni. A három nap alatt három helyszínen működik majd az oltópont.

A kötelező veszettség elleni védőoltást adathatják be az apátfalvi kutyatulajdonosok csütörtökön, pénteken és szombaton.

Az első nap, azaz csütörtökön délután 4 és 5 óra között az úgynevezett Lukács ház előtt várják az ebeket és gazdáikat, aki akkor nem ér rá, az kutyáját pénteken délután 4 és 5 óra között a tűzoltószertár előtti oltópontra is elviheti.

Akinek pedig egyik hétköznap délutáni időpont sem felel meg, az az oltást szombaton reggel 7 és 8 óra között a Faluház előtt is beadathatja.

Az összevezetett oltásnál azonban csak olyan ebet lehet beoltatni, mely mikrocsippel már meg van jelölve, az oltásnál ugyanis nem lesz lehetőség ennek behelyezésére.

A mikrocsippel való megjelölés azonban kérhető előzetes egyeztetés után dr. Kovács József állatorvostól, akit ez ügyben a 06-20-97-63-413-as mobilszámon lehet elérni. Az ebek oltásának díja, kutyánként 4000 forint (körülbelül két és fél doboz cigi ára), és a veszettség elleni védőoltás minden három hónapnál idősebb kutyánál kötelező.

Az oltásra valamennyi kutya oltási könyvét és persze az oltás díját is mindenkinek magával kell vinnie. Az eboltásnál kérik a maszk használatát és az esetleges várakozás során védőtávolság betartását is.

***

A betegség „szabályos” formájában három szakaszból áll a kutyánál: az első, nagyjából 1/2-3 napig tartó időszakban megváltozik az állat viselkedése, de néha csak annyira, hogy még a gazdájának is alig tűnik fel. Az élénk vérmérsékletű, játékos, örökmozgó kutya csendesebb, zárkózottabb, kedvetlenebb lesz, a kiegyensúlyozott, nyugodt kutya pedig nyugtalanabb, ingerlékenyebb, idegen személy vagy állat közelében támadóbb, a simogató kéz felé kap. A megszokott táplálékát visszautasítja, emészthetetlen, sőt undorkeltő anyagokat viszont mohón felfal. Gyakori a fokozott nemi ingerlékenység és az, hogy a harapás, marás helyét nyalja, harapdálja, nemegyszer szinte szétmarcangolja az állat. Egy-egy kutyán már ebben a szakaszban is megfigyelhető a nyálfolyás, a nehézkes nyelés és a víziszony.

A második, nagyjából 1-2 napig tartó szakaszban növekszik a reflexingerlékenység, az állat sokkal nyugtalanabb, idegesebb, ez az idegesség a dühöngésig fokozódik. A kutya széttépi az útjába kerülő tárgyakat, támad, ha láncon vagy pórázon van, attól mindenáron igyekszik megszabadulni, ha ketrecbe teszik, annak rácsait rohamszerűen harapdálja. Felismerhetők a „tudatzavar” jelei, hiszen az állat olyan eszközökbe, tárgyakba is beleharap, melyek fájdalmat okoznak neki, máskor úgy tesz, mintha legyek után kapkodna.
Ha otthonról megszökik, céltalanul kóborol, naponta akár 40-50 kilométert is megtesz, ilyenkor ugatás, morgás nélkül belemar az útjába kerülő állatba, az embert ellenben csak akkor veszélyezteti, ha ingerli az ilyen ebet. Ebben a szakaszban már mutatkoznak a különböző bénulások: a szemizmok bénulása kapcsán kancsalság, a garatizmok bénulása kapcsán nyelési nehézségek, később a nyelés teljes megszűnése miatt a táplálék és az ivóvíz visszautasítása, a gégeizmok bénulása kapcsán az ugatás megváltozása, rekedt, majd „vonyító” hang, a nyelvizmok bénulása kapcsán bőséges nyálcsorgás.

A harmadik szakaszra már a teljes tompultság és a bénulások fokozódása a jellemző. A száj nyitott, az állkapocs lóg, a bénult nyelv előesik, majd a bénulások átterjednek a törzs és a végtagok izmaira is, végül az állat teljes mozdulatlanságra ítélve a betegség 5-8., ritkábban a 12-15. napján lesoványodva, a lélegző-izmok bénulása miatt elpusztul.

A lakásban tartott, vagy idomított, kemény nevelésben részesült kutyák mintegy 15-20 százalékában a második, „dühöngő” szakasz kimarad, a tompult, kedvetlen állatokon csakhamar a bénulásos tünetek jelentkeznek és a betegség 4-5. napján elpusztulnak.
Ahogy az állatnál, úgy az embernél is halált okoz.