quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 06. 19. csütörtök
  -  Gyárfás
Makó

Festő a szürkületi fények igézetében

2014. augusztus 12.


Oláh Nóra – Makó

Művészete szerencsésen szemben áll azzal a hétköznapi sztereotípiával, hogy egy fiatal alkotó csakis formabontóan modern, meghökkentő vagy érthetetlenül elvont lehet. A realizmus útját járja; festészete a nagybányai iskola hagyományaira épül. Ugyanakkor a tájat nem valamilyen idilli köntösbe burkolja, hanem az ábrázolás kapcsán sajátos feszültséget teremt. Sivár vidékek, a természeti környezetbe „betolakodó” ipari létesítmények, ember- alkotta tárgyak, gépek: inkább a kritikusan szemlélődő, mint a pusztán gyönyörködtetni vágyó művész vizuális közlése a néző felé. Erőteljes stílusának leghatásosabb elemei a fények, jelenleg leginkább a nappalból a sötétség felé átvezető napszak, a szürkület derengése, amelybe olykor élesen hasítanak bele az emberi jelenlét mesterséges fénynyalábjai.

A Termik című képe.

A mai gondolatokat klasszikus eszközökkel tolmácsoló törekvésével Kovács Lehel nincs egyedül: a 2003-ban alakult SENSARIA Képzőművészeti Egyesület – melynek egyik alapítója – ugyancsak a tradicionális művészet értékeit örökíti tovább. A Képzőművészeti Egyetem egykori hallgatóiból verbuválódott társaság résztvevői közül többen itt a makói művésztelepen is alkotnak – László Dániel, Szabó Ábel, illetve tiszteletbeli tagként Balogh Gyula és Bodor Zoltán -, így ebből a tiszta és közérthető szellemiségből a város műpártolói többszörösen is ízelítőt kaphatnak.

A 1974-ben Sepsiszentgyörgyön született festőművész 16 éves korában került családjával Magyarországra, Sümegen érettségizett, majd 2000-ben festő szakon, Tölg-Molnár Zoltán tanítványaként, festő szakon diplomázott Budapesten, azóta a fővárosban él.
A dél-alföldi régió nem ismeretlen a számára, hiszen szerepelt Hódmezővásárhelyen az Őszi Szimpóziumok alkalmain és az Őszi Tárlaton (többször díjnyertesként), csakúgy, mint az idén nyáron a XV. Szegedi Táblaképfestészeti Biennálén, ahol nem mellesleg különdíjat kapott. (Emellett kilátásban van egy egyéni kiállítása is a REÖK-palotában…)

Alkotás közben.

Makóra szívesen jött, élvezi a hely nyugalmát, a kedélyes esti beszélgetéseket, a közös hang és szellemiség jóleső érzését. Úgy tapasztalta, hogy itt minden adott ahhoz, hogy – kizárva minden zavaró tényezőt – csak a munkára lehessen koncentrálni. Még a Szent Gellért Kollégium (a művésztelep bázishelye) tőszomszédságában lévő templom harangja is Sümeget juttatja eszébe, ahol – a mondás szerint – „olyan az időjárás, hogy vagy a szél fúj, vagy harangoznak.”

És persze a harangzúgás mellett ennek a városnak is vannak ihletadó szürkületi fényei…

Virtuális kiállítás, azaz ízelítő a munkáiból: