Az orosz-ukrán háború 147. napja – FRISSÜL

Immár száznegyvenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Amerikai hírszerzés: a Kreml szeptemberben a 2014 óta megszállt összes területet Oroszországhoz csatolhatja

Az amerikai hírszerzés szerint a Kreml „részletes terveket mérlegel” egy sor elfoglalt ukrán régió annektálásáról – jelentette be John Kirby fehér házi szóvivő. Herszon és Zaporizzsja megyéken kívül az eddig névleg független „népköztársaságok”-at, Luhanszkot és Donyecket is Oroszországhoz csatolnák, és így a 2014-ben elfoglalt és annektált Krím félszigettel együtt Moszkva lényegében Ukrajna egész délkeleti részét bekebelezné. Herszon és Zaporizzsja egy megrendezett népszavazással útján legitimált elcsatolására már eddig is számos jel utalt, a megyékben már az orosz útleveleket is elkezdték kiosztani, a Kreml azonban mindeddig hivatalosan tagadta, hogy Ukrajna feldarabolására törekedne – az invázió előestéjén sem Luhanszk és Donyeck bekebelezését, hanem a 2014 után itt létesült bábállamok szuverenitásának elismerését jelentette be.

Kirby szerint több jel is arra utal, hogy a Kreml szeptemberre tervezi az annexiót. Azonban érdemes hozzátenni, hogy a törekvéseknek még a katonai feltételei is csak részben adottak, Donyeck megye fele még ukrán ellenőrzés alatt áll, és egyáltalán nem garantált, hogy az orosz hadsereg erejéből futja majd egy luhanszkihoz hasonló offenzívára. Herszon környékén pedig egy nagyszabású ukrán ellentámadás előkészületei zajlanak – összegzi a Telex.

Ukrajnának még több fegyverre lenne szüksége

Olekszij Reznikov ukrán védelmi miniszter arról számolt be az Atlantic Council által szervezett eszmecserén, hogy a győzelemhez és az ukrán területek visszaszerzéséhez Ukrajnának még több fegyverre van sürgetően szüksége: rakétarendszerekre, nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákra, repülőgépekre és tankokra.

Ahhoz pedig, hogy az ukrán haderő megindíthassa az ellentámadást, legalább 100 HIMARS és M270 rakétarendszer kellene. Olyan rakéták, amelyek 300 kilométeres távolságra lévő célpontokat is képesek elérni – írja a KárpátHír.

Ukrajna eddig kilenc HIMARS-ot kapott az Egyesült Államoktól.

Ismét orosz csapás érte Harkivot

Az orosz erők szerdán ismét csapást mértek Ukrajna második legnagyobb városára, a keleti országrészben lévő Harkivra, az eddigi információk szerint hárman haltak meg, köztük egy gyermek – közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az MTI beszámolója szerint egy 13 éves fiú, egy nő és egy férfi halt meg a támadásban, továbbá egy 72 éves nő megsebesült. A katasztrófavédelmi szolgálat hozzátette, hogy az egyik halálos áldozat 15 éves húga is repeszsérüléseket szenvedett. Valamennyi áldozat egy közösségi közlekedési eszköz megállójánál tartózkodott.

A háború kitörése óta több mint 9,5 millióan lépték át a határt Ukrajnából

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) az elmúlt 21 hétben összesen 9 547 969 határátlépést regisztrált – derül ki a The Guardian cikkéből.

Európa-szerte Oroszországban regisztrálták a legtöbb Ukrajnából érkező egyéni menekültet (1 728 407), ezt követi Lengyelország (1 221 596) és Moldova (84 562) az UNHCR adatai szerint.

Oroszbarát tisztségviselő: ukrán dróntámadás érte a zaporizzsjai atomerőmű területét

Ukrán drónok próbáltak meg csapást mérni a zaporizzsjai atomerőműre, a reaktorblokkok nem sérültek meg, a létesítmény rendben tovább üzemel – közölte Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye oroszbarát katonai-polgári közigazgatása főtanácsának tagja szerdai Telegram-bejegyzésében.

Volodimir „Zelenszkij (ukrán elnök) terroristáinak csapásmérő drónjai támadták a zaporizzsjai atomerőművet” – írta a tisztségviselő.
Rogov a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek azt mondta, hogy a támadást az atomerőmű területén három kamikaze drónnal hajtották végre, amelyek tölteteinek robbanóereje TNT-egyenértékben kifejezve kilogrammokban lehetett mérhető. Hozzátette, hogy maga létesítmény „rendben van”, reaktorrész nem sérült meg, az atomerőmű tovább működik.
A Szolovjov Live online televíziós csatornán azt mondta, hogy a fő cél az alkalmazottak megfélemlítése lehet. Hangot adott feltételezésének, hogy az ukrán fegyveres erők a Dnyeper folyónak a kijevi kormány ellenőrzése alatt álló túlpartjáról HIMARS rakétasorozatvetőkkel célba vehetik az erőművet
A RIA Novosztyi hírügynökség az enerhodari önkormányzat sajtószolgálatát idézve azt írta, hogy az ukrán erők kamikaze drónokkal négy támadást hajtottak végre a létesítmény ellen, az utolsót közép-európai idő szerint 15:01-kor.
A RIA Novosztyi szerint ukrán részről az elmúlt napokban már többször megpróbáltak kárt okozni az erőműben. Július 12-én ukrán drónok több 120 milliméteres kaliberű aknavetőlövedéket dobtak le egy, a létesítmény melletti épületre, amelynek tetőjében és ablakaiban kár keletkezett. Hétfőn újabb támadási kísérletet hajtottak végre drónnal az erőmű ellen, ennek során 11 alkalmazott megsebesült, közülük négynek súlyos az állapota.
Az Enerhodarban működő létesítmény Európa legnagyobb atomerőműve, amely a mintegy 6000 megawattos kapacitásával az ukrajnai villamosenergia negyedét termeli. 2022 márciusában a hat blokkból álló létesítményt orosz erők foglalták el. A létesítmény jelenleg teljes kapacitásának 70 százalékán üzemel.

Magyar Levente: Magyarország tettekre váltja ígéreteit

Magyarország tettekre váltja ígéreteit – fogalmazott a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán az ukrajnai Bucsában egy iskola, valamint egy postával és önkormányzati hivatallal kiegészített kórház építését bejelentve.

Magyar Levente elmondta: a szerdai napot Kijevben és az ukrán főváros környékén töltötte, bejárva azokat a helyeket, amelyek különösen nagy kárt szenvedtek a háborúban.
Hangsúlyozta: megrázó ezt egy olyan generáció tagjaként megtapasztalni, aki nem látott háborút. Magyarországon szerencsések vagyunk, hogy eltelt lassan hetven év anélkül, hogy bármifajta fegyveres konfliktust kellett volna átélnünk – vélekedett.
Kiemelte: az ukrán nép iránti szolidaritás és támogatás kifejezése mellett szeretnék a szimpátiát tettekre váltani. Ennek jegyében jelentette be egy iskola újjáépítését, valamint Bucsa külterületén egy kis kórház építését postával és önkormányzati hivatallal kiegészítve.
Közfunkciót ellátó beruházást fog a magyar kormány a Magyar Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül megvalósítani, ezzel is egy kis lépést téve afelé, hogy az élet visszazökkenjen a normál kerékvágásba – mondta Magyar Levente.
„Mi ennyit tudunk tenni” – mondta hozzátéve, hogy Magyarország lesz az első, amelyik tettekre váltja az ígéreteket és a szimpátiát, egyértelmű üzenetként Ukrajnának, hogy „mellettük vagyunk”.

Lavrov: a „különleges hadművelet” földrajzi koordinátái megváltoztak

Az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” földrajzi koordinátái megváltoztak, Oroszország a nagy hatótávolságú nyugati fegyverek érkezése miatt távolabbra fogja tolni magától a jelenlegi harcvonalat – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz állami RT tévécsatornának és RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva.

A tárcavezető azt mondta, hogy a háború célja Moszkva szempontjából változatlanul Ukrajna „nácitlanítása” és demilitarizálása, abban az értelemben, hogy ennek az országnak a területéről nem érheti semmilyen fenyegetés Oroszország biztonságát. Lavrov szerint az orosz fél a március végi isztambuli kétoldalú tárgyaláson kész lett volna elfogadni az akkori helyzetből kiinduló ukrán megállapodási javaslatot.
Közölte, hogy a „földrajz” mostanra megváltozott, már nemcsak a szakadár Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot, hanem Herszon és Zaporizzsja megyét és más ukrajnai területeket is érinti, „és ez a folyamat folytatódik, méghozzá következetesen és kitartóan folytatódik”.
Hangsúlyozta: ahogy a Nyugat egyre több nagy hatótávolságú fegyvert, például HIMARS rakéta-sorozatvetőket „pumpál” Ukrajnába, a különleges művelet földrajzi céljai még távolabb kerülnek a jelenlegi vonaltól. A külügyminiszter azt mondta, Oroszország nem engedheti meg, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vagy „bárki, aki a helyébe lép”, nagy hatótávolságú fegyverekkel fenyegesse a területét vagy a szakadár köztársaságokét.
Szergej Lavrov szerint Oroszország komoly veszteség nélkül tudna átállni más vásárlókra, ha Európa elállna energiahordozóinak vásárlásától. Ha pedig Európa hirtelen megváltoztatná álláspontját, és felajánlaná Oroszországnak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok helyreállítását, akkor Moszkvának ezt nem lenne szabad elutasítania, de előbb meg kellene néznie, hogy előnyös-e a számára, és csak aztán reagálnia.
Lavrov az egyórás interjúban egyebek között arról is beszélt Margarita Szimonyjannak, az RT főszerkesztőjének, hogy az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” bejelentése után az „elkerülhetetlenség” érzése fogta el, az invázió megkezdése után pedig „még megkönnyebbülés” is. Utóbbit azzal magyarázta, hogy Oroszország hosszú éveken át nem tudott választ adni a Donyec-medencei és az orosz embereknek arra a kérdésére, hogy „meddig szabad megengedni a józan észnek, a népnek, a Biztonsági Tanács határozatának és a hozzá kapcsolódó, szemtelenül elszabotált dolgoknak a megcsúfolását”.

Kormányzó: ismét orosz csapás érte Harkivot, többen meghaltak

Az orosz erők szerdán ismét csapást mértek Ukrajna második legnagyobb városára, a keleti országrészben lévő Harkivra, az eddigi információk szerint hárman haltak meg, köztük egy gyermek – közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A beszámoló szerint egy 13 éves fiú, egy nő és egy férfi halt meg a támadásban, továbbá egy 72 éves nő megsebesült. A katasztrófavédelmi szolgálat hozzátette, hogy az egyik halálos áldozat 15 éves húga is repeszsérüléseket szenvedett. Valamennyi áldozat egy közösségi közlekedési eszköz megállójánál volt.
Vitalij Kim, a déli Mikolajiv megye kormányzója bejelentette a Telegramon: a megyeszékhelyt egy időre lezárják, hogy semlegesítsék az oroszokkal együttműködőket. Szavai szerint kedd óta 18 írásos bejelentés érkezett hivatalához „kollaboránsok és árulók valószínűsíthető tevékenységéről”. A hatóságok feldolgozzák és ellenőrzik az információkat – tette hozzá. Kifejtette, hogy Mikolajiv város lezárását egy-két hét múlva tervezik, amikor véget ér az aratás. Ígérete szerint a lezárás egy-két napig fog tartani, és a lakosságot előre értesítik róla, hogy az emberek időben vásárolhassanak maguknak élelmiszert és ivóvizet, valamint megtervezhessék teendőiket.
Az ukrán vezérkar szerdai helyzetjelentésében saját értesülései alapján azt írta, hogy az orosz északi flotta parancsnoksága megelőző intézkedéseket tesz az egységek rendkívül alacsony katonai fegyelmezettsége miatt. Az orosz csapatoknál ugyanis „tombol a részegség és az engedetlenség”. Az ukrán katonai vezetés állítása szerint az Ukrajnában harcoló orosz alakulatoknál hiány van lőszerből, élelemből és vízből.
A kijevi vezérkar szerdai összesítése alapján eddig hozzávetőlegesen 38 750 orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek 221 orosz repülőgépet, 188 helikoptert, 15 hadihajót, 1700 harckocsit, 3905 páncélozott harcjárművet, 856 tüzérségi és 113 légvédelmi rendszert, valamint 250 rakéta-sorozatvetőt.
Az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága a Facebookon arról számolt be, hogy megsemmisítették az oroszok egy ultramodern radarállomását a Herszon megyében lévő Lazurne faluban. Az ukrán hírportál a brit hírszerzésre hivatkozva hozzátette még, hogy a Dnyeper (Dnyipro) folyón lévő átkelőhelyek ellenőrzése valószínűleg kulcsfontosságú tényező lesz a Herszon megyében zajló harci cselekmények kimenetelében.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy lelepleztek négy ellenséges ügynököt a Donyeck megyei Bahmutban, akik információkat gyűjtöttek az oroszok számára a városban lévő infrastrukturális létesítmények koordinátáiról, az ukrán egységek elhelyezkedéséről és mozgásáról a régióban.
Közben a Jevropejszka Pravda hírportál arról adott hírt, hogy John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) szóvivője sajtótájékoztatójén közölte: Washington még a héten új katonai segélycsomagot jelent be Ukrajna számára. „Történelmi szintű védelmi segélyt nyújtunk Ukrajnának. A héten a kormányzat új katonai felszerelési segélycsomagot jelent be Ukrajna számára. Ez lesz a 16. ilyen csomag Ukrajna támogatására Joe Biden elnökségének kezdete óta” – mondta a szóvivő. Kirby kifejtette, hogy az új segélycsomag további HIMARS-rendszereket fog tartalmazni, „amelyeket az ukránok nagyon hatékonyan használtak a csatatéren kialakult helyzet megváltoztatására”, valamint további lövedékeket többfajta rakétarendszerhez és tüzérséghez.

Az Európai Bizottság 15 százalékkal csökkentené a gázfelhasználást az EU-ban

Az Európai Bizottság szerdán új javaslatcsomagot mutatott be, amelynek célja, hogy jövő tavaszig 15 százalékkal csökkenjen a gázfelhasználás Európában.

Az uniós testület új tanácsi rendeletet javasol a gázkereslet csökkentésére irányuló összehangolt intézkedésekről. Valamennyi tagállam számára célul tűznék ki, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentse a gázfelhasználást. A testület szerint az Európai Uniót az Oroszországból érkező gázszállítások további csökkenése fenyegeti, mivel a Kreml fegyverként használja a gázexportot, és a javaslatcsomaggal ez a kockázat csökkenthető.

A javaslat szerint felhatalmaznák a bizottságot arra, hogy a tagállamokkal folytatott konzultációt követően az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztást” hirdethessen ki, amely valamennyi tagállam számára kötelező gázkereslet-csökkentést írna elő. A bizottság sajtóközleménye szerint a riasztást akkor lehetne kiadni, „ha súlyos gázhiány vagy kivételesen magas gázkereslet kockázata állna fenn”.

A bizottsági terv értelmében az uniós tagállamoknak szeptember végéig naprakésszé kell tenniük nemzeti vészhelyzeti terveiket és be kell mutatniuk hogyan kívánják teljesíteni a 15 százalékos csökkentési célt. A tagállamoknak kéthavonta jelentést kell tenniük a bizottságnak az elért eredményekről.

Mivel néhány tagállam erősebben függ az orosz gáztól, fontos, hogy a tagországok szolidáris alapon szükség esetén kisegítsék egymást, azonban a „szolidáris gázellátást” igénylő tagállamoknak be kell mutatniuk, hogy milyen intézkedéseket hoztak a kereslet belföldi csökkentésére.

Az energiatakarékosság másik fontos pillére a fűtés és hűtés csökkentése. Brüsszel azt szorgalmazza, hogy a tagállamok indítsanak figyelemfelkeltő kampányokat a fűtés és hűtés csökkentésének széles körű előmozdítása érdekében. Felszólítja emellett a tagországokat, hogy fogadjanak el kötelező erejű intézkedéseket a középületek fűtésének és hűtésének korlátozására.

A rendelet jóváhagyásához az uniós országok megerősített többségi szavazatára van szükség. A tagállamok energiaügyi miniszterei jövő kedden tárgyalnak Brüsszelben a javaslatcsomagról.

Ukrán csapások súlyosan megrongáltak egy Dnyeper-hidat a megszállt Herszon megyében

Miközben az ukrán tüzérség találatai súlyosan megrongálták szerdán a Herszon Antonivka elővárosát Aleskivel összekötő Dnyeper-hidat, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter ismételten a csapások megelőzésének fontosságát hangsúlyozta.

„A hidat gyakorlatilag lerombolták. Ha a csapások folytatódnak, összeomolhat” – közölte Kirill Sztremouszov, az orosz ellenőrzés alá került Herszon megye katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője a TASZSZ hírügynökséggel.
Vlagyimir Szaldo, a herszoni közigazgatás első embere a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a járműforgalmat a belövések miatt és a javítási munkálatok felgyorsítása érdekében ideiglenesen korlátozták a hídon. A teherforgalom a kahovkai vízi erőművön keresztül haladhat át.
Sztemouszov kedden azt közölte, hogy a HIMARS amerikai rakétasorozatvetőből lőtt, 1366 méter hosszú antonivkai közúti híd négy találatot kapott. Az ukrán hadsereg a TASZSZ szerint szerdán ismét tűz alá vette a létesítményt, amelyet 12 rakétából 11 el is talált.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aki a szerdai híradás szerint az Ukrajna elleni „különleges hadműveletben” bevetett orosz erők nyugati csoportosulásánál tartott szemlét, elrendelte a drónmegsemmisítés „operativitásának” növelését az Oroszországgal határos területeken, valamint – a hadrendbe állított új lövegelhárító eszközök figyelembe vételével – a „felszabadított” települések lakónegyedei elleni ukrán csapások megakadályozását.
Roman Sztarovojt, az orosz Kurszk megye kormányzója közölte, hogy a határövezetben ukrán oldalról tüzet nyitottak Rilszki járásra, amit az orosz hadsereg és határőrség elfojtott. Az incidensben a tájékoztatás szerint helyi lakosok nem sérültek meg, de megrongálódott egy villanyvezeték, aminek következtében három település áram nélkül maradt.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az Odessza megyei Uszatove falunál az orosz légierő precíziós fegyverrel megsemmisített egy amerikai gyártmányú Harpoon hajóelhárító rakéta-indítóállványt. Ugyanebben a régióban, Dacsne falunál nagypontosságú tengeri indítású fegyverek csapást mértek a 35. tengerészgyalogos dandár egy ideiglenes tartalékoskiképző állomáshelyére, aminek következtében több mint 200 katona életét vesztette és megsemmisült több mint egy tucatnyi külföldi gyártmányú katonai jármű is.
A donyecki régióban, Szoledarban a tábornok szerint az ukrán fegyveres erők 14. gépesített brigádjának rakéta- és tüzérségi fegyverraktárát érte precíziós légicsapás. Itt 40 „nacionalista” vesztette életét és 19 páncélozott jármű semmisült meg a beszámoló értelmében.
A szakadár Donyecki Népköztársaság területvédelmi parancsnoksága arról adott ki tájékoztatást, hogy a donyecki és a luhanszki „népi milícia” erői orosz támogatással „felszabadították” a Szoledartól 20 kilométerre lévő Beresztove községet. Ezzel a háború kezdete óta a donyecki régió 255 települése került a szakadárok ellenőrzése alá.
A lövegelhárítási művelet során Konasenkov szerint öt Grad rakétasorozatvetőt, valamint hat D-20-as és kilenc D-30-as ágyút kezelő szakaszt ért találat a donyecki régióban. A harcászati légierő gépei, valamit a tüzérségi és rakétacsapatok hét vezetési pontra, nyolc lőszer- és két üzemanyagraktárra mértek csapást.
Az orosz légierő vadászrepülői légiharcban megsemmisítettek egy MiG-29-est és egy Szu-25-öst, a légvédelem pedig négy drónt és kilenc Uragan-lövedéket fogott el.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 259 repülőgépet, 143 helikoptert, 1572 drónt, 356 légvédelmi rakétarendszert, 4135 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 760 rakétasorozatvetőt, 3166 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4410 speciális katonai járművet veszítettek.

Hárman meghaltak a Harkivot érő ágyúzásban

Három ember, köztük egy 13 éves fiú is meghalt a szerda reggeli Harkivot érő ágyúzásban – közölte Oleg Szinegubov, a regionális katonai igazgatóság vezetője a CNN szerint.

A másik két áldozat egy férfi és egy nő volt. A támadásban egy 72 éves idős nő is megsérült.

Szinegubov azt tanácsolta a harkivi lakosoknak, hogy ne menjenek ki az utcára, ha nem szükséges.

Ukrajna szerint már csaknem 39 ezer katonát vesztettek az oroszok

Oroszország február 24-én indított Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 38 750 orosz katona esett el – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 1700 tankot,
• 3905 páncélozott harcjárművet,
• 856 tüzérségi rendszert,
• 250 rakétavetőt,
• 113 légvédelmi berendezést,
• 221 repülőgépet,
• 188 helikoptert
• és 2775 darab katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 15 orosz hajót, 703 hadműveleti és taktikai drónt, 70 egység speciális felszerelést és 167 cirkálórakétát számoltak fel.

Kulcsfontosságú hidat bombáztak az ukránok

A brit védelmi minisztérium legutóbbi jelentése szerint a megszállt Herszonban lévő orosz csapatok július 19-én arról számoltak be, hogy az ukrán erők eltalálták az Antonovszkij hidat, de az nagy valószínűséggel még használható.

Ez az egyik a Dnyipro folyón átvezető két út egyike, amelyet Oroszország a csapatai utánpótlására vagy kivonására használhat. A jelentés azt is megállapítja, hogy az ukrán erők tartják a frontvonalat Donbászban, írja a Kyiv Independent.

Több lakóház összeomlott egy Nikopol elleni orosz támadás során

Két ember meghalt, kilenc pedig megsebesült a dél-ukrajnai Nikopol városa elleni orosz tüzérségi támadásban múlt éjszaka – jelentette be Valentin Reznyicsenko, a dnyiprói (Dnyepropetrovszk) terület kormányzója szerda reggel.

A sérültek között négy gyermek is van, a legfiatalabb hároméves – tette hozzá Reznyicsenko. A megtámadott lakónegyedben három lakóház összeomlott.

Az Egyesült Államok újabb fegyvercsomagot jelent be Ukrajnának

Amerikai tisztviselők szerint az Egyesült Államok a következő napokban újabb fegyvercsomagot jelent be Ukrajnának.

A csomag várhatóan tartalmaz majd amerikai mobil rakétavetőket, úgynevezett HIMARS-rendszereket, és lövedékeket a többszörös rakétakilövő rendszerekhez, valamint tüzérségi lőszereket, közölte John Kirby, a nemzetbiztonsági tanács vezető szóvivője, írja a Guardianre hivatkozva az Index.

Az Egyesült Államok a háború kezdete óta 8 milliárd dollárnyi pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának – teszik hozzá.

Ukrán hadsereg: az oroszok Bahmut megtámadására készülnek

Az orosz inváziós erők igyekeznek megteremteni a feltételeket a Bahmut elleni támadáshoz, közölte az ukrán hadsereg.

Bahmut irányában a megszállók katonai műveleteket folytatnak annak érdekében, hogy megteremtsék a feltételeket a város megtámadásához és az uglegorszki hőerőmű területének elfoglalásához, írta az Unian hírügynökség az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarára hivatkozva.

Putyin: az Északi Áramlat-2 beindítása nem oldja meg a gázhiányt

Még az Északi Áramlat-2 gázvezeték azonnali beindítása sem lesz képes újabb nagy mennyiségű gázt eljuttatni az európai piacra, mert a vezeték kapacitásának felét már átirányították az orosz piacra a németországi szabályozó hatóságok késlekedése miatt – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a teheráni iráni-orosz-török csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján az Interfax hírügynökség szerdai beszámolója szerint.

Putyin újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy erre figyelmeztette Olaf Scholz német kancellárt. Tájékoztatása szerint közölte tárgyalópartnerével, az elkészült és beindítható vezeték számára a Gazprom tartalékokat hozott létre, amelyek „nem lóghatnak a végtelenségig a levegőben”. Az elnök szerint a kancellár válasza az volt, hogy más, fontosabb kérdések vannak napirenden.
„Figyelmeztetnem kellett őt, hogy ebben az esetben az Északi Áramlat-2 számára szánt mennyiség felét hazai fogyasztásra és feldolgozásra fogjuk elvonni. A Gazprom kérésére beszéltem erről a témáról, és a Gazprom ezt már meg is tette” – hangoztatta Putyin.
„Ezért, még ha holnap be is indítjuk az Északi Áramlat-2-t, ez (a leszállítandó gázmennyiség) nem évi 55 millió köbméter lesz, hanem pontosan a fele” – tette hozzá.
Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy a Gazprom, ahogy korábban, a jövőben is teljesíteni fogja szállítási kötelezettségeit, „persze, ha valakinek erre szüksége van”. Nehezményezte, hogy a nyugati országok szerinte „mindent saját kezűleg zárnak le”, majd „keresnek valakit, akit hibáztathatnak”.
„Ez vicces lenne, ha nem lenne olyan szomorú” – fogalmazott.
Ukrajnáról szólva azt hangoztatta, hogy Moszkva nem látja Kijev készségét a békerendezési megállapodások végrehajtására. Mint mondta, a márciusi isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokon a felek „tényleges megállapodásra jutottak, már csak a parafálás volt hátra”. Megismételte a Moszkva által korábban már hangoztatott narratívát, miszerint az orosz csapatokat ennek végrehajtása érdekében vonták vissza Kijev alól, de az ukrán vezetés nem tartotta magát a megegyezéshez.

ORFK: 10 429-en érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 5769 ember lépett be kedden Magyarországra, a román-magyar határon belépők közül pedig 4660-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 205 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 27 ember – köztük 10 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

25-re emelkedett a vinnicjai orosz cirkálórakéta-támadás áldozatainak száma

25-re emelkedett a múlt csütörtöki Vinnicja városa elleni orosz cirkálórakéta-csapás áldozatainak száma – közölte a CNN amerikai hírportál.

„Sajnos ma éjjel meghalt Natalia Falstyinska neurológus, aki a „Neuromed” klinikán dolgozott, amely a robbanás epicentrumában volt” – mondta kedden az ukrán televíziónak Szerhij Borzov, a Vinnicja régió katonai igazgatásának vezetője. Falstyinska betegeket kezelt a klinikán, amikor a rakéta becsapódott. Három gyermeket hagyott maga után.

A támadás során legalább 54 sérültet továbbra is kórházban ápolnak. „Nyolc közülük súlyosan megsebesült, köztük egy 20 éves, válságos állapotban lévő lány, akinek teste 98%-a égési sérüléseket szenvedett” – emelte ki Borzov. „Négy súlyos égési sérülést szenvedett beteget pedig a lvivi égési központ klinikájára szállítottak” – tette hozzá.

Több tízezer embert evakuálnak Herszonból

Több tízezer ember evakuálását tervezik a harci övezetben lévő herszoni régió városaiból – számolt be Irina Verescsuk, az ukrán miniszterelnök-helyettes.

Verescsuk szerint a régiók ideiglenesen megszállt területeiről már megkezdődött a civil lakosság evakuálásának folyamata, azonban nagyon nehéz feladatuk van, mert az orosz megszállók elzárják a kiürítési útvonalakat, és nem nyitnak humanitárius folyosókat. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ukrán hatóságok önkéntesekkel együtt minden lehetséges módon igyekeznek segíteni a lakosságnak abban, hogy a veszélyes régiókból a kormány által ellenőrzött területre meneküljenek.

Reméljük, hamarosan megtörjük a blokádot! – idézi Verescsukot az Unian ukrán hírügynökség.

Lassan kifogy az Ukrajnának adható fegyverekből Németország

A német Bundeswehr lassan kifogy az Ukrajnának adható katonai erőforrásaiból – jelentette ki Christine Lambrecht német védelmi miniszter.

Kevés lehetőségünk maradt a Bundeswehrtől fegyverek átadására, ezt egyértelműen kijelentem, és kollégám, Olekszij Reznyikom ukrán védelmi miniszter tisztában van ezzel – fogalmazott a politikus, hozzátéve: ennek ellenére Kijev számíthat Németországra az Oroszország ellen folytatott védekezésben – írta az Unian ukrán hírügynökség.

Franciaország további fegyvereket küld Ukrajnának

Úton van Franciaországból hat CAESAR típusú önjáró löveg Ukrajnába. Ezeket a fegyvereket még júniusban ajánlotta fel Emmanuel Macron francia elnök, tizenkettő már korábban megérkezett Ukrajnába.

Putyin Iránban: előrehaladás történt a fekete-tengeri gabonaexportról folytatott tárgyalásokon

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Teheránban közölte, hogy előrehaladást értek el a fekete-tengeri gabonaexportról folytatott tárgyalásokon, és megbeszélésükön köszönetet mondott a kérdésben közvetítő török kollégájának, Recep Tayyip Erdogannak.

