Török Gábor elemezte a választás számait

Bár a jogorvoslati határidő még nem járt le, de minden szavazatot megszámoltak: végre érdemes megnéznünk, hogy a 2018-as választáson leadott voksok a korábbi választásokkal, elsősorban a négy évvel ezelőttivel összehasonlítva mit mutatnak az egyes pártokról – írja Török Gábor politológus a blogjában.

1. 2018-ban – a 225 ezer levélszavazatot nem számítva – 5,5 millióan szavaztak, ez 2002 után a második legnagyobb részvétel. 2014-hez képest 588 ezerrel nőtt az érvényes szavazatot leadók száma. A levélszavazatok esetében arányaiban még komolyabb a bővülés: 97 ezerrel többen szavaztak a négy évvel ezelőttinél.

2. Messze a legnagyobb mértékben a Fidesz tudta növelni a szavazóinak a számát: 2014-hez képest 466 ezer új szavazójuk lett. Ez nagyobb bővülés, mint amire 2006 és 2010 között a párt képes volt. A levélszavazatokat nem számítva – hiszen velük együtt nem korrekt az összehasonlítás a 2014 előtti adatokkal, amikor a határon túli magyaroknak még nem volt választójoga – ez a mostani a Fidesz második legjobb választási eredménye, ennél jobban csak 2010-ben szerepeltek. Ez volt sorozatban az ötödik választás, amikor a Fidesz 2 milliónál több szavazatot szerzett: azaz 16 éve folyamatosan tartja a Fidesz magabiztosan 2 millió felett a táborát.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

3. A Jobbik eddigi történetének legjobb eredményét érte el a leadott szavazatok számát tekintve (arányában a 2014-es eredmény jobb volt: most 19,8 százalék a hazai szavazatokat tekintve, akkor 20,7). 2014-hez képest minimálisan, 73 ezerrel növelték a szavazótáborukat. A párt mostani eredménye árnyalatnyival jobb, mint az 1990-ben és 1994-ben szintén második helyen végzett SZDSZ-é. Ezzel a Fidesz és az MSZP és az 1990-es MDF után után a Jobbik érte el a rendszerváltást követő választásokon a negyedik legjobb eredményt.

4. Az LMPszintén eddigi történetének legjobb eredményét érte el: 2014-hez képest 134 ezerrel több szavazatot kapott, de még a 2010-es eredményét is felülmúlta közel 20 ezer szavazattal. A pártnak több szavazója volt 2018-ban, mint az SZDSZ-nek 1998 és 2006 között, vagy a Fidesznek 1994-ben.

5. A leadott szavazatok számát tekintve a választás legnagyobb vesztese a baloldal. Négy évvel ezelőtt az MSZP, a DK és az Együtt közös listán indult, most külön mérettették meg magukat. Hárman együtt – radikálisan növekvő részvétel mellett – 263 ezerrel kevesebb szavazatot kaptak, mint 2014-ben. E három párt mostani eredménye (1 millió 26 ezer szavazat) alig jobb, mint az MSZP 2010-es eredménye (990 ezer szavazat). A szocialista párt történetének második legrosszabb eredménye a mostani: ennél kevesebb szavazatot parlamenti választáson csak 1990-ben szereztek.

6. A baloldal veszteségéhez bizonyára hozzájárult, hogy a Momentum 174 ezer, a Kutyapárt pedig 99 ezer szavazóval jelent meg a magyar politikában. A Momentum egyébként jobban szerepelt, mint az MDF 2010-es parlamenti kiesésekor (137 ezer szavazat).

7. A széttagolt ellenzéken belül az új pártok összességében lényegesen jobban szerepeltek. A politikusok által gyakran emlegetett „XXI. századi” pártok, azaz a Jobbik, az LMP és a Momentum együtt 1 millió 667 ezer szavazatot kaptak, de talán ide számíthatjuk még a Kutyapárt szavazatait is (1 millió 766 ezer). A „régi baloldal” pártjaira, azaz az MSZP-re és a DK-ra közösen 989 ezren szavazatak. Ez a két ellenzéki tábor („XXI. század” és „régi baloldal”) együttesen 2 millió 755 ezer „hazai” szavazatot szerzett, valamivel többet (közel 150 ezerrel), mint a Fidesz egyedül.

8. Nem tárgya ennek a pártlistás összegzésnek, de érdemes megjegyezni, hogy az egyéni választókerületekben leadott voksok első elemzése azt mutatja, hogy az úgynevezett stratégiai vagy taktikai szavazás a vártnál is nagyobb mértékben működött a 2018-as választáson. Ha nem lett volna, a Fidesznek ekkora országos támogatottság mellett ebben a választási rendszerben nem 133, hanem akár 140 mandátuma is lehetne. Ráadásul nem csupán a baloldalon belül (ahol ez valószínűleg több budapesti mandátumot is eredményezett), de a baloldal-Jobbik viszonyában is (bár ez utóbbinak az egyéni mandátumok sorsára most csak minimális hatása volt). A Jobbik jelöltjeire leadott szavazatok száma országos összesítésben közel 150 ezerrel haladja meg a párt listájára érkezett szavazatok számát, és ebben benne vannak a budapesti és agglomerációs eredmények is, ahol fordítottan működött az átszavazás: ott a Jobbik jelöltjei rosszabbul szerepeltek, mint a párt listája. A baloldali pártok szavazói között az egyes körzetekben ennél lényegesen magasabb átszavazási adatok mutathatók ki azokban a körzetekben, ahol a pártok maguk nem koordináltak. Miután korábban csak elenyésző mértékben láttunk példákat a stratégiai szavazásra, ez mindenképpen a 2018-as választás komoly újdonsága, és azt mutatja, hogy az ellenzéki oldalon a szavazók egy jelentős része számára a politikai cél (kormány leváltása) fontosabbá vált a pártkötődésnél.