quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 06. 20. péntek
  -  Rafael
Makó

Koncerttel emlékeztek a makói vegyeskar névadójára

2014. április 26.


Oláh Nóra – Makó

A hangverseny bevezetőjében Hódi Elza műsorvezető részletesen bemutatta a kórusalapító példaértékűen gazdag pályáját, termékeny és sokoldalú szakmai tevékenységét, majd a vendéglátó együttes, a Szeghy Endre Pedagógus Női Kar lépett színpadra. Ebben az első zenei blokkban klasszikus szerzők – többek között – Händel, Bach, Bizet és Liszt) művei csendültek fel. Az énekkart dr. Dohány Gabriella és Szabó Katalin vezényelték, a darabokat Mártáné Géczy Klotild és Szabó Katalin szólóéneke színesítette.

A műsor középső részében a makói Városi Vegyeskar előadása következett, mely kórus tavaly, fennállása 25. éves jubileumán vette fel alapítója nevét, így azóta hivatalosan a Dr. Mihálka György Városi Vegyeskar Egyesület, Makó névvel lépnek a közönség elé.
Színes műsorukban felcsendült Pitoni: Cantate Domino, Pretorius: Húrok édes dallamán című műve, Csenki Imre Három vidám népdal feldolgozása, Bárdos Lajos kórusműve, a Spártai gyermek, valamint egy vokáljáték „Trubadúrmollban” címmel, szerzője ifj. Somorjai József. Vezényelt Gilinger Ildikó kórusvezető, zongorán közreműködött Benkő Zoltán.

Együtt a két kórus.

A „háttérhangszer” aztán önálló életre is kelt az est folyamán a szegedi énekkar zongorakísérője, Dombiné dr. Kemény Erzsébet jóvoltából, aki Chopin- és Bartók-darabokat játszott, majd az instrumentális közjáték után újra a vendéglátó Szeghy Endre Pedagógus Női Kart – és az általuk előadott, Bárdos Lajos és Bartók Béla feldolgozásaiból összeállított kedves dalcsokrot – hallgathatták a jelenlévők.
A magas színvonalú, változatosan összeállított koncert méltó záróakkordjaként a két együttes közösen adta elő Kodály Esti dalát – a tetszésnyilvánításra reagálva kétszer is, először Dohány Gabriella, majd Gilinger Ildikó dirigálásával.

„Boldog, aki énekel”, hangzott el még a bevezetőben, ám talán túlzás nélkül hozzátehetjük: az is, aki hallgatja! A közönség (közöttük dr. Mihálka György özvegye és fia) arckifejezéséből legalábbis ez az érzés látszott…

A kórusalapító életrajza

Dr. Mihálka György, a két kórus alapítója.

Mihálka György 1924. április 22-én született Kölcsén. A Nyíregyházi Tanítóképző Líceumban végzett, majd Szegeden, a Polgári Iskolai Tanítóképzőben, illetve a Konzervatórium hegedű szakán folytatta tanulmányait. 1947-ben szerezte meg magyar-, történelem- és ének szakos polgári iskolai, majd ’55-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem középiskolai tanári diplomáját.1957-63 között Bárdos Lajos tanítványa volt.; elvégezte a budapesti Népművelési Intézet Esztétika tanfolyamát, a Felsőfokú Karnagyképzőt Párkai István irányításával, 1965 és ’72 között zeneszerzést tanult Vaszy Viktortól.
Előbb Fehérgyarmaton, majd 1948-tól Szegeden tanított, előbb az Alsóvárosi Általános Iskolában, majd a Keméndy Nándorné Felsőfokú Tanítóképzőben oktatott hegedűt és zongorát, ének- és zenekart vezetett. 1956-ban a szegedi egyetem adjunktusaként az egyetemi énekkar és az Collegium Artium zenei ismeretterjesztő sorozat vezetésére kérték fel, ugyanakkor a Bálint Sándor vezette Néprajzi Intézetben dolgozott. Doktori disszertációját a szegedi táj népzenéjéről írta.
1959-től a szegedi Tanítóképző Intézet, majd a Tömörkény István Gimnázium oktatója. 1973-ban kapott kinevezést a Tanárképző Főiskola Ének-zenei tanszékére, ahol ’92-ig tanított karvezetést és vezette az I. sz. Női Kart.
Számos elméleti művet irt, valamint két zeneművet, a Szegedi Kantátát és az Európa-kantátát.
Iskolai kórusokon kívül felnőtt énekkarokat is vezetett. Sikereit 10 országban szerzett 30 versenydíja is jelzi. Számos országba kapott meghívást karvezetés-mesterkurzus tartására és nemzetközi versenyek zsűrijébe is. Élete végéig tartó aktív munkásságát több kitüntetéssel, elismeréssel jutalmazták: Szeged város emlékérme, Kölcsey-díj, alkotói díjak Szeged városától, Csongrád megye Önkormányzatától és több külföldi várostól, Pro Honor Meritis, Fasang Árpád karnagyi díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Professor Emeritusa, Celje város díszpolgára, a Bárdos Társaság elnökségi, a Kodály Társaság alapítótagja, a KÓTA elnökségének tiszteletbeli tagja.