Putyin és Erdogan kedden utazott Teheránba, hogy iráni kollégájukkal, Ebrahim Raíszivel más témák mellett megvitassák az ukrajnai gabona exportjához felhasználható biztonságos tengeri folyosók kérdését, a világméretű élelmiszerválság elkerülése érdekében. A találkozó fő témái az ukrajnai háború és a szíriai konfliktus.

Ez volt Putyin második személyes találkozója a NATO-tagállam Törökország államfőjével Oroszország Ukrajna elleni háborújának február 24-i kezdete óta.

Korábbi jelzések szerint OROSZORSZÁG, UKRAJNA, TÖRÖKORSZÁG ÉS AZ ENSZ A HÉTEN VÁRHATÓAN MEGÁLLAPODÁST ÍR ALÁ AZ UKRAJNÁBÓL A FEKETE-TENGEREN TÖRTÉNŐ GABONASZÁLLÍTÁS ÚJRAINDÍTÁSÁRÓL.

Az orosz elnök kedden találkozott Ali Hameneivel, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjével is – írja az Origo.

Az oroszok szerint még nem sikerült Sziverszk bevétele

Orosz katonai elemzők utólag elhamarkodottnak minősítették a luhanszki szakadároknak a Sziverszk bevételéről tett hétfői bejelentését, rámutatva, hogy a városba való bevonulás előtt a „népi milíciának” előbb meg kell szállnia a környező magaslatokat. A város feletti ellenőrzés kérdését ugyanakkor de facto lezártnak nevezeték. Andrej Marocsko, a luhanszki milícia alezredese a TASZSZ szerint kijelentette, hogy az ukrán hadvezetés Popaszna környékén ellentámadásra készül az „idegenlégió” bevetésével.

Szijjártó az ENSZ Biztonsági Tanácsában: mindent meg kell tenni a béke helyreállítása érdekében

Mindent meg kell tennie a nemzetközi közösségnek az ukrajnai béke helyreállítása érdekében, ugyanis ez jelent egyedül megoldást a háború okozta problémákra – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén.

A tárcavezető a testület Gyermekek és fegyveres konfliktusok című nyílt vitáján hangsúlyozta, hogy a 146 napja tartó háború nem pusztán Ukrajnának, hanem a környező országoknak és egész Európának sok szenvedést okoz.
Felszólalásában kiemelte: bár a fegyveres konfliktus magas inflációt, energiaellátási bizonytalanságot okoz, sőt globális élelmezési válsággal fenyeget, annak legnagyobb vesztesei mégis az érintett, súlyos fizikai és mentális károkat szenvedő gyerekek, akiknek a teljes jövőjük veszélybe került.
Ennek kapcsán rámutatott, hogy február 24. óta mintegy 840 ezer menekült érkezett Magyarországra, és az ukrajnai sorozási szabályok miatt alapvetően szétszakadt családokról, anyákról és gyerekeikről van szó. Utóbbiaknak hátra kellett hagyniuk az apjukat, teljes bizonytalanságban, hogy viszontlátják-e még őket valaha – tette hozzá.
Szijjártó Péter az ENSZ BT vitáján hangsúlyozta, hogy hazánk minden eszközzel segíti az áldozatokat, ezért az ország valaha volt legnagyobb humanitárius segélyakcióját hirdették meg, és a hatóságok mindenkit befogadnak, mindenkiről gondoskodnak.
Az utóbbi hónapokban több mint kétezer ukrajnai gyerek járt óvodába és iskolába Magyarországon, és ez a lehetőség a szeptemberben induló tanévben is biztosított lesz számukra. A kormány emellett vállalta 130 gyerek speciális orvosi ellátását, illetve ezer ösztöndíjas helyet kínált fel menekült diákok számára a magyarországi felsőoktatási intézményekben – sorolta.
„A megoldás a háború által okozott problémákra egyetlen szóban összefoglalható, ez pedig a béke” – szögezte le a miniszter.
„Egy szomszédos ország képviselőjeként szeretném sürgetni a nemzetközi közösséget, hogy mindent tegyenek meg, semmilyen erőfeszítéstől ne tartózkodjanak a térségbeli béke helyreállítása érdekében. Mindent meg kell tennünk az azonnali tűzszünetért és a béketárgyalások megkezdéséért” – közölte.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine