Csak a régi nevét kéri vissza Nagyér, Nagykopáncsot nem

Két levelet is írt már Nagyér polgármestere a Földrajzinév-bizottságnak a község 1952-ben elvett Nagymajláth nevének visszakapása érdekében, de még egyre sem kapott választ. Lőrinc Tibor reménykedik abban, hogy a névvisszavételre még az idén sor kerülhet. A nagykopáncsi határrészt azonban nem kérik vissza.

Számítanak arra a nagyéri képviselő-testület tagjai, hogy a Miniszterelnökséghez rendelt Földrajzi Névbizottság az idén dönt a nagyéri névátnevezési kérésről. Ezzel kapcsolatban decemberben írt a nekik levelet először Lőrincz Tibor polgármester, nemrégiben pedig másodszorra is küldött egyet a testületnek, mely ritkán ülésezik. Választ még azonban még egyikre sem kapott.

Lőrincz Tibor azt mondja, hogy lelkileg sokat jelent majd, főképp a Nagymajláthon születettek számára a község eredeti Nagymajláth nevének visszakapása. (a települést gróf Nagymajláth György főszolgabíró alapította újra – a török kor pusztításai után 1843-ban.)

– Bár egykor a mai Tótkomlóshoz tartó Nagykopáncs is a község része volt, ahol hagymakertészetek működtek, de ezt a területet nem kérjük vissza. Ha kérnénk, tényleg népszavazást kellene róla kiírni, ráadásul az a Békés és Csongrád-Csanád megye határát is érintené, az utóbbi javára.

A falu eredeti nevének visszavétele egyébként Lőrincz Tibor ötlete volt még tavaly, s támogatást is talált benne a helyi képviselő-testületben, mely határozatot is hozott ezzel kapcsolatban. A faluvezetés számít arra, hogy a névváltozás következményeként gyümölcsöző kapcsolatokat alakíthat ki a község például a szintén gróf Nagymajláth György által alapított, ma a szomszédos Arad megyében található Majláthfalvával, közös uniós pályázatok benyújtásával.

A nagyéri faluvezetés egyébként eredetileg úgy gondolta, hogy helyi népszavazáson kérik ki a névváltoztatással kapcsolatban a helybéliek véleményét https://makohirado.hu/2020/08/19/nem-lesz-nepszavazas-a-falu-neverol-nagyeren/, de annak egymilliós költsége miatt végül visszavonulót fújtak, már csak azért is, mert ezt a költséget (ellentétben a helyhatósági, illetve az országgyűlési választásokéval) nem térítenék meg a helyi önkormányzatnak.

Véleménynyilvánító népszavazásra – derült ki menet közben a nagyériek számára – ráadásul nincs s szükség. Ha visszakérnék az egykor a faluhoz tartozó nagykopáncsi határrészt, akkor már bonyolultabb lenne a dolog több szempontból is, hisze arról Nagyéren és Tótkomlóson is népszavazást kellene tartani. Ráadásul, ha ezen Nagyér számára kedvező döntés születne, akkor a megyehatár megváltoztatásáról is döntenie kellene az országgyűlésnek, hogy akkor Békés megyéből csípjék el Csongrád-Csanád javára a kérdéses területet, vagy fordítva, Nagyér kerüljön át teljes egészéből Békés megyébe.

Így, hogy Nagykopáncsra Nagyér nem tart igényt, a két megye területét nem érinti a nagyériek kérelme. Ha a Földrajzi Névbizottság egyébként támogatja majd a község korábbi nevének visszaadását, akkor arra még rá kell bólintania Áder János köztársasági elnöknek, s mindezek birtokában kell róla határozatot hoznia a parlamentnek.

Ha ismét Nagymajláth lesz majd Nagyér neve, akkor a bélyegzőket csak a polgármesteri hivatalban és néhány vállalkozásnál kell kicserélni. Az új lakcímkártyákat ugyanis a kormányhivatal automatikusan kipostázza a helybélieknek, így semmilyen költségük nem lesz a település névváltozása miatt. A helyi vállalkozások bélyegzőcseréjének költségét pedig magára vállalja a község önkormányzata. A sikeres helységnévcserét követően egyébként öt esztendeig párhuzamosan fut majd Nagyér és Nagymajláth neve is. Még a helységnév jelzőtáblákon is egymás alatt lesz olvasható a két helységnév.

Nagymajláth neve a helybéliek hivatalos otthoni dokumentumai közül egyen: a születési anyakönyvi kivonaton szerepel: mégpedig azokén, akik még helyben és otthon, nem pedig valamelyik kórházban születtek.

De mi is az a Földrajzinév-bizottság?

A Földrajzinév-bizottságot a földrajzi nevek megállapításával összefüggő feladatok ellátására hozták létre, az agrárminiszter mellett működik. Hatáskörét előbb a 71/1989. (VII. 4.) MT-rendelet, majd a 303/2007. (XI. 4.) Kormányrendelet állapította meg. Feladata a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapítása, valamint a külföldi földrajzi nevek (például országnevek) hivatalos magyar megfelelőjének megállapítása, használatuk és nyilvántartásuk szabályozása.

A jelenleg is működő Földrajzinév-bizottság elődje az Országos községi törzskönyv-bizottság 1898-ban alakult. Azt ezt létrehozó törvény elsődleges célja az volt, hogy minden magyarországi településnek egyetlen hivatalos neve legyen, és hogy ne legyenek azonos nevű települések az országban, vagyis hogy a településeket egyértelműen azonosítsa a hivatalos nevük.