A 12 pont makói üzenete

Korom András – Makó
– A március 15-i nemzeti ünnepünk a nemzeti ünnepek sorában az első. A legtöbben úgy érezzük, a szívünkhöz is ez az ünnep áll a legközelebb. Olyan alapvető, nemzetformáló és egyént meghatározó, nemzeti identitást, jövőt generáló és emberi tartást jelentő értékeket jelenít meg, mint a hazaszeretet, a tisztesség, a harc, a küzdelem, a bátorság. Olyan értékek ezek, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy évszázadok óta itt lehetünk ebben a hazában – mondta köszöntőjében Buzás Péter polgármester a március 15-i városi ünnepen ma délelőtt.
Buzás Péter és Luncz Lili a színpadon.
– Március 15-én többféleképpen ünnepelhetünk. Akként, hogy egy ünnepi szónok beszél arról, hogy mit jelent neki a reformkor, a dicsőséges forradalom, mit jelent a szabadságharc és mit jelentenek az általa közvetített nagyon fontos értékek. És szólhat egy ünnep arról is, hogy esetleg politikai érdekek mentén fogalmazódnak meg gondolatok. Láthattunk ilyet tegnap a Petőfi parkban – hangsúlyozta, majd így folytatta: – Mi itt, Makón, másként gondoljuk. Azért mondtam, hogy mi, mert én huszadik esztendeje szervezem munkatársaimmal ezt a nemzeti ünnepet a képviselő-testület nevében és ez minden egyes alkalommal úgy állt össze, hogy a helyben jelöltet állító és a helyi testületbe bejutó, valamint a parlamentbe jelöltet állító, s oda bejutó politikai pártok képviselőjét a helyi civilek képviselőjét és a történelmi egyházak képviselőit invitálom meg egy beszélgetésre, ott állítjuk össze a nemzeti ünnep programját, és ott döntünk a szónok személyéről is. És igen, mi hosszú ideje úgy gondoljuk, a lánglelkű ifjak és a 12 pont akkori tartalma, annak a mai üzenete nagyon fontos, hogy tisztán csendüljön fel, és ez az üzenet leghitelesebben a fiatalok szájából tud elhangzana. Ezért jó pár évvel ezelőtt, eleinte makói egyetemisták kértünk fel ünnepi szónoknak, pár esztendeje már az a gyakorlat, hogy a középiskolák tanulóit kérjük meg rá – ajánlotta az ünneplők figyelmébe Luncz Lilit, a Keri diákját az ünnepség szónokát.
Zászlódíszben a Kossuth-szobor.
– ’48 örök szimbólummá változtatta március 15-ét hangsúlyozta ünnepi beszédében Luncz Lili. A Návay Lajos Szakképző Iskola diákja hangsúlyozta, ez a nap a bátorság, a kitartás , a küzdelem jelképévé vált, s felidézte a pesti forradalom napjának történetét. Kiemelte, a ’48-as forradalmárok egyik mába mutató kérdése az volt, hogy tudnak-e otthont teremteni a jövő nemzedékének.
A városi megemlékezés folytatásaként „A Délvidéktől Erdélyen át a Felvidékkel…” cím műsorát adta elő a Maros Táncegyüttes. Az ünnepséget koszorúzás, majd a Szózat hangjai zárták.
Fergeteges műsort adtak a Maros Táncegyüttes csoportjai.
Vasárnap 10 órakor ünnepi istentisztelet kezdődik a Vásárhelyi utcai nagy gyülekezeti teremben, ahol igét Kotormán István református lelkész-igazgató hirdet, közreműködnek: a Szikszai György Református Általános Iskola diákjai.
Szintén 10-kor kezdődik ünnepi istentisztelet a Gyülekezeti teremben, itt Kondrát Zoltán református lelkipásztor hirdet igét.
Képeink az ünnepségről: