Virág elvtárs is beköszön a földeákiakhoz

Csütörtöktől öt héten át minden csütörtök délután a könyvtármozi vetítéseire várják az érdeklődő földeákiakat. Jön A tanú, a Két emelet boldogság, az Egy erkölcsös éjszaka, a Jób Lázadása és az Eldorádó.

A minden csütörtökön délután 4-kor kezdődő ingyenes vetítéseken olyan népszerű magyar filmeket láthatnak a maszkot viselő helybéliek, melyet a magyar filmgyártás 1960 és 1988 közötti remekeit vonultatják fel, különböző műfajokban.

Most csütörtökön, azaz október 8-án délután 4-tól a klasszikus vígjáték, A tanú pereg majd a vásznon, az a film, mellyel Bacsó Péter rendező a Rákosi-kor ma már groteszk diktatúráját figurázza ki, bemutatva, hogy az akkori ember, jele esetben Pelikán József gátőr, hogyan kerül a mélybe, majd emelkedik a magasba egymás után. A tíz évig betiltott alkotásnak egyébként olyan ma már legendás mondatokat köszönhetünk, mint „Az élet nem egy habos torta!”, „Kicsi, savanyú, de legalább a miénk! „Tudja Pelikán elvtárs, egyszer majd kérni fogunk magától valamit…” Mi ez, Bástya elvtársat már meg se akarják gyilkolni?”

A jövő hét csütörtökön Bereményi Géza Eldorádó című 1988-ben bemutatott filmjét vetítik, Eperjes Károly, Pogány Judit és Andorai Péter főszereplésével. A történet 1945-ben játszódik: Monori, a Teleki téri piac királya újrakezdi tevékenységét. Életelve: akinek aranya van, annak mindene van. Neki van. Lánya, Mariska hazatér Bécsből, és fiút szül. Monori két marék ékszer árán megszabadul a vejétől, az unokát, Imrét ő neveli. 1950. A piac vegetál. Monori szotyolát árul és kivár. Egy rúd arannyal megmenti diftériás unokája életét. 1956. Monori szeretné külföldre juttatni lánya családját. Az aranyrudakat hátizsákba rakja. Az utcákon fegyveres harc, tankok. Monori rosszul lesz. Eljutnak a kórházba, ahol unokája kezébe nyom egy aranyrudat: szerezzen orvost, azonban a fiú nem tud bánni az arannyal, ezért nem jár sikerrel.

A 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé.

Október 22-én Makk Károly rendező a Hunyadi Sándor novellájából készült Egy erkölcsös éjszaka című filmjét láthatják majd az érdeklődők. A történet szerint Kelepei Jenő, a bohém diák egy átmulatott éjszaka után elhatározza, hogy beköltözik Mutter bordélyházába. Amikor a fiatalember aggódó édesanyja váratlanul megérkezik vidékről, a Főnökasszony villámgyorsan úrilányok panziójává alakítja át a házat. A Hunyady Sándor műve nyomán készült film 1978-ban a Magyar Filmkritikusok díját nyerte, Makay Margit a legjobb női alakítás díját, Tarján Györgyi pedig a legjobb női epizódalakítás díját kapta.

https://vimeo.com/236600030

Október 29-én a Jób lázadása című, egyébként Oscar-díjra jelölt filmet láthatják az érdeklődők. Gyöngyössy Imre és Kabay Barna filmjének története: Az idősödő, zsidó Jób, feleségével, Rózával, egy Tisza mentén található meg nem nevezett kis magyar faluban élnek az 1940-es évek elején. A történet sorsszerűsége, hogy hét gyermeküket korán elvesztették, ezért a család örökös nélkül maradt. 1943-ban cseles jogi manőverekkel és persze nem kevés pénzért örökbe fogadják az árva, katolikus neveltetésű Lackót. Kvázi örököst vásárolnak maguknak. Jób és a felesége úgy akarnak tekinteni a fiúra, mint a saját gyermekükre. A férfi elkezdi tanítani Lackót, érintőlegesen megismerteti a Talmuddal az e világi bölcsességgel és a zsidó vallással. A kezdeti konfliktusok után kiderül, hogy az árva Lackó nagyon eszes, fogékony és életrevaló gyermek. A fasizmus felhői viszont gyülekeznek és rövidesen elérik a tiszamenti kis falut is. Egy nap Jóbot és Rózát koncentrációs táborba hurcolják. Mielőtt ez megtörténik, sorsuk és végzetük teljes tudatában Lackót és elrejtett javaikat korábbi cselédeikre bízzák azzal az ígérettel, hogy azok gondját viselik a gyermeknek, míg felnő.

November ötödikén pedig a Herskó János rendezte vígjátékot, a Két emelet boldogságot vetítik, Kaló Flórián, Domján Edit, Garas Dezső és Krencsey Marianne főszereplésével. A film egy újonnan átadott ház fiatal házas lakóinak életét mutatja be. Egyikük sincs több 30 évesnél. Olyan hétköznapi, igazán nem nagyon regényes és látványos konfliktusok és emberi gyengeségek kerülnek elénk, amelyek a házasélet kezdeti boldogságát gyakran megkeserítik. Van közöttük KISZ-titkár és szövőgyári munkásnő, fiatal természettudós és a férjét megcsaló háztartásbeli, könyvtáros és női fodrász. Birkás doktort zavarja, hogy felesége dolgozik, mivel előnyben részesíti a hagyományos családmodellt – érdekes módon ők folyamatosan magázzák egymást. A lakás gyakran nincs rendben és még néha a főzést is magának kell megoldania. A női fodrászként dolgozó, nagyképű Ferenc folyamatosan féltékeny a szépséges ám, de csapodár feleségére, Farsangék folyamatosan vitatkoznak, mivel a férj folyton csak a motorját szereli otthon és nem foglalkozik a fiatal feleségével. Korbuszéknál is óhatatlanul gyakoriak az összezördülések, hiszen ők kénytelenek a férj nem túlságosan rugalmas édesanyjával egy fedél alatt lakni. Még a csendes Sipos családnál is zajlik az élet, igaz talán nekik jut a legkevesebb szerep a filmben. De azért a végére látszólag minden megoldódik.