Magyar és lengyel győzelem, nagy siker a megállapodás

A ma nyilvánosságot látott magyar–lengyel–német megállapodásnál hazánk számára aligha születhetett volna előnyösebb egyezség Brüsszelben. A Magyar Nemzet is látta a dokumentumot, cikkükben bemutatják, hogy annak elfogadása miért jelentene sikert Budapestnek és Varsónak.

A Magyar Nemzet birtokába került a német EU-elnökség, valamint Magyarország és Lengyelország közötti megállapodás szövege, amelyről heteken át tartó intenzív tárgyalás után szerda késő délután is egyeztettek az uniós tagállamok nagykövetei.

A dokumentumban több jogi, ám jóval kevesebb politikai szempont szerepel, mint az Európai Parlament és a németek paktumában. Brüsszeli források lapunknak azt mondták: komoly magyar–lengyel siker lesz, amennyiben a többi EU-ország
rábólint a javaslatra. Elemzésünkben megmutatjuk, miért.

Győzelem a migráció ügyében

A jogállamisági rendelethez többek között csatoltak egy záradékot, amely kifejezetten leszögezi, hogy a források lehetséges elvonása csak meghatározott szempontok alapján valósulhat meg.

Ez azt jelenti, hogy az EU-ban kimondják: sem a migráció, sem a családpolitika, sem az azok miatti nézetkülönbségek nem jelenthetik semmilyen szankció alapját. A friss szövegben az is rögzített, hogy a jogállamisági rendeletet csak a tagállamok nemzeti identitásának tiszteletben tartása mellett alkalmazhatják. A német elnökség és az Európai Parlament egyezségében ilyesmiről korábban szó sem volt.

„A feltételrendszer alkalmazása objektív módon, igazságosan, pártatlanul és tények alapján fog megvalósulni. Biztosítva a tisztességes eljáráshoz való jogot, a diszkrimináció tilalmát, illetve a tagállamok közötti egyenlő bánásmódot” – húzzák alá.

Megkerülhetetlen lett az alapszerződés

A már zárt szankciós listát tartalmazó jogállamisági javaslat csak akkor kerülhet majd alkalmazásra, amennyiben az EU-jog által rögzített más eljárások nem biztosítják hatékonyabban az uniós költségvetés védelmét.

Ez szintén a magyar kormány régi érve volt, hiszen az uniós alapszerződésekben benne vannak a kötelezettségszegési eljárások, valamint a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárás is.

A hetes cikkely margóján a friss szöveg azt is kimondja, hogy az a jogállamiság kérdését elsődlegesen kezeli, tehát Brüsszel nem hozna létre újabb, az uniós jogszabályokat felülíró eljárást.

Ideológiai légvárak helyett jogi eljárások

Előrelépés az is, hogy a jogbiztonság és jogorvoslati lehetőségek markánsabban jellemzik a rendeletet. Az érintett tagállamok bármikor az Európai Bírósághoz fordulhatnak a rendelet jogszerűségének vizsgálata érdekében. Ez alapos jogi eljárásokat eredményezhet: amíg a bíróság vizsgálata tart, addig a Bizottság nem javasolhat intézkedéseket. Utóbbi nem szerepelt az EP által kiharcolt szövegben. Hasonlóképp újítás az is, hogy az EU csúcsszervének, az állam-és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak jelentősebb szerep jut. Ha egy tagállam a meghozott szankciós intézkedést az Európai Tanács elé viszi, akkor a testület elnökének a kérdést napirendre kell tűznie, mégpedig azzal a céllal, hogy teljes egyetértést alakítson ki a huszonhét ország között.

Magyar és lengyel siker, garanciákkal

Kormányzati források egybehangzó véleménye, hogy hazánkra nézve rendkívül kedvező pontokat sikerült elfogadtatnunk. Amennyiben az EU-csúcson az országvezetők felkarolják a megállapodást, majd arra az EP isrábólint és hatályba lép, nagyon erős politikai elköteleződést fog jelenteni, tehát a szereplők ettől nem táncolhatnak vissza. Amennyiben ez mégis megtörténne, a nemzeti parlamentek még mindig elállhatnak a csomag végső ratifikációjától.