Az orosz-ukrán háború 148. napja – FRISSÜL

Immár száznegyvennyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Amerikai szakértő: Putyin vegyi fegyvert vethet be Ukrajnában

James Stavridis amerikai tengernagy szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fog atomháborút indítani, de vegyi fegyvert bevethet Ukrajna ellen, írja az Unian hírügynökség.

Stavridis szerint nagyon kicsi az esélye annak, hogy az orosz államfő atomot vessen be, ennek ellenére Putyin továbbra is rettegésben tartja a Nyugatot ezzel a fenyegetéssel.

A szakértő szerint Putyin is tisztában van azzal, hogy egy nukleáris csapás kockázatai meghaladják az előnyöket. Máskülönben már rég lecsapott volna Kijevre, állítja Stavridis.

A britek szerint jelenleg az orosz offenzíva egyik prioritása a második legnagyobb ukrán erőmű elfoglalása

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma kiadta napi jelentését az orosz-ukrán háború állásával kapcsolatban. A britek szerint az orosz és szeparatista erők továbbra is kisebb támadásokat hajtanak végre az ukrajnai donbaszi területen húzódó frontvonal mentén és közelednek Ukrajna második legnagyobb erőműve, a Donyecktől 50 kilométerre északkeletre fekvő Vuhlehirska-erőmű felé.

AZ ANGOL VÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERINT OROSZORSZÁG PRIORITÁSKÉNT AZ UKRAJNAI KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA, MINT PÉLDÁUL AZ ERŐMŰVEK ELFOGLALÁSÁT.

Az erőmű esetleges elfoglalása után az orosz offenzíva Kramatorszk és Szlovjanszk városok felé folytatódhat – áll a jelentésben az Origo szerint.

Nagy-Britannia újabb fegyvercsomagot küld Ukrajnának

Nagy-Britannia tüzérségi lövegek és több mint 1600 páncéltörő fegyvert küld Ukrajnának a legújabb nyugati fegyverszállítás keretében, hogy segítsen megerősíteni az Oroszországgal szembeni védelmet – közölte csütörtökön Ben Wallace brit védelmi miniszter.

A kötelezettségvállalásra azt követően került sor, hogy a leköszönő miniszterelnök, Boris Johnson a múlt hónapban további 1 milliárd font katonai támogatást ígért az országnak.

„Nemzetközi partnereinkkel együtt biztosítani fogjuk, hogy Ukrajna rendelkezzen azokkal az eszközökkel, amelyekkel megvédheti országát Putyin illegális inváziójától” – ígérte Wallace egy nyilatkozatban.

Wallace a Guardian szerint elmondta, hogy Nagy-Britannia ezen kívül bombák elleni radarrendszereket, több száz drónt és több mint 50 ezer lőszert is biztosít.

Ismét Mikolajivot lőtte rakétákkal az orosz haderő

Olekszandr Szenkevics, a dél-ukrajnai Mikolajiv polgármestere szerint hét S-300-as rakéta csapódott be egy „létfontosságú központba” a városban – írta a CNN amerikai hírportál.

„Ma hajnali három órakor (helyi idő szerint) kaotikus rakétázás zajlott a városban” – mondta a polgármester. Hozzátette, hogy nem tud magyarázatot találni az orosz támadásra, mivel egyik katonai objektumot vagy raktárat sem találták el. Egy infrastruktúrális központot, illetve lakóházak közelében lévő objektumokat találták el. Emellett kiemelte, hogy nincs áldozata a támadásnak.

Szenkevics kifejtette, hogy a hónapok óta tartó tüzérségi támadások során körülbelül 540 többszintes lakóépület semmisült meg, amelyek többségét már nem lehet helyreállítani. Emellett körülbelül 680 magántulajdonban lévő ház sérült meg, és 121 ember vesztette életét a városban.

