Szerelmi ajándék volt a húsvéti tojás

MH színes

Hozzátette: a gyerekeknek ezzel szemben nem volt olyan fontos a tojás, ők nem őrizgették.

Tátrai Zsuzsanna arról is beszélt, hogy a húsvéti időszak a keresztelésről, a keresztszülőkről is szól, ezért a kisebb fiúk hagyományosan a keresztanyjukat is meglocsolták.

Mint oly sok keresztény kötődésű ünnep, a húsvét is előszeretettel merít pogány hagyományokból, a nyulat például a germán mondavilágból kölcsönözte. Bár Ferenc pápa is megmondta, hogy nem attól lesz jó katolikus valaki, ha úgy szaporodik mint a nyulak, a kisállat éppen a termékenysége miatt vált az ünnep szimbólumává.

A monda szerint ugyanis egy kislány egyszer az Ostara vagy Ēostre nevű istenséghez imádkozott, aki a tavasz és termékenység istennője a germán mitológiában. Azt kérte tőle, hogy mentsen meg egy haldokló madarat, mire az istennő úgy tett eleget a kérésnek, hogy mezei nyúllá változtatta az állatot. Bónuszként azt is megígérte a kislánynak, hogy a nyuszi minden évben visszatér, és színes tojásokat tojik a fűbe, ahol a jó gyerekek megtalálhatják.

A tojásfestés és -ajándékozás egyébként ennél is jóval régebbi szokás, amelyet az egyiptomiakon és görögökön át a perzsákig számos népcsoportnál megfigyeltek. A kereszténységgel először a mezopotámiai keresztényeknél kapcsolódhatott össze, akik Krisztus keresztre feszítése miatt festették pirosra a tojásaikat