A rezsicsökkentés továbbra is védi a magyar családokat

A lehető legrugalmasabb megoldás született a rezsicsökkentés újraszabályozásánál – így látják szakértők. A magyar családokat továbbra is védi a kormány az elszabadult világpiaci áraktól.

A lehető legrugalmasabb megoldás született a rezsicsökkentés újraszabályozásánál – így látják szakértők. Az energiajogász azt mondta, a kormánynak lépnie kellett, hogy meg tudja védeni a lakosságot a háború, a szankciók és az energiaválság következményeitől. Az új rezsiszabályok csütörtökön jelentek meg. Eszerint az átlagfogyasztás fölött többet kell majd fizetni az energiáért, de még így is kevesebbet, mint a világpiaci ár – közölte az M1 Híradója.

András Géza minden évben készít magának egy kimutatást, többnyire a téli időszak végén, hogy mennyit kellett fizetnie a gázért. A Zalaegerszegen élő két gyermekes családapa, most pedig már azon gondolkodik a feleségével együtt, hogy a rezsiszabályok megváltoztatásával, hogyan tudnak spórolni az energiaköltségeken, főként a hidegebb hónapokban. „Veszünk vissza az átlaghőmérsékletből mindenképpen, a napi átlaghőmérsékletből, amikor nem tartózkodunk itthon, iskolában vannak a gyerekek, dolgozunk, akkor visszaveszünk a hőmérsékletből a termosztáton egy-két fokot, az kibírható szerintem” – jelentette ki az energiajogász.

Ezekben a napokban sokan vannak, akik osztanak-szoroznak, hogy kiszámolják mennyibe is kerül majd nekik augusztustól az energia, hiszen a jövő hónapban változnak a rezsiszabályok. Ami biztos, hogy az átlagfogyasztásig marad a rezsicsökkentett ár.

Az új szabályok szerint meghatároztak egy limitet, ameddig a gázt és a villanyt mindenki rezsicsökkentett áron kapja, ez a limit a földgáznál 1729 köbméter, a villamos energiánál pedig 2523 kilowattóra évente. Ebben az esetben a gáz 102, az áram pedig 36 forintba kerül köbméterenként, illetve kilowattóránként. A átlagfogyasztáson felüli mennyiségért úgynevezett lakossági piaci árat kell fizetni, de még ez is jóval kevesebb, mint a versenypiaci ár. Ez azt jelenti, hogy a gáznál 1020 forint helyett 747 forintba kerül köbméterenként az átlagot meghaladó fogyasztás. Ugyanez az áramnál 268,9 forint helyett csak 70,1 forint.

Ez azt jelenti, hogy bár a rezsicsökkentés az átlagfogyasztásig érvényes, afölött lakossági piaci árat kell fizetni, de ennek ellenére, még így is jelentős összegeket spórolnak meg a családok a versenypiaci árakhoz képest. Gáz esetében a megtakarítás mértéke éves szinten 1 millió 587 ezer 222 forint, az áramnál pedig 587 ezer 607 forint. Összesen pedig 2 millió 174 ezer 829 forint. Vagyis: a rezsicsökkentés továbbra is védi a magyar családokat.

Fontos, hogy a nagycsaládosok továbbra is kedvezményesen kapják a gázt. Náluk ugyanis a fogyasztási korlát jóval magasabb, mint más háztartásoknál. Ráadásul, egy három gyerekes családnál, ha újabb gyerekek születnek, akkor mindegyik után plusz 300 köbméter gázfogyasztásra lesznek jogosultak a szülők évente.

Még pedig azért, mert a lakosság körülbelül háromnegyede átlagos vagy átlag alatti fogyasztónak számít. Éppen ezért ők továbbra is rezsicsökkentett áron juthatnak hozzá a gázhoz és az áramhoz is – ismertette a XXI. Század Intézet elemzője a Kossuth Rádióban.

Nagy Ervin szerint az elhúzódó orosz-ukrán háború, az elhibázott brüsszeli szankciók, a kialakult energiaválság, a magas árak miatt a kormánynak az a feladata, hogy megvédje a lakosságot.

„A politikának ilyenkor egy dolga van, az az, hogy a gazdaságot és leginkább – ez az utóbbi, a szociális kérdés – a lakosságot védje. És hát azt látjuk, hogy a magyar kormány ebben elkötelezett. A rezsicsökkentés, amely most már nyolc-kilenc éve visszatekintő története van és amely ez idáig és védte a lakosságot, meg fog maradni” – fogalmazott az elemző.

„Nyugat-Európában, ahol egyre feszítőbb problémaként jelentkezik az energia árak emelkedése, keresik a megoldást a lakosság hatékony támogatására, de ez egyelőre nem sikeres. Ennek pedig az a legfőbb oka, hogy a magyarétól eltérően hiányoznak a stratégiai elemek a rendszerből” – hangsúlyozta az M1-en az energiajogász.

„Villamosenergiánál azok az állami tulajdonú termelők, akik nem a profit által érdekeltek és földgáznál pedig azok az állami tulajdonú tárolók, akik szintén nem abban érdekeltek, hogy mikor lehet jó áron olcsón venni és drágán eladni, hanem abban, hogy a lakosságnak, illetve a védendő ipari felhasználásnak biztosítsák a forrásait. Ez Nyugat-Európában nincsen” – szögezte le Tóth Máté energiajogász.

A szakértő arról is beszélt, hogy a magyar kormány ebben az energiaválságos helyzetben sem szabadította rá a lakosságra a világpiaci tarifákat, hanem bevezette a lakossági piaci árakat.

Ezek jóval alacsonyabbak, mint amennyit az Európai Unió számos országában fizetni kell a háztartásoknak az energiáért. Ezeket az árakat egyébként az energiahatóság felülvizsgálja, először decemberben, majd ezt követően negyedévenként.

Forrás: Hirado.hu, illusztráció: Pixabay.com