quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 08. 18. hétfő
  -  Ilona
Makó

Továbbra is a Szegedi Tudományegyetem az egyik legjobb magyar intézmény a brit Quacquarelli Symonds listáján

2021. december 16.

Továbbra is a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) az egyik legjobb magyar intézmény a brit Quacquarelli Symonds (QS) feltörekvő európai és közép-ázsiai országok felsőoktatási intézményeit értékelő listáján – tájékoztatta az SZTE közkapcsolati igazgatósága szerdán az MTI-t.

A közlemény szerint az SZTE idén a 29. helyen végzett, ezzel Magyarországon ismét az egyik legjobb egyetem lett a 16 vizsgált magyar felsőoktatási intézmény között, amelyekből – akárcsak 2020-ban – négy került be a top 50-be.

A feltörekvő kelet-európai és közép-ázsiai régióból tavalyhoz képest ötvennel több, azaz 450 felsőoktatási intézmény szerepel a QS-listán. Az SZTE a rangsorolt intézmények legjobb 6,4 százalékába tartozik idei helyezésével. Több részterületen – így az akadémiai elismertség vagy a kutatási együttműködések nemzetközi kiterjedtsége terén – javult a mezőnyben elfoglalt pozíciója. Legerősebb indikátora az internetes láthatóságát mérő mutató lett: itt a vizsgált régióban a 16. helyen szerepel.

A rangsor készítői a listát továbbra is tíz szempont alapján állítják össze: 30 százalékos súllyal az intézmény akadémiai elismertségét, 20 százalékos súllyal a munkaadók visszajelzéseit vették figyelembe. Mérték az oktató-hallgató arányt (10 százalék), a doktori fokozattal rendelkező oktatók-kutatók számát (5 százalék), az idézettséget (5 százalék), a publikációs tevékenységet (10 százalék) és az intézmény nemzetközi kutatói kapcsolatrendszerét (10 százalék). A nemzetközi hallgatók és oktatók arányát 2,5-2,5 százalékos, míg az intézmény internetes láthatóságát 5 százalékos súlyozással értékelték – áll a közleményben.

A QS feltörekvő európai és közép-ázsiai országok felsőoktatási intézményeit értékelő listáján (https://www.topuniversities.com/university-rankings/eeca-rankings/2022) a magyar intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 26., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az SZTE-vel holtversenyben a 29. helyen végzett, a Debreceni Egyetem pedig a 40. helyen.