Makói származású Európa kedvenc slammere

Mészáros Péter októberben lett országos slam poetry bajnok, decemberben pedig az Európa Bajnokságon közönségdíjas lett. A hétvégén Vajdaságba látogatott, hogy az ottani közösség előtt léphessen fel.

Kiss Dániel – Szabadka

A slam poetry egy előadói költészeti műfaj, amely a ’80-as évek Amerikájából indult, Magyarországra pedig 2006-ban érkezett el. Az előadó (slammer) egy saját verset ad elő a színpadon, a cél a közönség meggyőzése. Ennek megfelelően pedig a zsűrit a közönség soraiból választják ki legtöbbször, hogy egytől tízes skálán pontozza az előadott műveket. Színészet, költészet, stand up és rap keveréke: fontos a szöveg, a dinamika, és a színpadi kiállás, a közönséggel való kommunikáció. Szabály nincs, bármiről és bárhogyan lehet írni, két dolog adott: kellék használata tilos és a maximális idő 3 perc 15 másodperc, túllépése pontlevonást von magával.

Sikerességét jelzi, hogy hazánkban minden nagyobb városban van már slam poetry közösség és klubestek, ahol kipróbálhatják az emberek magukat. Ráadásul ebből a határon túli magyarok sem maradnak ki: Felvidék és Erdély után Vajdaságban is elindult a slam poetry mozgalom, hétvégén tartották második klubestjüket.

Mészáros Péter több ismert hazai előadóval együtt vett részt a szabadkai rendezvényen. Ő maga egyébként a szegedi slam poetry rendezvénysorozat főszervezője is egyben, így fontosnak tartja, hogy támogassa bajnokként és a szegedi közösség vezetőjeként is a műfaj határon túli kezdeményezéseit. – Ha csak a helyi közelségről beszélünk, akkor adja magát, hogy a Slam Poetry Szegednek segítenie kell minden olyan kezdeményezést, ami például határon túli, Szerbiában zajlik – mondta el, hozzátéve, hogy az országon belüli kisebb közösségeket is szívesen segítené. Péter a slam poetry-n kívül szívesen mesélt makói kötődéséről is: édesapja családja törzsgyökeresen makói, amire nagyon is büszkék, hiszen – bár már Budapesten lakik – gyermekkorát szüleihez, nagyszüleihez hasonlóan itt töltötte, a Hajnóczy utcában. Itt tanult meg biciklizni is, és verseiben a gyermekkori élmények is innen származnak. Dolgozott a családja hagymaföldjein, de a disznóvágásokra is szívesen gondol vissza.

Később Szegeden alapított slamközösséget, onnan ismeri a moholi Gömöri Esztert, a vajdasági klub főszervezőjét, aki elárulta, hogy a határon túliak közül ők csatlakoztak ehhez utoljára, így lemaradásban vannak Erdélyhez vagy Felvidékhez képest. Ráadásul kevesen is vannak a magyarok Vajdaságban, ez is megnehezíti a szervezést. – Nem túl nagy a terület, de jobban szétszórt, meg kell találni azokat a csomópontokat, ahová érdemes szervezni, ami nem csak az adott várost, hanem a környékbeli embereket is be tudja vonzani.

A nehézségek ellenére is a helyi versenyzők és szervezők lelkesek, ráadásul ez a rendezvény egy lehetőséget biztosít arra, hogy magyarországi és vajdasági magyarok találkozzanak, beszélgessenek. A későbbiekben pedig akár egy olyan verseny is megrendezésre kerülhet, ahol a vajdasági és szerb előadók léphetnének fel közösen, hiszen a téma adott, a műfaj pedig alkalmas, hogy elindítson egy beszélgetést – akár nemzetiségeken átívelve.