Próbaüzemben a makói termálfűtés: 4 év nehéz szülése volt

Korom András – Makó
A legutóbbi képviselőt-testületi ülésen csak véletlenül, azaz Gál Sándor képviselő kérdésére derült ki, hogy próbaüzemben már működik a makói városi termál rendszer
Marosvárosvári Attila alpolgármester, akit az ellenzéki képviselők rendszeresen bombáznak ezzel a kérdéssel, most azt mondta: április végén engedélyt kapott a rendszer, azóta próbaüzemben működik, igaz most nyári üzemmódban csak használati meleg vizet szolgáltat. hangsúlyozta, hogy a beruházó A MATERV-vel most számolnak el, a termálvíz helyett kényszerűségből elhasznált gáz árkülönbözete miatti veszteségeket a Makói Kommunális Szolgáltató és a Hagymatikum is megkapja, ami 70-80 millió forintot jelent.
A próbaüzemet követően a következő fűtési szezontól, már termálvízzel fűtik a városi távfűtő hálózatra kötött lakásokat és közintézményeket.
442 millió forintos uniós támogatással és a befektető hozzájárulásával 2010-ben kezdődött a 900 millió forintos makói termál program, mely segítségével a fűtési rendszerbe juttatott meleg- nem pedig a hideg vizet kell gázzal felmelegíteni, ez tenné jóval pénztakarékosabbá a megye legdrágább, mert legkevesebb, mintegy 1598 lakást és irodahelyiséget ellátó távfűtését.
A hőközpont. Már a termálvizet használják.
A beruház kivitelezése akkor kezdődött, amikor a következő évben a Brunnen Kft. és a MATERV Kft. helyreállította a régi termelő kutat, felújította az ezt a fűtőművel összekötő vezetéket, és elkezdődött a próbaüzem: termálvízzel fűtötték a lakásokat, és ezzel melegítették a vizet. Áprilisban azonban leállíttatta a környezetvédelmi hatóság a próbaüzemet, egészen addig amíg el nem készül a használt vizet visszasajtoló két másik berendezés. A gerizdesi játszótér mellett, illetve a város szélén kezdték fúrni a visszasajtoló kutakat, melyek a már felhasznált meleg vizet juttatják vissza a föld mélyére.
A termál program, mely indítását 2012 szeptemberben 2012. december 15-re ígérték. Ám ebből nem lett semmi. Ugyanis hol kiderült, tovább kell mélyíteni az egyik visszasajtoló kutat, hol a másikat mélyítő fúró törött el.
Emiatt a munkálatok már tavaly 120 milliós többletköltséggel jártak, igaz a különbséget a biztosító állta. A város szélén pedig abban az 1500 méteres mélységben, ahol a geológiai felmérés jó réteget mutatott, egyszerűen nem találtak olyan helyet, ahová vissza lehet sajtolni a vizet, ezért ott mélyebbre kellett fúrni. Ehhez újabb engedélyt kellett kérni a szolnoki bányakapitányságtól. Azaz telt-múlt az idő. A fűtésben legalább nem volt fennakadás.
Jelentős mennyiségő gázt takarítanak meg a következő fűtési idénytől.
A termálvízfűtés indítását aztán egy másik, már nem műszaki ok is hátráltatta, a MATERV ugyanis összekülönbözött a kivitelezővel, a cégben tulajdont szerző Morando Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.. anyagi okok miatt összekülönbözött a kisebbségi tulajdonos Brunnen Hőtechnikai Kft-vel. Rendőrségi feljelentés is született. A makói termálprojektről itt, itt és itt sőt itt is írtunk.
A makói önkormányzat nem sokat tehetett, hiszen a beruházást végző Materm Kft-ben csak szimbolikus, 2 százalékos tulajdont szerzett.