quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 09. 17. szerda
  -  Zsófia
Makó

Kovács Norbert, a Ménesbirtok vezérigazgatója volt a Rádió 7 vendége

2020. augusztus 31.

Hétfő délelőtt a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója, Kovács Norbert volt a Közös Nevező vendége, amelynek témája a Ménesbirtok aktualitásai, a szarvasmarhatelep és az öntözésfejlesztés volt, de a Kozma Ferenc iskola és a tanévnyitás is szóba került.

A beszélgetés során elsőként a Ménesbirtokot érintő fejlesztések, azok közül is a szarvasmarhatelep került fókuszba. Kovács Norbert ennek kapcsán elmondta: rövidesen átadják a két termelőistállót, amely a robotfejés technológiát alkalmazza majd, és 880 tehén elhelyezésére lesz alkalmas. Mint hozzátette, a beruházás része egy jelentős villamoshálózat-fejlesztés is, akárcsak a trágyatároló, a siló és a közlekedőutak fejlesztése is.

Rámutatott: a műszaki átadás-átvétel heteken belül lezárul, s elkezdhetik a termelést az új technológiában, a próbaüzem pedig a lezárást követően fog bekövetkezni.

A robotfejés az istállónkénti 440-440 tehén 110-es egységeiben valósul meg. A kialakított kis épületben egyszerre két tehén fejése történhet meg, teljesen emberi beavatkozás nélkül. A fejés idején kiegészítő takarmányozás is történik majd, amely szintén robotizált lesz, s előre beprogramozott adatok alapján zajlik.

Kovács Norbert kiemelte: nagyon fontos, hogy nem irányítottan nyolc óránként fog történni a fejés a mostani technológiához képest, hanem szabadforgalmú lesz az istálló, a tehenek a saját igényeik szerint mehetnek be a fejőházba. Természetesen lesz egy minimális idő, amin belül nem engedik be őket újra, illetve ha nagyon sokáig nem mennek be, akkor fel kell az istállómesternek keresnie az állatot – itt jelentkezik először az emberi munka igénye, mutatott rá a vezérigazgató.

A robot azonosítja is a teheneket, amely többek között az egyéni kiegészítő takarmányozás miatt is fontos, de az állatok aktivitását is megfigyelik és elemzik az adatokat.

A tej minőségét is figyeli majd az új rendszer. Kovács Norbert hangsúlyozta: két ponton is van elkülönítési hely a tej útjában, a különválasztás a minőség függvényében történik. Akárcsak a korábbi folyamatokat, ezt is robot végzi majd, automatikusan zajlanak majd az ellenőrzési folyamatok, de – mint aláhúzta – ez sem száz százalékos megbízhatóságú, hiszen itt műszaki gondok léphetnek fel, amelyre fel kell készülniük. Kiemelte továbbá, hogy ennek ellenére mégis nagy előrelépés ez az emberhez képest, hiszen véleménye szerint irreális elvárás az emberektől, hogy az év 365 napján 0-24 órában, 110%-os figyelemmel és fegyelemmel történjenek a minőségbeli vizsgálatok.

Ezt követően a trágyakezelésről esett szó, amely kapcsán a vezérigazgató kiemelte: ez a beruházás minden hazai és uniós előírásnak és környezetvédelmi, állat-egészségügyi szempontnak megfelel. Az alkalmazott trágyaszános technológia zárt rendszerű, és a teljes folyamat emberi beavatkozás nélkül zajlik, zárt öntözőcsatornában, amely a föld alatt fut.

Az öntözési beruházás kapcsán elhangzott: 5500 hektáron lesz berendezve a gép, a fejlesztés egyik fő kulcsszavai a takarékosság és a hatékonyság. Kovács Norbert rámutatott: több mint harminc éves technológiát váltanak ezzel.

– A nap végén, amikor hazamegyek, családapaként vagy felelős állampolgárként azt gondolom, hogy ebben a szakmában az is felelősségünk, hogy a termőföldet, az édesviz-készletünk a lehető legjobban használjuk ki, úgy, hogy a jövőt ne együk meg előre – hangsúlyozta.

Rámutatott továbbá, hogy a rendszer korszerűtlensége miatt több millió köbméter vizet vesztenek el csak Mezőhegyesen, amely egy elképesztő szám. Mint elhangzott, egy évben 10 millió köbméter vizet használnak fel, 10%-os javulás tehát egymillió köbmétert jelent például.

A fejlesztés megtérülése kapcsán a vezérigazgató kiemelte: biztos benne, hogy anyagilag megtérül, 20-30 év használat mellett nem is kérdés, de a közgazdaságtani számítás alapján a 2020-as évet állandónak nézve, akár 5 év alatt megtérül egy ilyen mértékű beruházás.

Ezt követően Kovács Norbert a vetőmag üzemről beszélt, amely száz százalékon dolgozik, a nap 24 órájában, heti hét napon. Az ezt érintő beruházás kapcsán elmondta, jövő év nyarára készül el egy olyan feldolgozó vonal, ami a korszerűbb kiváltásra irányul, és egyéb más növények feldolgozására is alkalmas lesz.

Végül az oktatásról esett szó. A vezérigazgató arról adott tájékoztatást, hogy a Kozma Ferenc iskolában is elkezdődik szeptember elsejével a tanítás, a kollégiumba pedig már ma elkezdődött a beköltözés. Az iskola és a tanműhely épületeiben zajlik jelenleg is egy korábban megkezdett beruházás, így egy ideiglenes helyszínen kezdik meg az évet a diákok, a tanműhelyben pedig a nagy gépek és a többi kolléga társaságában történik a gyakorlati képzés, s sajátíthatják el a gyakorlati tudást.

A Ménesbirtokra való betekintés pedig nemcsak az ott tanulóknak adódhat meg, hiszen mint Kovács Norbert elmondta, nem titkolt céljuk és feladatuk, hogy szervezett formában, előzetes regisztrációt követően az érdeklődők és a szakemberek is megtekinthetik majd a Mezőhegyesen zajló munkálatokat.