Állami támogatást kaphatnak az állattartók a kéknyelv betegség megelőzéséhez

Állami támogatást kaphatnak állományuk beoltásához az állattartók a kéknyelv-betegség megelőzése érdekében, ahol pedig már felbukkant a betegség, ott kötelező a vakcinázás, hogy a többi állat ne fertőződjön, ennek költségét az állam állja.

Nemes Imre, a Nemzeti Élemiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi elnökhelyettese elmondta, hogy a kéknyelv-betegség bejelentési kötelezettség alá esik, ezért az állattartóknak kötelező értesíteniük az illetékes hatóságot vagy az állatorvost, ha észreveszik a kór jeleit: a fertőződés után két héttel az állatok étvágytalanok lesznek és nem mozognak, nyálzanak, könnyeznek, nyelvük megduzzad. Hozzátette, hogy a betegség csak nagyon ritkán jár az állatok elhullásával és nincs szükség a fertőzött állomány leölésére sem. A betegség emberre nem veszélyes, mivel csak a szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket és a vadon élő kérődző állatokat támadja meg, ám a meleg beköszöntével a kórt terjesztő törpeszúnyogok egyre aktívabbak – közölte.
A betegségnek a kivitel szempontjából van különösen nagy jelentősége: a vírusok a fertőzött állatokkal nagy távolságra is eljuthatnak. Magyarországra 2008-ban Franciaországból származó szarvasmarhákkal érkezett a kéknyelv betegség, 2014-ben pedig a Balkánról terjedt át, és bár tavaly már nem találtak fertőzött állatot, még 1 évre volna szükség ahhoz, hogy Magyarország hivatalosan is fertőzésmentes lehessen – közölte.

A törpeszúnyogok megjelenésével a kérődző állatok között terjedő kéknyelv betegség ismételt előfordulása és további terjedése várható Magyarországon. A járvány 2014 őszén a makói járásból Csanádpalota térségére terjedt ki, de érintett volt a megyében Deszk, Hódmezővásárhely, Szatymaz, Balástya, Ásotthalom és Szeged-Szőreg, illetve a batidai terület.