„Van Hagymafesztivál, de nincs hagyma”

– Hiába a sok jó szándék, hiába a sok tanácskozás, hiába az ünnep, ha a hagymatermesztésnek nincs meg az az alapvető szerepe, hogy meg lehessen belőle élni – jelentette ki a Hagymafesztiválon tartott sajtótájékoztatóján Lázár János, aki közös munkacsoport felállítását kezdeményezte a makói önkormányzat, a makói gazdák és a szakminisztérium részvételével annak érdekében, hogy megvizsgálják, milyen megújulásra van szüksége a hagymának, hogy az versenyképes legyen a piacon.

Korom András – Hagymafesztivál

– Valamikor ennek a városnak a környékén mintegy 4000 hektáron folyt vöröshagyma termesztés, ehhez képest most talán 400 hektáron. Fokhagymával is körülbelül 900 hektáron foglalkozna. Ez felveti azt a kérdést, hogy mi a szerepe a makói hagymának a következő évek mezőgazdaságában, a földműves családok megélhetésében? Azt hiszem, hogy a mostani hétvége fontos a népünnepély okán, hiszen a makói hagymának nagy a kultusza, ám akik eltöltenek néhány órát ebben a forgatagban, azok inkább csak emlékezhetnek erre a kultuszra. A volna a cél, hogy visszanyerje azt a szerepét makói hagyma, amely a makóiak megélhetésével volt kapcsolatos, hiszen ez egzisztenciális kérdés az itt élőknek – fogalmazott Lázár János.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter, s térség országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltozás után jó néhány család azért szegényedett el, mert az agráriparban, a kertészetben megszűnt a háztáji gazdálkodás lehetősége, s a makói hagyma teljes egészében kiszorult az európai és a magyar piacról.

– Ezért kezdeményezem, a makói önkormányzat, a makói gazdatársadalom, a földművelődési minisztérium felé, hogy hozzunk létre közös munkacsoportot annak érdekében, hogy megvizsgáljuk, hogy a makói hagymának milyen genetikai korszerűsítésre, innovációra kutatásfejlesztésre, megújulásra volna szüksége ahhoz, hogy piacképes termékké tudjon válni, s felvegye a jelenlegi európai és nemzetközi versenytársakkal a versenyt. Mágoriné Andrea képviselőtársam annak idején egy makói hagymaprogramot terjesztett a Földművelési minisztérium elé, ehhez vissza kell nyúlni – hangsúlyozta.

Lázár János szerint a makói önkormányzatnak kell kezdeményeznie azt, hogy alakuljon Makón egy hagyma kerekasztal, azzal a céllal, hogy feltérképezze a lehetőségeket, s megnézze, hogy a munkaigényes kultúrák támogatását biztosító, a jelentős menyiségben rendelkezésre álló Európai Uniós források hogyan tudják támogatni és erősíteni a makói hagyma termesztését.

– Hiába a sok jó szándék, hiába a sok tanácskozás, hiába az ünnep, ha a hagymatermesztésnek nincs meg az az alapvető szerepe, hogy meg lehessen belőle élni. Makó ma már csak szóban a hagyma fővárosa, de mezőgazdasági szempontból már nem az. Az évszázados makói hagymakultusz újjáélesztéséhez a szándék és a szaktudás megvan a városban – tette hozzá

Lázár János kérdésünkre azt mondta, hogy a kormány terve, hogy a magyar élelmiszer kiskereskedelemben érdemi reformokat vezessen be. Ezek célja, azon jó nemzetközi példák átvétele, melyek védik például a francia sajtot vagy a nyugat-európai zöldséget.

– Az a kérdés, hogy a megtermesztett makói hagymát, melyhez megvan a föld adottsága, a szaktudás, a munkaszándék, mennyiért lehet eladni a piacon, s a piacvédelembe- és -jutásban tud-e szerepet vállalni a kormányzat, az önkormányzat, bármilyen gazdaszerveződés. Ha ez megvan, akkor van esélye a programnak. Ha nincs, akkor marad a fesztivál – hagyma nélkül.