Egy fillérbe se kerül a Návay-szobor újraállítása
Korom András – Makó
A Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség országgyűlési képviselője már több nyilvános makói fórumon is közölte: támogatja Návay Lajos 1945-ben eltávolított szobrának újraöntését, s eredeti helyén való felállítását.
A földeáki születésű Návay Lajost, Makó egykori parlamenti képviselőjét 1906-ben választották a képviselőház alelnökévé, majd 1911-ben házelnökké. Már visszavonulása után hurcolták el – több városi elöljáróval együtt – 1919-ben a megtorlókörútjukon páncélvonattal Makóra érkező Lenin fiúk, akik aztán a kiskunfélegyházi vasútállomáson agyonlőtték. Szobrát 1935-ben avatták Horthy Miklós kormányzó jelenlétében a mai városháza előtti parkban. A korabeli fényképek szerint az valahol a Kossuth-szobor helyén áll.
A szobor, egy 1942-es képeslapon.
A Návay-szobor újraállítása szerepelt Farkas Éva Erzsébet választási programjában is.
Később a makói képeslapkönyveket jegyző Halász Tamás ötletét karolta fel Zeitler Ádám (Jobbik) települési képviselő, s ezt szintén támogatta Weszelyné Végsheő Henrietta (Fidesz-KDNP). Végül a képviselő-testület azzal támogatta, hogy az idei esztendőt Návay emlékévvé nyilvánította. A szoborállítással kapcsolatban pedig úgy határoztak, hogy annak költségeire gyűjtést indítanak, s kormánytámogatást is kérnek. A testület szakmai alapokon álló bizottságot is felállított Farkas Éva Erzsébet elnökletével. A bizottság tagjai: Gilicze János, Halász Tamás, Halmágyi Pál, Karsai Ildikó, Orbán Imre, Urbancsok Zsolt és Zeitler Ádám.
Az eredeti szobor újraöntése és felállítása horribilis, mintegy 80-100 milliós költségeinek csökkentése érdekében Kiss Jenő makói szobrászművész már beadott egy újragondolt szobortervet. Ez már csak 15-20 millió forintról szól. Az emlékbizottság szeptember eleji – zárt ajtók mögött tartott – ülésén azonban arról határozott, hogy az eredeti alkotás újraöntésére kért be egy árajánlatot.
A Návay-szoborcsoport főalakja ugyan valószínűleg megsemmisült, ám mellékalakjai ma is a városháza főépülete előtti parkot díszítik. Ezek kalandos körülmények között kerültek vissza a budatétényi Dísznövény- és Kertészeti Kutatóintézet rózsakertjéből Fodor László, a makói cipőipari szövetkezet könyvelője jóvoltából, aki egyszer ott járva felismerte azokat, s kijárta visszaszállításukat.
