A tram-train segít fejlődésben tartani a várost – év végi „toplistázó” interjú Lázár Jánossal
A városvezetés három éve csak ígéretekkel és politikai kampányokkal „építi” Vásárhelyt. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a Lázár János által felügyelt tram-train nem csupán közlekedési beruházás, hanem városfejlesztési projekt is. Interjú a kormánybiztossal!
– Az év végéhez közeledve a médiában megszaporodnak a különféle toplisták és az óévet elemző „leltárok”. Nem azt kérjük képviselő úrtól, hogy 2021 országos vagy helyi fejlesztéseit toplistába rendezze…
– …kár, mert a helyi beruházásoknál könnyű dolgom lenne. (Nevet.)
– Úgy akartuk befejezni a kérdést, hogy „az év politikai értékelésére viszont megkérnénk”. A legfontosabb vásárhelyi fejlesztés esetében, úgy gondoljuk, a tram-trainre céloz.
– Sajnos nincs nehéz dolga az embernek a helyi toplistával, ugyanis a vásárhelyi fejlesztések listáján más nem is szerepel. A városvezetés három éve csak ígéretekkel és politikai kampányokkal „építi” a várost. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a tram-train nem csupán közlekedési beruházás, hanem városfejlesztési projekt is, hiszen a sínpálya vonzáskörzetében számos út, járda, kerékpárút épült vagy újult meg, közművezetékeket cseréltünk, közvilágítást korszerűsítettünk, fákat, bokrokat, virágokat ültettünk. Azt hiszem, a projekt, ami a vásárhelyieknek egy fillérjébe sem került, épp a legjobbkor készült el. Akkor, amikor Vásárhely fejlődése látványosan megtorpant. A tram-train-fejlesztés nélkül a város lemaradása még fájdalmasabb lenne. A vonatvillamos segít fejlődésben tartani Hódmezővásárhelyt.
– Jövőre választások lesznek. Nem fél attól, hogy ezzel az ellenfél malmára hajtja a vizet? Hódmezővásárhelyt – a tram-train miatt – most újra pozitív példaként emlegetik a fejlesztéspolitikában…
– Sokszor elmondtam már, hogyan gondolkodom erről, előbb vagyunk vásárhelyiek, mint jobb- vagy baloldaliak. Legalábbis így kellene lennie. Én nem hiszek a „minél rosszabb Vásárhelynek, annál jobb a Fidesznek” szekértábor logikában. Tudom, hogy a gyurcsányista ellenzék, élén a polgármester úrral, azt szeretné elhitetni az emberekkel, hogy a kormány bünteti az ellenzéki vezetésű városokat, de ez sem Budapesten, sem itt, Vásárhelyen nem igaz. A tram-train Magyarország egyik legértékesebb, legtöbb fejlődést és gyarapodást generáló beruházása, méghozzá egy ellenzéki vezetésű városban.
– Az ellenzéki polgármesterek az ön által is idézett állításukat azzal igyekeznek alátámasztani, hogy a helyi iparűzési adó mérséklése milliárdokat vett ki az önkormányzatok zsebéből.
– Amire Magyarország kormánya kompenzációs programokat dolgozott ki. Az ellenzék néha úgy csinál, mintha nem tudná, hogy épp egy világjárvány írja át a történelmet. Egy felelős kormánynak ilyenkor egyszerre kell védenie az emberéletet és a gazdaságot, a munkahelyeket, az emberek megélhetését. Ha már az idei év legjeiben gondolkodunk, a válságkezelő intézkedések toplistájában nagyon is előkelő helyen kell szerepelnie azoknak a döntéseknek, amelyeket az adórendszer vonatkozásában hozott a kormány. Aki ugyanis a helyi iparűzési adó csökkentését támadja, az egyúttal azt is állítja, hogy a magyar vállalkozásokat a kijárási tilalom, a világjárvány közepén is ugyanúgy kellett volna adóztatni, mint amikor pörög az idegenforgalom és zavartalanul működnek a különböző iparágak. Épeszű ember ilyet nem mondhat. Csak a baloldal reflexe az, hogy válság idején megszorítani kell, nem pedig pénzt tenni a gazdaságba.