Kormányzó: megint orosz támadás érte Harkivot, sok áldozat

Az orosz erők csütörtökön ismét heves támadást intéztek Ukrajna második legnagyobb városa, a keleti országrészben lévő Harkiv ellen, az eddigi információk szerint két polgári lakos vesztette életét és 21-en sebesültek meg – közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő közlése szerint az oroszok Uragan típusú rakéta-sorozatvetővel mértek csapást a nagyvárosra. A sebesültek között van egy gyermek, és négyen közülük súlyos állapotban vannak. A kormányzó szavai szerint az orosz erők támadásai csakis polgári létesítményekben okoztak károkat: a civil infrastruktúrában, személyautókban, kereskedelmi pavilonokban, a tömegközlekedésben és egy lakóépületben, amelynek az első emeletén egy fogorvosi rendelő van.
Ihor Terehov harkivi polgármester hozzátette, hogy az oroszok a város egyik sűrűn lakott területére nyitottak tüzet. Emlékeztetett arra is, hogy az orosz lövedékek egymást követően második napja csapódtak be a város közösségi közlekedési egyik eszközének valamelyik megállójába. Szerdán az egyik megállóban hárman haltak meg, köztük egy 13 éves fiú orosz lövedék becsapódásától.
Szerhij Bolvinov, a megyei rendőrség nyomozati osztályának vezetője közölte, hogy nagy valószínűséggel tiltott kazettás lövedékeket vetettek be Harkiv ellen az oroszok.
Vitalij Kim, a déli Mikolajiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg két rakétát lőtt ki a megye központjára, és eltaláltak egy humanitárius segélyraktárt. „Több ezer tonna gyerekeknek, időseknek és rászorulóknak szánt élelmiszer égett el” – emelte ki. A kormányzó videófelvételt is közzétett a Twitteren az égő raktárépületről.
Az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz megszállók legalább 14 darab nehéz haditechnikai eszközt, továbbá lőszereket, fegyvereket és robbanóanyagot vittek be az általuk elfoglalt zaporizzsjai atomerőmű 1-es erőművi blokkjának gépházába. „A bevitt fegyverarzenál az összes lőszerrel jelenleg nagyon közel található a turbógenerátor működését biztosító berendezésekhez, beleértve a fő olajtartályt, amelyben gyúlékony olaj található, amely gőzturbinák hűtésére szolgál. Robbanásveszélyes hidrogén is van ott, amelyet a generátor hűtésére használnak” – fejtette ki a vállalat. Az Energoatom figyelmeztetett, hogy az orosz erők felszerelése elzárta a hozzáférést az erőmű tűzoltó berendezéséhez. Ha lőszerrobbanás miatt tűz ütne ki, a tragédia mértéke felérne a csernobili atomerőműével – tették hozzá.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság nyilvánosságra hozta, hogy az ukrán erők az ország déli határvidékén tíz légicsapást mértek az orosz csapatokra, helikopterekkel, bombázó és támadó repülőgépekkel. A közlemény szerint egy megerősített orosz szakasz a Herszon megyei Andrijivka irányába próbált ellentámadást végrehajtani, Lozove környékén pedig kísérletet tett elvesztett pozíciójának helyreállítására, de nem járt sikerrel. Két Mi-8-as helikopterrel az orosz erők légicsapásokat intéztek Potyomkine és Olhine közelében, de ukrán oldalon a parancsnokság szerint „nincsenek veszteségek”. Az ukrán erők ötször találták el az oroszok egyik megerősített állását, háromszor élőerő-csoportosulást és a felszereléseket, kétszer lőszerraktárakat a mikolajivi és a herszoni régiókban.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a Facebookon arról tájékoztatott, hogy az Ukrajnát támogató kapcsolattartó csoport negyedik ülésén Kijev partnerei új kötelezettségvállalásokról állapodtak meg fegyverek, lőszerek szállítására és ukrán katonák kiképzésére vonatkozóan. Elmondta, hogy a találkozón felvetette a külföldi felszerelések karbantartásával és javításával kapcsolatos munka rendszerezésének szükségességét, valamint annak fontosságát is, hogy a nemzetközi katonai segítségnyújtás elszámolása és felhasználása átlátható legyen.
A miniszter szerint a partnerek biztosították őt afelől, hogy készek támogatni Ukrajnát a győzelemig. Ezenkívül sok partner kifejezte készségét ukrán katonák kiképzésére, ami lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy jól képzett tartalék erőforrásra tegyen szert.

