Lázár: jövedelemkiesés pótlására ment el az agrártámogatások zöme
– A magyar gazdaság versenyképességének javítása elképzelhetetlen az agrárium nélkül – jelentette ki Lázár János szombaton a Vásárhelyen rendezett gazdanapi fórumon. Hozzátette: az uniós támogatások zömét nem fejlesztésre, hanem a jövedelemkiesés pótlására fordították. Címlapkép: makói hagymafüzér a Hagymafesztiválon.
MH-Vásárhely
– A magyar agráriumba 2007-2013 között 3800 milliárd forintos uniós forrás érkezett, az ágazat termelékenysége azonban nem változott érdemben – mondta a a mai vásárhelyi gazdanapi fórum bevezetőjében a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette, hogy az uniós támogatásokat zömében nem technológiai fejlesztésre, hanem a jövedelemkiesés pótlására fordították.
A makói és vásárhelyi térség országgyűlési képviselője elmondta: ha nincs fejlesztés, nincs versenyképes mezőgazdaság, ezért a rendelkezésre álló forrásokat elsősorban a technológia megújítására, korszerűsítésre kell fordítani. A miniszter szerint komoly eredmény, hogy a termőföldet sikerült megőrizni nemzeti tulajdonban. Lázár János szerint a következő évtized nagy kihívása, hogy ezt meg tudják védeni. Véleménye szerint még sincs minden rendben az agrárszektorban, hiszen a mezőgazdasági gépek, a műtrágya és a vegyszerek jelentős része külföldi, ahogy azok terményfelvásárló cégek és a kiskereskedelmi hálózatok is.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint újra kell szabályozni a területet, például fogyasztóvédelmi eszközökkel lehetőséget teremtve a magyar élelmiszer-kiskereskedelemnek.
Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár előadásában kifejtette, az uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló 1300 milliárd forintnyi agrár-vidékfejlesztési forrás több mint kilencven százaléka már elérhető, márciusig pedig minden hátralévő felhívás megjelenik. Mintegy 450 milliárd forintról pedig már döntés is született. Közölte: több olyan pályázati kiírás is volt, amelynél a beérkezett igények többszörösen meghaladták a rendelkezésre álló keretet. Ilyen volt a tízezer lakosúnál kisebb önkormányzatoknak kiírt, a településképet meghatározó fejlesztések támogatása, amelyre egy hónap alatt a 27 milliárd forintos keret háromszorosára nyújtottak be pályázatot. Közölte, hogy a jogosultságellenőrzés után az élelmiszeripari, önkormányzati, kertészeti, valamint állattartó-telepek korszerűsítését szolgáló pályázatok értékelése is hamarosan is elkezdődik, ennek eredménye tavaszra, nyár elejére születik meg.
Az államtitkár hangsúlyozta, Magyarország számára kulcskérdés a termelés biztonságának és hatékonyságának javítása. Ennek egyik eszköze az öntözésfejlesztés, az erre a célra rendelkezésre álló 50 milliárd forintos keretre mégis csupán 11 milliárdos igény érkezett be. Erre részben magyarázat, hogy az érintett területeken hiányzik vagy nem megfelelő a csatornahálózat, amely azonban más uniós forrásokból fejleszthető – tette hozzá. A következő hetekben írnak ki 14 pályázatot több mint 84 milliárd forint értékben, egyebek mellett termelői csoportok megalakítására, szaktanácsadási rendszer működtetésére, a termelői igényeknek megfelelő kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására vagy a helyi piacok és a közétkeztetés fejlesztésére.