– Ha már itt tartunk, ön hogyan látja, összességében jól teljesített a magyar gazdaságvédelmi akcióterv?
– Egy nemzetgazdaság állapota szerencsére nem „véleményes” dolog. Nemcsak azokra a mérőszámokra gondolok, amelyeket minden fejlett országában egyformán mérnek a világon. A GDP-nél sokkal fontosabb, amit az emberek a hétköznapokban tapasztalnak. Magyarország kormánya számos olyan vállalást tett, amelyben nem lehet mismásolni vagy mellébeszélni. Mondok két példát. A polgári kormány az idősekkel kötött szövetségében vállalta, hogy nemcsak azt adja vissza nekik, amit a balliberális kormányok elvettek tőlük – elsősorban a 13. havi nyugdíjat –, hanem ígéretet tett arra is, hogy ezentúl a nyugdíjasok is részesülnek a gazdasági növekedésből. „Együtt sírunk, együtt nevetünk”, ez a józan megfontolás áll a polgári kormány nyugdíjpolitikája mögött. A nyugdíjasoknak ugyanis a Gyurcsány-Bajnai-féle „válságkezelés” során jobbára csak a sírás jutott… A mai egy tiszta helyzet, ha nő a gazdaság, akkor van nyugdíjprémium, ha lassul, akkor meg sajnos nincsen. Most, amikor beszélgetünk, már tudni lehet, hogy idén meglett a nyugdíjprémium, tehát a gazdaság növekedett. A magyar nyugdíjasok egységesen 80 ezer forintos rendkívüli juttatást kaptak. Ilyenre korábban nem volt példa Magyarországon. Ha a gazdaságvédelmi akcióterv nem lett volna sikeres, akkor ezt a „nyugdíjas bónuszt” sem lehetett volna kifizetni. Ahhoz, hogy hasonló kifizetésre jövőre is lehetőség legyen, azt a gazdaságpolitikát kell folytatni, amely az elmúlt 12 év alatt újra növekedési pályára állította a magyar gazdaságot.
– Két dolgot említett. Melyik a másik?
– Nemcsak a nyugdíjasok, hanem a családok esetében is van egy olyan intézkedés, amelynek a gazdaság meghatározott mértékű növekedése volt a föltétele. Ez a gyermeket nevelő szülők teljes összegű személyijövedelemadó-visszatérítése, amelyről mostanra, remélem, már minden jogosult értesült. Bár nincsenek kevesen, tudomásom szerint közel 2 millió szülőt érint a lépés. Költségvetési oldalról ez mintegy 600 milliárd forintot jelent, ami talán jól mutatja, milyen komoly vállalás ez a kormány részéről, különösen egy világjárvány árnyékában. Azt hiszem, az elmúlt évek munkájának egyik legfontosabb visszacsatolása, hogy Magyarország képessé vált erre a támogatási formára. A magyar nemzeti össztermék ugyanis ezekben a Covid-sújtotta időkben is 5 százalékot meghaladó mértékben tudott bővülni, amit sok uniós ország megirigyelne. Ennek köszönhetően megvan a fedezete az adó-visszatérítésnek, ami hála Istennek nem az első és nem is az utolsó a családokat támogató lépések sorában.
– A már érvényben lévő családtámogatási formákról, mint a CSOK, az édesanyák adómentessége vagy épp a nagycsaládosok autóvásárlási programja, talán több szó esett ezeken a hasábokon is az elmúlt időszakban. Van olyan további intézkedés, amelyet még ide sorol, de talán kevesen tudnak róla?
