quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 06. 18. szerda
  -  Arnold, Levente
Makó

A makói túrós lepény után még Ferenc Jóska is megnyalta mind a tíz ujját

2014. július 06.


Összesen hatvannégy dolgot vettek fel eddig a Makó Város Települési Értéktára jegyzékébe. A nemzeti értékhez tartozó ebben szereplő dolgok közé tartozik a makói talicska (azaz ahogy mondták tajicska), a makói túrós lepény és a makói haltepertő is. De még a Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől közmondás is. Melyből Makó neve csak egy félreértés miatt hallatszik ki.

 

A tejfölös-vajas oltástúróból készült hagymás túrós lepény olyan híres neves volt, hogy amikor 1858-ban Ferenc József és Erzsébet királynő, azaz Sissy Gyulára látogatott, tizenkét makói asszonyt hívtak át a városvezetők, hogy azok süssék meg a különleges csemegét az uralkodó házaspárnak. Mindannyian egy-egy arany tízkoronást kapta érte cserébe.

 

 

Túrós lepény árusító asszonyok a múlt század első felében a makói piacon.

 

A makói talicska pedig a 19. század közepére olyan hírneves volt, hogy az 1854-es országleírásba is belekerült, miszerint a makóiak anélkül ki sem léptek a házuk kapuján, már a Maros-vizes kannának is abba tették, hogy hazaszállítsák. Miután a hagymatermelőknek nem volt kocsijuk, lovuk, ezért a hagymát is ebben szállították, de a talicska megtette babakocsinak, sőt állítólag a kocsmában felejtkező férfiakat is azzal tolták haza a feleségük. Déry Tibor szerint a makói férfiaknak a talicska olyan eszköz volt, mint a pestieknek az aktatáska, míg a makói asszonyok ezt használták ridikül helyett. Még egy perről is elhíresült.

Erdei Ferenc makói szociográfus pedig azt írta, hogy a két világháború között annyi volt a talicska a városban, mint manapság a kerékpár.

 

 

Még a piacra is talicskával vitték a hagymát .

 

A legérdekesebb a makói haltepertő. A pontynyesedékből készülő, egyébként Szegeden is ismert és egykor közkedvelt ételt, Makón forró olajban sütötték ki, s sült hagymakarikával tálalják.

A Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől közmondás eredetére több elmélet is létezik. Az egyik, hogy II. András 1217-es keresztes hadjárata idején bizonyos Makó lovag sóhajtott fel ezzel a mondattal, miután a hajóra szállt Akkonba tartó hadak Splitból eljutottak Ciprusig.

 

Vajay Szabolcs történész szerint azonban a közmondás Makó szava egy elhallásból született. Szerinte békés zarándokok körében, mégpedig a Messze van, mint Akkon, Jeruzsálemből mondatból.