Az EU elfogadta az Oroszország elleni hetedik szankciócsomagot

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az Oroszország elleni hetedik szankciócsomagot csütörtökön.

A csomag importtilalmat vezet be az orosz aranyra, azon belül az ötvöstermékekre, és szigorítja egyes csúcstechnológiai áruk exportellenőrzését.
A csomag kiterjeszti azon ellenőrzött termékek listáját, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország katonai és technológiai vagy védelmi és biztonsági ágazatának fejlesztéséhez, és ezáltal megerősíti a kettős felhasználású és fejlett technológiára vonatkozó exportellenőrzést.
A tanács sajtóközleménye szerint az újonnan elfogadott csomag céljai között van, hogy szigorítsák a már hatályos gazdasági szankciókat, illetve hatékonyabbá tegyék azok végrehajtását. A gazdasági szankciók mellett a tanács úgy döntött, hogy további személyeket és szervezeteket vesz fel szankciós listájára, és szigorítja a jelentéstételi kötelezettségeket, hogy megkönnyítse az EU-ban lévő vagyonuk befagyasztását.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint az unió újabb fontos lépést tett annak érdekében, hogy gyengítse Oroszország képességét az Ukrajna ellen indított háborúja finanszírozására.

255 települést tartanak ellenőrzés alatt Ukrajnában a szeparatista és az orosz erők

A Donyecki Népköztársaság kiadta az orosz-ukrán háború állásával kapcsolatos hadijelentését melyben közlésük szerin jelenleg 255 települést tartanak ellenőrzésük alatt Ukrajnában a Luhanszki Népköztársasággal és az orosz erőkkel együtt.

Állításuk szerint az ukrán hadsereg az elmúlt napon 15 általuk ellenőrzött települést bombázott, amiben két ember meghalt, kettő pedig megsebesült – írja a The Guardian

Magyar Levente: Magyarország az elsők között van a gyakorlati segítségnyújtásban

Magyarország az elsők között van a gyakorlati segítségnyújtásban Ukrajnában – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Kijevben a közmédiának.

Magyar Levente közölte: csütörtök reggel találkozott Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettessel, majd Epifanyij metropolitával, az ukrán ortodox egyház vezetőjével, akikkel áttekintették Magyarország ukrajnai humanitárius tevékenységét. Mindketten azt mondták – folytatta -, hogy nagyra tartják a magyarok jelenlétét.
Magyar Levente úgy fogalmazott: most érünk el ahhoz az időszakhoz, hogy elválik, ki az, aki tartósan és komoly, érdemleges tevékenységet végezve segíti az ukrán népet, és kik azok, akik ugyan nagy hanggal kifejezik a szolidaritásukat, de a gyakorlatban kevésbé aktívak.
Magyarország az elsők között van, amikor a gyakorlati segítségnyújtásról van szó – jelentette ki az államtitkár. Hozzátette: ezt fenn fogjuk tartani, és minden lehetséges csatornán segítjük Ukrajnát rendkívül nehéz helyzetében. „Humanitárius tevékenységünk révén a családokat, a menekülteket, az iskolába járó gyerekeket próbáljuk olyan helyzetbe hozni, hogy minél kevesebb megrázkódtatással és minél könnyebben vészeljék át ezt az időszakot” – mondta.

ORFK: 11 436-an érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 6514 ember lépett be szerdán Magyarországra, a román-magyar határon belépők közül 4922-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 290 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 12 ember – köztük 4 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Az ukránok szerint tankkal lőttek az arató kombájnokra

Az eset a dnyipropetrovszki régióban, Koshove falu közelében történt, egy tank a gabonát arató kombájnokra lőtt, a munkásoknak nem esett baja – mondta Olekszandr Vilkul a Krivij Rih-i katonai közigazgatás vezetője.

Ukrán hadi sikerekről érkeztek jelentések

Az ukrán hadsereg beszámolója szerint az ország déli részén 111 orosz csapatot számoltak fel tegnap, az élőerőn kívűl két Msta-B löveget, két más tüzérségi eszközt, egy drónt és 13 páncélozott járműt semmisítettek meg.

Putyin: új korszak van kialakulóban

A Nyugat megpróbálja fenntartani az egypólusú világrendet, amely a globális fejlődés fékje volt, de egy új, igazságosabb korszak van kialakulóban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai moszkvai fórumon.

