Jótékony összeröffenés
Oláh Nóra – Makó
Valószínűleg mindenkinek van valamilyen emléke, tapasztalata a téli disznóvágásokról – akár magáról a műveletről, akár csak a finom kóstolók ízélményéről. A hagyomány szerint az ősz vége, nevezetesen az András-nap jelenti a disznóölés kezdőnapját, hiszen addigra kellően hidegre fordul már az idő a sokféle húsétel ideális eltárolásához.
Az általában „véres drámával” kezdődő és bőséges lakomával záródó, dolgos és mozgalmas napot idézte fel ma a makói múzeum, természetesen a lehetőségeknek megfelelő, jelképes formában. Az intézmény ezzel – az önkormányzat által támogatott – eseménnyel nyitotta meg a város adventi programsorozatát.
Badicsné Szikszai Zsuzsanna múzeumigazgató, a rendezvény fő szervezője elmondta, hogy a tradíció felelevenítése mellett ez az „összeRÖFFENés” egyben jótékony célokat is szolgált. Az Egyesített Népjóléti Intézménnyel karöltve, a disznóvágás ízletes végeredményéből rászoruló családokat láttak vendégül, sőt az ételből a hajléktalanszállóra is juttattak.
A disznótor „főszereplője” a Csanád és Térsége Gazdakör felajánlásának köszönhetően, már élettelenül érkezett a helyszínre, így a drámai nyitány nem került közszemlére. Ám igazi közönségvonzó látványosságot jelentettek a további műveletek is, amelyeknek „ceremóniamesterei” a Gazdakör és a Bruder János Kertbarátkör tagjai voltak.
Kovács Sándor és Kádár József képviselők is a csapatban szorgoskodtak. A múzeumlátogatók között akadtak tapasztalt szakértők, akik lelkes tanácsokat adtak a gazdáknak. Sőt a gyerekek köréből egy valódi utánpótlás-böllérpalánta is jelentkezett. Szitás Árpád – a múzeum Jégkorszak kiállítása 1000. látogatója – komoly kétkezi segítséget nyújtott a férfiaknak, miközben kifogyhatatlan kérdésözönnel ostromolta őket…
Igaz, a disznóperzselés amolyan városias módon, „gyorsított eljárásban” történt, hiszen még hosszú feldolgozási procedúra következett, míg a húsnemű orjalevessé, hurkává, kolbásszá, tepertővé, sült vérré, és egyéb disznótoros finomsággá lényegült át.
A háttérmunkálatokhoz ugyancsak elkelt a sok segítő kéz, ezekből a gazdakör, a kertbarátkör és a múzeum önkéntesei is kivették a részüket.
A történeket ábrázoló további képeink a galériában láthatók.
