Kreatív húsvéti díszek Földeákon és Magyarcsanádon

Földeákon máris húsvét van, Magyarcsanádon pedig a helyi könyvtár kezdeményezett online kiállítást a házakra készítendő húsvéti díszítések fotóiból. A képen a földeáki húsvéti díszítés.

Bár a húsvétig még várni kell, de az meglehetősen biztosnak látszik, hogy az idén is elmaradnak az ilyenkor szervezett közösségi ünneplések, kreatív foglalkozások – a koronavírus járvány egyik negatív hatásaként.

A húsvéti hangulatról azonban nem mondanak le a makói járás több településén sem. A földeáki könyvtár és művelődési ház épülete mellett, éppen szemben az új, termelői piaccal, máris húsvét van, legalábbis ide kikerültek a nyuszik, nyuszitojások, papírvirágok, s minden, ami a húsvéti hangulatot adja.

A helyszín egyébkén ugyanaz, ahol karácsonykor a községi, közösségi fenyőfa állt, melyre a helybéli óvodások is akasztottak díszeket.

Nem mondanak le a húsvéti hangulatról Magyarcsanádon sem. A helyi könyvtár elsősorban a gyerekeket, de a felnőtteket is megszólította, arra kérve mindenkit hogy a öltöztette díszbe a falut, azaz tegyék szebbé Magyarcsanádot a húsvéti időszakban.

Mégpedig azzal, hogy aki csak teheti, készítsen húsvéti dekorációt az ablakába, azt fényképezze le és küldje el a könyvtár/művelődési ház [email protected] email címére. A könyvtár pedig a beérkezett fotókból egy online kiállításon mutatja be az így ünnepi díszbe öltöztetett falut.

De mi köze a nyúlnak és a nyuszitojásnak a vallási ünnephez?

A húsvéti nyúl vagy húsvéti nyuszi, a húsvét ünnephez kötődő figura, a Mikuláshoz (és a Magyarországon vele egybemosott Télapóhoz valamint a Jézuskához) hasonlóan a gyermekfolklór része: a gyermekek „hisznek” a húsvéti nyúlban, amely tavasszal, általában húsvétkor titokban, mint a Mikulás vagy Jézuska, ajándékot hoz nekik. Ez egyébként tipikusan nyugat- és közép-európai hagyomány, Magyarországon is régi tradíció. Itthon és többek közt az Amerikai Egyesült Államokban általánosan ismert hagyomány a húsvéti fészek készítése az ajándék és a húsvéti tojások számára. A húsvéti nyúl egyes források szerint a 16. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették az első kosárfészket és később az első édességből készült nyulat. Néhány forrás szerint egy félreértés kapcsán került a húsvéti ünnepkor jelképei közé. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase.

A húsvéti tojás általában díszített tyúktojás vagy csokoládétojás, melyet a keresztény gyökerű kultúrákban húsvétkor szokás ajándékozni. A tojásdíszítés szokása egészen az ókorig nyúlik vissza, de a hagyomány a kereszténység elterjedése után is megmaradt. A keresztény értelmezés szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi.