„Nekünk két hazát adott végzetünk… ”

Folytatódott a SZIGNUM Szent István Szabadegyetem előadássorozata: hétfő délután id. és ifj. Brzózka Marek beszélt arról, milyen is egy lengyel-magyar család élete.

Idősebb Brzózka Marek aneszteziológus orvos, nyugdíjazott egyetemi docens, aki orvosi tanulmányainak köszönhetően találkozott magyar feleségével is. Az egyetem utolsó évében a Szovjetunióban egy diáktáborban vett részt, ott találkozott vele, és franciául kezdtek el beszélgetni, hat évre rá pedig a szegedi dómban mondták ki a boldogító igent. Mivel ekkor még nem beszélt magyarul, a szertartás is francia nyelven zajlott. Azóta született öt gyermeke, több mint tíz unokája, és a magyar állampolgárságot is felvette. Előadásában a személyes történetek mellett a két nemzet történelmi kapcsolatára is rávilágított, hogy milyen szoros, Európában egyedülálló, ezeréves barátság fűzi egymáshoz a két népet.

Fia, ifjabb Brzózka Marek már hazánkban született, de a lengyel kötelékek, a nyelv és a tájak is nagy hatással voltak rá.

– Van egy érdekessége a lengyel nyelvnek: az apaföld és az anyaföld – Magyarországon anyaföldnek említjük a szülőhazát, a lengyel nyelvben viszont apaföldként szerepel. A másik ilyen érdekesség, ami nekem elég könnyen sínre tette az identitás kérdését, hogy apukám Sziléziából, a Tátrából, a hegyek körül született és onnan származik, édesanyám pedig Szentesről, az Alföldről, és valahogy ez az apaföld-anyaföld és a hegyek és az alföldi táj együtt él bennem – mondta el, hozzátéve: művészetében is fontos szerepet játszott a többnyelvűség, ez indította el abban, hogy elkezdje a képzőművészetet megismerni.