quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 09. 10. szerda
  -  Nikolett, Hunor
Makó

Magyar klímakutatókat díjazott a chilei állam

2020. december 16.

A klímakutatásban végzett felfedező és feltáró munkájukért vehették át a Földgömb Alapítvány kutatói, Nagy Balázs és Heiling Zsolt a chilei külügyminisztérium díját.

A Magellán-szoros felfedezésének 500. évfordulója alkalmából alapított díjat Camilo Sanhueza, Chile magyarországi nagykövete december 15-én, Budapesten nyújtotta át a díjazottaknak – tájékoztatta a Földgömb Alapítvány szerdán az MTI-t.

Ferdinand Magellan expedíciója 500 évvel ezelőtt, november 1-én fedezte fel a nevét viselő tengeri átjárót. Chile külügyminisztériuma a kerek évforduló alkalmából alapított díjat, mellyel a Magellán szellemiségét magukénak valló kutatók, felfedezők munkáját szeretné elismerni.

Nagy Balázs és Heiling Zsolt 2010-ben indította el a Magyar Száraz-Andok Klímamonitoring Programot Chilében az Atacama-sivatagban, a Föld legmagasabb szunnyadó tűzhányóján. A 6893 méterre emelkedő vulkán a legmagasabb beműszerezett hegyóriás a bolygón. Szélsőséges időjárásának köszönhetően egyúttal kiváló indikátorhelyszín a klímaváltozás folyamatainak vizsgálatához – olvasható a közleményben.

A kutatók a felszínalatti örökfagy változásának dinamikáját, fogyását monitorozzák az elmúlt évtized során összegyűlt milliónyi adat segítségével. A helyszín számos más tudományág számára is meglepetéseket tartogat. Mikrobiológusok, planetológusok, meteorológusok, hidrogeológusok tucatjai kapcsolódtak be eddig a kutatási programba.

„Az Atacama-sivatag e magashegyi, eddig ismeretlen helyszínéről igen átfogó képet alkothattak a tudósok az elmúlt 10 év során. Az eredmények rendkívül fontosak a helyi közösségeknek, hiszen a Föld legszárazabb területén e fagyott óriások a vízbázist jelentik az alacsonyabban fekvő települések számára” – mutatnak rá.

A kutatás nem csak Chile számára jelentős, figyelembe véve, hogy a klímaváltozás megértéséhez olyan helyszíneken kell a helyi folyamatokat leírni, monitorozni, melyek érzékenyen reagálnak a Földön zajló folyamatokra. Az elmúlt évtizedben a tudósok által a hegyóriáson 5000 méter felett mért hőmérsékletemelkedés igen jelentős: átlagosan eléri a 1,5 Celsius-fokot.

A közlemény szerint a kutatók immár egész Chilére kiterjesztve építik klímamonitoring hálózatukat PermaChile+ néven az Atacama-sivatagtól Patagóniáig.

 

Borítókép: illusztráció