– Nemrég részt vettem egy olyan találkozón, ahol sok fiatallal beszélhettem. Meg kell mondjam, meglepett, milyen sokan nem tudtak közülük arról, hogy januártól a 25 év alattiaknak már nem kell jövedelemadót fizetniük Magyarországon. Pedig ennek mindannyian a haszonélvezői lesznek. A döntéssel persze nem titkolt célja van a kormánynak: a családalapításra akarjuk ösztönözni a fiatalokat. Felmérések szerint a magyar fiatalok többsége kifejezetten családpárti. Szeretnének gyereket vállalni, ráadásul nem is csupán egyet, mint sok nyugati országban. A családalapítást mégis halogatják, egyre későbbi időpontra tolják, aminek nem elsősorban a korszellem változása az oka, ahogy a liberális politikusok szeretik magyarázni, hanem az egzisztenciális megfontolások. Támogatás nélkül a fiatalok egyszerűen nem mernek belevágni a családalapításba. Ezen a téren az államtól sokkal több és okosabban kitalált segítséget várnak, mint amilyeneket 2010 előtt az ő szüleik vagy a valamivel idősebb rokonaik, ismerőseik kaptak. Ha ugyan kaptak. Láthatóan van még dolgunk azzal, hogy a mai fiatalokban tudatosítsuk, hogy Magyarországon bő egy évtizede olyan politika van hatalmon, amely a pénzügyi helyzetük megszilárdításában, a családalapításhoz és otthonteremtéshez szükséges anyagi hátországuk megerősítésében a szövetségesük.
– A fiatalok támogatását gyakran hangsúlyozza a vidékfejlesztés kapcsán is.
– Ez így van. Szerintem a vidékfejlesztés fókuszában a fiataloknak, a fiatal családoknak kell lenniük, annál az egyszerű oknál fogva, hogy jövője annak a településnek van, ahol a fiatalok megmaradnak, családot alapítanak és otthont teremtenek maguknak. Ehhez az kell, hogy elérhető közelségben megkapjanak minden olyan, a jó minőségű, polgári élethez szükséges szolgáltatást és lehetőséget, amit egy nagyobb város tud kínálni a számukra. Ennek érdekében egyszerre kell fejleszteni a közlekedést, tehát az elérés módjait és a közszolgáltatásokat, illetve azok intézményeit, például a vidéki kórházakat, iskolákat és óvodákat. Itt, a Dél-Alföld 4-es számú választókerületében, amelynek lakóit és érdekeit én képviselhetem az Országgyűlésben, éppen ezen dolgozunk. Azt hiszem, a mostaninál nagyobb kontraszt nem is lehetne a 2010 előtti évekkel, amikor a baloldal akkori és mai de facto vezére, Gyurcsány Ferenc még azt üzente az állami támogatásokkal elégedetlen fiataloknak, hogy „el lehet menni Magyarországról”. Mi ehelyett azt mondjuk: van értelme visszatérni, van értelme itt maradni és akár egy vidéki kistelepülésen tervezni a jövőt. Ebben ugyanis végre egy erős és hűséges szövetségesre számíthatnak, a magyar államra.
– A 2021-es is nehéz, kihívásokkal teli év volt. Ilyen körülmények között mit lát az óév legnagyobb eredményének Magyarország szempontjából?
– Egyértelműen a magyar gazdaság újraindítását, növekedési pályára állítását. Ha gazdasági növekedés van, minden van. Egy ország ugyanis akkor tud tovább nyújtózkodni, mint a takarója ér, ha évről évre nagyobb takarót tud szőni magának. Magyarország erre még a válság idején is képes volt. Ezt tartom az elmúlt 12 év és a 2021-es esztendő legnagyobb eredményének is. A gazdaság növekedéséből fedezünk minden olyan intézkedést, amely pénzt hagy az embereknél és a vállalkozásoknál. Ez a fedezete a minimálbér emelésének, amely jövőre így magasabb lesz a Gyurcsány-féle baloldal által 2010-ben fizetett átlagbérnél is, ami pedig értelemszerűen magasabb, mint a minimálbér. Azonkívül ez a gazdasági teljesítmény a fedezete a rezsicsökkentésnek is, ami Orbán Viktor ellenzéki versenytársa szerint csak népbutítás, és a maga részéről nem is tartaná meg. Pedig ez intézkedés az, amely minden magyar családot képes elérni és segíteni a hétköznapokban. Tény, hogy jól működő, erős gazdaság kell hozzá, amire a baloldal kormányzása alatt 2010 előtt nemigen volt példa.
Forrás: Promenad24