Ideológiai igényű felszólalásában Putyin azt hangoztatta, hogy az „aranymilliárd” – a leggazdagabb államok – totális uralmának modellje igazságtalan, és a kizárólagosság illúzióján alapul, első és másodosztályúakra osztja a népeket, ezért rasszista és neokolonialista jellegű. Mint mondta, az ennek alapjául szolgáló globalista, liberálisnak mondott ideológia egyre inkább a totalitarizmus jegyeit öltötte magára, gátolva a kreatív útkeresést és a szabad történelmi alkotást.
„Az aranymilliárd nem véletlenül vált arannyá vált és ért el sokat. Jelentős mértékben más népek kifosztása árán szerezte meg pozícióját Ázsiában és Afrikában is” – fogalmazott.
Hangot adott álláspontjának, miszerint a Nyugat nem tud saját jövőképet felkínálni, az „aranymilliárd” elitje pedig pánikba esett amiatt, hogy a világ más központjai a fejlődés saját változatával állhatnak elő. Putyin álláspontja szerint nemzeti és globális szinten most egy új, igazságosabb, szociálisan fokozottabban orientált és biztonságosabb világrend alapjait fektetik le.
„Ezek a hatalmas változások természetesen visszafordíthatatlanok” – mondta.
„Bármennyire is igyekeznek a nyugati és az úgynevezett nemzetek feletti elitek megőrizni a dolgok jelenlegi rendjét, mégis egy új korszak, a világtörténelem új szakasza következik. És csak a valóban szuverén államok képesek biztosítani a növekedés magas dinamikáját, példát mutatni másoknak az életszínvonal és az életminőség terén, a hagyományos értékek és az emelkedett humanista eszmék védelmében, olyan fejlődési modellek tekintetében, amelyekben az ember nem eszközzé, hanem a legfőbb céllá válik” – tette hozzá.
Putyin szerint annak érdelében, hogy Oroszország erős, független és versenyképes legyen, javítani kell, igazságosabbá, nyitottabbá kell tenni az ország életében való állampolgári részvétel mechanizmusait, beleértve az alulról építkező demokrácia, a közvetlen demokrácia és a nyilvánosság részvételének mechanizmusait. Az elnök azt hangoztatta, hogy Oroszországnak előre kell lépnie, emlékezve nagy múltjára, hagyományaira és értékeire, de nemcsak a múltba révedve.
A fórumon a beszédét követő eszmecsere során az elnök egyebek között kitért az Északi Áramlat gázvezeték kapacitásának csökkenésére is. Hangot adott véleményének, hogy Kanada nem az Ukrajna ellen elindított, Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború vagy a Gazprom ellen bevezetett szankciók miatt nem akarta visszaadni a gázvezeték javításra küldött turbináját, hanem azért, mert kőolaj- és földgáztermelőként maga is be akar lépni az európai piacra.
Rámutatott: az ügy azt jelzi, mennyire fontos a mérnöki tevékenység fejlesztése Oroszországban. Úgy vélekedett, hogy a nyugati cégek távozása végre lépéskényszert teremt a külső, „megalázó” és „nagyon veszélyes” technikai függőségtől való megszabadulás érdekében, „beleértve a haditechnikával kapcsolatos, kritikus fontosságú területeket is”.

Washington újabb négy HIMARS rakéta-sorozatvetőt szállít Ukrajnának

A legújabb katonai segélycsomag részeként az Egyesült Államok négy további, nagy hatótávolságú rakéta-sorozatvető rendszert (HIMARS) szállít Ukrajnának – jelentette be Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerdán Washingtonban.

Az Ukrajna szövetségeseivel tartott virtuális megbeszélésen Austin leszögezte: „ezentúl is meg fogjuk találni a módját, hogy minél innovatívabb módon támogassuk az ukrajnai fegyveres erők soraiban küzdő bátor nőket és férfiakat, és az adott igényekhez szabjuk az általunk nyújtott segítséget, amivel biztosítani tudjuk, hogy Ukrajna rendelkezik azzal a technológiával, lőszerkészlettel és a puszta tűzerővel ahhoz, hogy megvédje magát” az Oroszország indította háború ellen.

Az új csomag többszörös kilövésű rakétarendszereket és az ezekhez szükséges lőszereket is tartalmazza.

Litvánia újabb páncélozott járműveket és lőszereket ad Ukrajnának

Litvánia újabb páncélozott szállítójárműveket és lőszereket ad Ukrajnának – jelentette be a litván védelmi miniszter a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál szerdai tudósítása szerint.

„Litvánia a közeljövőben további katonai támogatást nyújt Ukrajnának: M113-as és M577-es páncélozott szállítójárműveket, amelyekre Ukrajnának valóban nagy szüksége van, valamint a tartalékképzéshez szükséges lőszereket” – közölte Arvydas Anusauskas az Ukrajnát támogató koordinációs NATO-csoport ülésén.

A miniszter emellett felhívta a figyelmet az Ukrajnát támogató országok szerepére az ukrán hadsereg kiképzésének megszervezésében. Hangsúlyozta: Litvánia az ukrán erők kiterjedt katonai kiképzésének megszervezését javasolja. „Ukrajna meghatározta a főbb képzési igényeit, a litván hadsereg pedig készen áll ezekre. Egyelőre katonai rendőrök, aknamentesítési szakemberek képzésére van igény. A litván hadsereg kész az ukrán katonák nagy-britanniai kiképzéséhez is hozzájárulni oktatók odaküldésével” – tette hozzá Anusauskas.

Kifejtette: a litván hadsereg mérlegeli annak lehetőségét, hogy tíz oktatót küldjenek Nagy-Britanniába, amely a következő három hónapban tízezer ukrán katona számára kíván háromhetes alapkiképzést nyújtani.

Belga király: „nem hagyjuk, hogy egy nukleáris nagyhatalom zsarolással megosszon bennünket”

„Nem hagyjuk, hogy nukleáris nagyhatalom zsarolással megosszon bennünket, és megtörje a szolidaritásunkat Ukrajnával” – hangsúlyozta szerdán Fülöp belga király televíziós beszédében, amelyet Belgium függetlenné válásának ünnepe, július 21. alkalmából tartott.

A The Brussels Times hírportál tudósítása szerint a király egyértelmű támogatásáról biztosította Ukrajnát, és összetartásra, szolidaritásra szólított fel a belga népet „a nehéz idők átvészelése érdekében.” Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború következményei már az egész világon, így Belgiumban is érzékelhetőek.
„Az infláció erőteljes emelkedése alááshatja gazdaságunkat és társadalmunkat is. Sok honfitársunknak nehéz dolga van a jelenlegi áremelkedés miatt, különösen az alacsony jövedelmű háztartásoknak, az egyszülős családoknak és a segélyből élőknek” – jelentette ki.
Fülöp király szerint meg kell akadályozni, hogy a lakosság különböző rétegei közötti szakadék tovább szélesedjen. Mint mondta, a befogadáson és szolidaritáson alapuló belga társadalmi modell képes felfogni a sokkokat, de a magas energiaköltségek nehéz döntéseket tesznek majd elkerülhetetlenné. Figyelmeztetett emellett „az önérdek motiválta tekintélyelvű rendszerek és reflexek újjáéledésének veszélyére”.
„Válaszoljunk ezekre a kihívásokra a demokráciába vetett rendíthetetlen hittel. Az összetartás és a befogadás előmozdításával. Ne ássuk tovább azokat az árkokat, amelyek elválaszthatnak minket”- hangoztatta.
A király szerint az Európai Unión belüli összefogás lehetővé tette a közös fellépést az egészségügy, a honvédelem, az energiaügyek és a menekültek befogadása terén. „Ez az összetartás alapvető fontosságú ahhoz, hogy a tagállamok közötti egyenlőtlenségek ne növekedjenek a lakosság kárára”- emelte ki.
Beszéde végén felszólította a belga népet, hogy ne veszítse szem elől a globális felmelegedés elleni küzdelemben meghatározott célokat. „Ebben a tekintetben azt remélem, hogy a fosszilis tüzelőanyagok árának emelkedése hozzájárul majd az energetikai átállás felgyorsításához”- jelentette ki.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine