Hamuval űzték el Makón az ördögöt

Albert Barbara – Makó

A Forgatós Táncegyüttes Farsangi szokások című produkcióját adta elő a délelőtti busójáráson. A kellemetlen időjárás ellenére sokan vettek részt a rendezvényen, mely már nemcsak Mohácson, hanem Makón és környékén is turisztikai attrakciónak számít. Az asztalról nem hiányzott a csörögefánk, a tea és a forralt bor sem.

– Kifejezetten elégedettek vagyunk a szervezéssel, hihetetlenül jól éreztük magunkat. Tavaly szintén megtekintettük a busójárást. Nagy előrelépés a közösségi élet szempontjából. A makóiak közti összefogást erősíti – fogalmazott Varga Hajnalka édesanyja.

A jelmezversenyt a Horváth Levét és Horváth Álmos testvérpár nyerte. A résztvevők egyaránt bekapcsolódhattak a táncos mulatságba, mely különös élményt jelentett a gyermekek számára. Élő zene kísérte a programokat.

A hagyomány az első írásos emlékekig nyúlik vissza, mely a 18. századra tehető. 2009-ben az UNESCO a busójárást a szellemi örökségünkké nyilvánította. Több legenda terjeng, egyik legelterjedtebb változata azonban a télűzés, téltemetés. Az emberek azért öltöznek ijesztő ruhákba, hogy a tél „megijedjen”. Az ünneplés végén meggyújtják a szalmabábut, mely egyben a tél halálát szimbolizálja.

– Eredetileg az álarcosok körbejárták a házakat, udvarokat majd hamut szórtak szét, hogy távol tartsák a gonosz erőket – avatott a részletekbe az egyik maskara.

Makón fekete krétával hagytak nyomot néhány érdeklődő arcán, hogy elűzzék az ördögöket. Régen az ünnep során meghúzták a nők haját, hogy hosszabbra nőjön, a férfiak pedig egymással párbajoztak. Egy másik változat szerint a busójárás kialakulása a török kiűzésig nyúlik vissza.

Egy harmadik változat szerint ez a népszokás a sokácokhoz köthető, tehát balkáni eredetű.

– Mohácson alakult ki az évszázadok folyamán. A kereplő, valamint a famaszk egyedül hazánkban használatos ezzel tűnik ki a többi országok hasonló tradíciója közül – jelentette ki az egyik álarcos, aki nem árulhatta el a nevét, mert a hagyomány szerint, akkor újat kell csináltatnia.

– Az öltözetünk leglátványosabb része a fűzfából faragott tradicionálisan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc. Szőrével kifordított, rövid bunda, szalmával kitömött gatya, melyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húzunk, lábunkon bocskort vagy csizmát viselünk. Kürtökkel, kereplőkkel riogatjuk az érdeklődő közönséget – fogalmazott az egyik mohácsi busó.

További képeink ide kattintva láthatók.