Böjte Csaba volt a földeákiak vendége

Oláh Nóra – Makó

Nemrég jótékony lelkületű földeákiak látogattak és vittek adományokat Dévára, viszonzásképpen most egy csodálatos vendéget fogadhattak a kultúrház nagytermében. Több mint 180 érdeklődő érkezett ide, akik hírből már ismerték, esetleg olvasták már Böjte Csaba könyveit, hallgatták a prédikációit, és most várták a vele való személyes találkozást.

Bibliai és valós történetekkel átszőtt beszédében nagyon is hétköznapi, mindenkit érintő témákkal szembesítette hallgatóságát. Mai nyelvezettel és keresetlen őszinteséggel tette mindezt, és bizonyára nem akadt senki a teremben, akit ne érintettek volna meg a szavai.

– Nem lehet a másikat jobbá szidni, jobbá pofozni! – fogalmazott szemléletesen, megszívlelendő gondolatok, főleg, ha az életből merített példákon szemléltetve tárulnak elénk. És mégis tele van a világ ehhez hasonló „megoldásokkal”: házastársak egymást, felnőtt a gyermeket és viszont, jóformán mindenki megfontolás nélkül becsmérli a másikat, mintha attól valami megjavulhatna… A panaszkodás a leggyakoribb viselkedésformává vált, miközben a jót szinte senki nem hajlandó észrevenni. Ugyanakkor a szeretetteljes megközelítés mindig eléri a kívánt célt, még ha nehezen, több türelemmel és nehézségek árán is.
Bizony erre is több torokszorító esetet említett Csaba testvér. Humorral, empátiával, és néha elcsukló hangon idézte fel a nehéz sorsú gyermekekhez fűződő történeteit. Mesélt, többek között egy fiúról, aki tizenévesen kezdett iskolába járni, és bizony nem volt éppen konfliktusmentes ez az iskolakezdet, de a „pap bácsi” a belőle áradó szeretettel áttörte az ellenállás páncélját. Ma pedig ez a valamikori kisfiú, aki senkinek sem kellett, boldog családapa, mert volt, aki bízott benne. Böjte Csaba szájából valóban hitelesen hangzott az este egyik kulcsmondata: Hiszek a szeretet világformáló erejében.

Az elgondolkodtató történetmondás imával és áldással zárult, majd sor kerülhetett a személyes találkozásra, beszélgetésre is. Böjte Csaba könyveit meg lehetett vásárolni a vele érkezett segítőinél – nem meglepő módon az est végére minden példány elfogyott.

Fotó: Mészáros Erik

A könyvek dedikálására hosszú sor kígyózott; legtöbben egy pár szóra, kézfogásra, ölelésre, közös fotóra is megkérték a kedves vendéget. Az adományos doboz pedig mindeközben közel 200 ezer forint adománnyal telt meg…