Egyik áldozatát baltával ütötte agyon, a másikra rágyújtotta a házat

Tényleges életfogytiglan tartó fegyházra ítélte ma a Szegedi Ítélőtábla K. Zs-t, aki fejszével verte agyon egyik szomszédját, egy másik idős személyre pedig rágyújtotta a házat. A kép illusztráció. Fotó: police.hu.

Ítéletével megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt K. Zs vádlott ellen folyamatban volt perújítási büntetőügyben az első fokon eljárt Pécsi Törvényszék ítéletét. A perújítás során az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetéseken érdemben – az életfogytig tartó, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésen és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből történő kizárás vonatkozásában – azonban nem változtatott az ítélőtábla. A megváltoztatásra többek között azért került sor, mert a másodfokú bíróság a perújítási eljárása során további egy minősítő körülményt állapított meg a vádlott által elkövetett emberölés kapcsán.

Az első fokon megállapított négyszeresen minősülő (nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére, a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére) ölési cselekmény vonatkozásában a Szegedi Ítélőtábla további egy minősítő körülményt (aljas indokból vagy célból történő elkövetés) állapított meg a vádlott terhére, így az általa elkövetett élet elleni cselekmény – szinte példátlan módon – öt (!) minősítő körülmény fennállta miatt is súlyosabban minősül.

A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az ittas vádlott 2016. május 14-én vagy 15-én az esti órákban elhatározta, hogy szomszédja házának melléképületéből fűnyírót vagy más műszaki cikket tulajdonít el. A sértett férfi a vádlottat tetten érte, de nem szólt semmit, hanem visszament a házába. A vádlott a sértett után ment a házba, és a nála lévő fejszével többször a sértett fejére sújtott, aki ennek következtében azonnal meghalt.

Az első emberölés tárgyában a Pécsi Ítélőtábla jogerős ítélete ellen a fellebbviteli főügyészség perújítási indítványt nyújtott be, mert a nyomozó hatóság által újabb eljárásában rögzített adatok szerint a vádlott 2017. február 2-ről 3-ra virradó éjszaka, lopási szándékkal, a nyitott bejárati ajtón keresztül bement egy általa ismert idős nő és fia által lakott lakóházba is. A cselekmény idején a vádlott ittas volt, a házban pedig csak az idős sértett nő tartózkodott.

A vádlott a konyhában kezdte a kutatást, de az idős sértett észrevette és felismerte. Ekkor a vádlott félve attól, hogy cselekménye kiderül, a sértettet a nála lévő késsel megszúrta, melynek hatására a sértett elesett. A vádlott a földön fekvő sértettet több ízben meg is ütötte. A terhelt a sértett bántalmazása után már nem kutatott értékek után.

A földön fekvő sértettre rágyújtotta a házat, amit a kiérkező tűzoltók oltottak el. A sértett összeégett holttestét az általa használt szobában találták meg, halálát füstbelélegzés okozta. A szakértői vélemények szerint a sértett élt a tűz keletkezésekor. A terhelt az elkövetéskor viselt ruháit elégette, a kést és a sértett házából elvitt gázpalackkupakot egy szennyvízgödörbe dobta, ahol a nyomozó hatóság 2019. július 9-én megtalálta.

Az egyik büntető jogegységi határozat szerint nem volt helye vádemelésnek az idős sértett nővel szemben elkövetett bűncselekmény miatt, mert a több emberen elkövetett szándékos emberölési cselekmények törvényi egységet alkotnak, ezért azok külön eljárásban nem bírálhatók el. Amennyiben utóbb derül ki, hogy a terhelt az ítélethozatalt megelőzően további olyan cselekményt – emberölés – is elkövetett, amely a már elbírált bűncselekménnyel az összefoglalt bűncselekmény törvényi egységébe tartozik, a többszöri eljárás tilalma miatt nem vádemelésnek, hanem perújításnak van helye. A nyomozó hatóság iratai az alapügyben fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékokat tartalmaztak, melyek valószínűvé tették, hogy a terhelttel szemben lényegesen súlyosabb büntetést kell kiszabni.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség indítványa alapján elrendelt perújítási eljárásban az első fokon eljáró Pécsi Törvényszék a 2020. október 12-én megtartott nyilvános perújítási tárgyaláson K. Zs. vádlottat nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és okirattal visszaélés vétsége miatt – halmazati büntetésül – életfogytig tartó fegyházra és 10 év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott a kiszabott szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az ügyészség tudomásul vette a bíróság döntését, a vádlott és védője fellebbeztek ellene enyhítés – a feltételes szabadságra bocsátás engedélyezése – érdekében. Az első emberölés tárgyában jogerős ítéletet hozó Pécsi Ítélőtábla a perújítás során nem járhatott el másodfokon, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

Az immár jogerős ítélet indokolása során Dr. Benedek Tibor tanácselnök kiemelte, hogy a Szegedi Ítélőtábla eljáró büntető tanácsa az általa kiegészített súlyosító és enyhítő körülmények értékelése során arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlott által elkövetett bűncselekmények esetében – bár még most is csak 30 éves és büntetlen előéletűnek tekinthető a jelen eljárásban – nem túlzó a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből való kizárása. A megállapított enyhítő körülmények súlytalanok a vádlott által megvalósított cselekmények tárgyi súlya mellett. Az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a vádlott személyisége nem teszi alkalmassá arra, hogy valaha is a társadalom hasznos és törvénytisztelő tagjává váljon. A társadalom védelme prioritást élvez és a most kiszabott büntetés visszatartó erővel is kell hasson mindazok számára, akik ilyen jellegű és súlyú cselekményt követnek el. A tanács elnöke az indokolás végén jelezte, hogy a vádlottal szemben kiszabott tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre figyelemmel 40 év elteltével hivatalból le kell majd folytatni a kegyelmi eljárást, ami azonban nem jelenti a vádlott automatikus szabadon bocsátását.

A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.