Csanád vezérről és Csanád vármegyéről a honismereti körben

Forgó Géza történész-muzeológus tart előadást Csanád vezérről és Csanád vármegyéről a Honismereti Kör tagjainak a makói múzeumban csütörtökön délután 3 órától.

MH-Makó

Ki is volt Csanád vezér és mi is volt az a Csanád vármegye, mely székhelye Makó volt, és mettől meddig állt fönn – erre a kérdésre is választ kapnak majd az érdeklődők Forgó Géza történész-muzeológustól.

Csanád egykori fővezére 1028-ban Ajtony ellen fordult, valószínűleg Rév-Kanizsánál (a mai Magyarkanizsa) átkelt a Tiszán, és a Harangod (Aranka) vizénél Nagyősz mellett egy két napig tartó csatában megverte volt fővezérének seregét, Ajtonyt pedig lefejezte. Csanád mondája szerint a csata előtt Szent György jelent meg előtte oroszlán képében és harcra buzdította. Csanád és Gyula seregét azonban Kőkenyérnél Ajtony tapasztalt serege megfutamította, de végül a nagyőszi csatában legyőzték. Csanád diadalmasan vágta le Ajtony fejét, majd nyelvét kivágta és a tarsolyában elrejtette. Gyula erről mit sem tudva, Ajtony levágott fejét Szent Istvánhoz vitte, magának tulajdonítva a hőstettet. Ekkor Csanád a tarsolyból elővette Ajtony nyelvét, és bebizonyította, hogy ő győzte le a vezért, Gyulát pedig száműzték.

Csanád az Ajtony felett aratott győzelem után megkeresztelkedett, birtokokat kapott, és rokona, I. István megbízta a marosmenti egyházmegye megszervezésével, amelynek ispánja lett. Az új közigazgatási egység az ő nevét kapta, így lett Csanád vármegye. A megye hatalmas területet foglalt el, a teljes Tisza-Maros zugot, amin később már 4-5 vármegye osztozott. Csanád vármegye kisebb formájában egészen az 1950-es megyerendezésig fennállt, majd területét feldarabolták és felosztották Békés és Csongrád megyék között.

Az előadás résztvevői ezt követően megtekintik a József Attila Múzeum Más világ című régészeti kiállítását is.