Rebellis népnek rebellis kormány kell

– Mindannyiunkat nagy reménnyel tölt el, hogy Makónak nem csak múltja, de jövője is van, különösképpen azért, mert ha egy városban ennyi fiatal tehetség gyűlik össze, annak a városnak fényes jövője lehet – köszönte meg Lázár János, a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, a Makói József Attila Gimnázium, a Makói Magán Zeneiskola valamint a Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium diákjai ünnepi műsorát.
A Petőfi-szobornál ünnepelt a Jobb Makóért Egyesület.
– A szabadságharcot eltaposó pribékek annak idején azt írták Makóról, hogy „a szabadság annyira meggyökeresedett az itteni lakosokban, hogy minden tilalmat bitangolnak.” Ez jól mutatja, milyen kuruclelkű, szabadságpárti polgárság lakja ezt a várost. Akik 1848-ban vagy 1956-ban a szabadságért az utcára vonultak, azoknak tartozunk azzal, hogy beszámoljunk, milyen állapotban van ma a haza és a szabadság ügye – mondta.
– Mi nem az állami, intézményesült ünnepnek, forradalomnak tartozunk emlékezéssel, hanem azoknak az önkénteseknek, minden állami kényszer nélkül jönnek össze, hanem azért mert lelkükben ott van az ősök emléke és a szabadság iránti vágy – hangsúlyozta.
A politikus azt tartja az elmúlt évek legnagyobb eredményének, hogy az ország végre kiállt a saját igazáért, öntudatossá vált és sikerült közösen, áldozatok árán eredményeket elérni.
Diákok idézték fel a forradalom eseményeit.
– 2014 tavaszán az önrendelkezés szabadsága az, amely pártállástól és politikai meggyőződéstől függetlenül mindenki számára fontos lehet. 2010 és 1848 sokban hasonlítanak egymásra. 1848-ban sokan kaptak felhatalmazást arra, hogy megváltoztassák az országot, s 2010-ben is kaptunk arra mandátumot, hogy a megkapott bizalom erejével jó irányba fordítsuk ennek a közösségnek a sorsát. Az elmúlt négy évben sikerült magunkat a kishitűség fogságából megszabadítanunk! Évtizedekig azt sulykolták belénk, a magyarok fizessenek több adót, viseljenek több terhet, szenvedjenek többet, viseljék a megszorításokat. Emiatt keveseknek jutott eszébe, hogy 2010-nek lehet legalább olyan forradalmi jelentősége, mint amit ’48-ban Justh Gyula képviselt Makón – mondta.
– A szabadság nekünk 2010-ben és 2014-ben a bátorság erejét jelenti – tette hozzá Lázár János, , aki szerint felszabadító érzés volt, amikor egy eladósodott országban, az eladósodott polgárok azt láthatták, végre meg tudunk szabadulni az IMF-től, és a már-már menetrendszerű megszorítások helyett végre nem azok fizettek, akiknek nincs, hanem azok, akiknek van: a bankok és az extraprofitot termelő vállalatok.
A szabadság nekünk 2010-ben és 2014-ben a bátorság erejét jelenti.
Lázár János szerint az „ország rebellis kormánya” igazi szövetségese minden rebellis makóinak, minden ’48-asnak, és mindazoknak, akik olyan Magyarországot akarnak, amely önálló és független.
– Ez volt az a négy esztendő, melyben a kishitűség foglya folyamatosan azt mondták, nem szabad, nem lehet, Brüsszel úgyis ellenáll, megtiltja az Európai Unió, kizárnak bennünket, nem adnak hitelt, elfogy a pénzünk. Örömmel jelenthetem, nem a huhogóknak, hanem a bátraknak lett igazuk, ahogy 1848-ban is a bátrak vállalták a forradalmat és a szabadságharcot. Az elmúlt négy év legnagyobb eredményének azt tartom, hogy végre öntudatos nép lehetünk, kiállunk az igazunkért, s az ország nem rossz irányba fordult, hanem sikerült közösen, a bal és a jobboldaliakkal együtt, áldozatok árán, eredményeket elérni – mondta.
– Makó jól ismeri az önrendelkezés szabadságát – folytatta – ezt a ’48-as szellemet. Ez az az idő, amikor a makói szabadságpártiak megvalósíthatják végre álmaikat, mert nem csak Makón vannak rebellisek, de az országnak is van egy rebellis kormánya, mely igazi szövetségese minden rebellis makóinak, s mindazoknak, akik egy erős Magyarországot akarnak. Arra hívok minden makói polgárt, hogy kössünk új szövetséget annak érdekében, hogy vállt válnak vetve küzdjünk a kishitűség, a megszokás, a miért nem lehet, a merjünk kicsik lenni politikája ellen – szólította fel a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a helybélieket.
Lázár János hangsúlyozta: meg kell védeni a gazdasági rendszerváltás eredményeit, a közteherviselés új eszméjét, amelyben azok fizetnek, akiknek sok van, a földet, melyet soha nem szeretnénk Brüsszel nyomására a külföldiek kezére adni, és a szegények érdekében hozott szociális döntéseket: a rezsicsökkentést, a gyermekek támogatását.
Az ünnepség végén résztvevők kitűzték a SZIGNUM diákjai által készített 400 székely kokárdát, majd elhelyezték a koszorúikat a Petőfi-szobor talapzatán.
További képeink az ünnepségről:
MH