Lázár János szereti a kihívásokat

Az interjú főbb megállapításai:
– A kormány több Magyarországot és kevesebb Brüsszelt akar.
– A menekültügy nem pártpolitikai kérdés, ugyanakkor vannak témák, amelyekben egyáltalán nincs Orbán Viktoron kívül szövetségese, s valóban sok konfliktus övezi a személyét is. Elismeri, nehéz kormányzati két év áll a háta mögött, a viták elgondolkodtatták, de az szórakoztatja, ha vizsgáztatják, és semmiféle kudarcélményt nem jelentene számára, ha „csak” Hódmezővásárhely és Makó polgárait képviselné a politikában.
– A kancelláriaminiszter állítja, nem klubtag sem Ibizán, sem a futballstadionok VIP-páholyaiban, és nem is tervez felvételi kérelmet benyújtani.
– A heti kormányinfókon a miniszterelnök olyan szereplőt állít a sajtó elé, aki érdemben tud a kérdésekre válaszolni, nem pedig mellébeszél.
– Városi legenda, hogy a Fidesz-kormánytagjainak nem lehet önálló véleményük.
– Családi okok miatt nem akartam beszélni a kongresszuson, Orbán Viktor kérésére azonban mégis vállalta. A miniszterelnök pontosan tudta, hogy a beszédemet követően haza kell mennem.
– Mindig nyíltan fogalmaz, nem szeretem a hízelgést és a mellébeszélést, de ügyel arra, hogy a kritikája a személyes viszonyt ne érintse, se a párton belül se kívüle.
– Nem szereti a kamarillapolitikát.
– Nagy erőnek tartja, hogy rendszeresen találkozik választóival, akikkel aktív és szoros a kapcsolata, de nem csak azokkal, akik rá szavaztak, de azokkal is, akik nem.
– Szórakoztatja, ha vizsgáztatják, és semmiféle kudarcélményt nem jelentene, ha „csak” Hódmezővásárhely és Makó polgárait képviselné a politikában. A jövőt illetően még magában is vannak lezáratlan kérdések.
– Gyakran kérdezik a választói, hogy tulajdonképpen mit is csinál. Erre azt válaszolja: tanul az ország, és talán Közép-Európa legtapasztaltabb politikusa mellett dolgozva.
– Gyorsan észrevette mindenki, hogy nem politikai, hanem gazdasági menekültek érkeznek Európába.
– A kvótás bevándorlóknak sokkal több szociális ellátást kellene adni, mint azoknak, akik itt élnek Hódmezővásárhelyen. Ez elfogadhatatlan, és olyan feszültséget szülne, amit képtelenek lennénk kezelni.
– Ha Magyarországnak munkaerőre vagy járulékfizetőkre van szükségünk, akkor Kárpátaljáról vagy Délvidékről hívhatunk haza magyarokat. Nem kell, hogy nagy tömegű bevándorló csoport befogadásának társadalmi és kulturális kockázatát vállaljuk.
– Ha a közös európai védekezés elindul, ki veszi abból a részét Magyarország is, ahogy a pénzügyi segélyezésben is felelősséget vállal.
– Az EU-s kohéziós alapon keresztül kapunk a felzárkózásunkhoz szükséges segítséget, forrást. Azért, mert 2004-ben azt mondtuk: a tőke, az emberek és az áru szabad áramlása megvalósulhat. Hozzáférést biztosítottunk piacainkhoz, nincsenek védővámjaink. Ez az Európai Uniónak nagyon megéri. Öt- hatezer milliárd forint az, amit Magyarország nettóban kap az EU-tól.
– A menekültkrízis kikezdte az egész európai integrációt.
– A következő tíz évben várhatóan gazdasági növekedés csak a közép-kelet európai a térségben lesz. bennünket, hiszen Európa versenyképességi tartaléka nálunk van.
– Szereti a kihívásokat és a nagy feladatokat, ezért nem a kudarcot, hanem a lehetőségeket lát a bürokrácia leépítésében. A magyar gazdaság növekedése és versenyképessége a tét.
A interjú teljes terjedelmében itt olvasható.