Tamás Gyula 300 évre kutatta vissza családja eredetét

Bojtor Boglárka – Makó

– Emlékszem,  papám mindig arról mesélt, hogy ők tízen voltak testvérek, öt fiú, és öt lány – mondta Tamás Gyula, miközben a családfáját mutatta. – Valószínűleg ekkora kezdődött az érdeklődésem is a családfakutatás iránt, amit szerintem egy életformának kell tekinteni. Tizenöt éves koromban indultam kutatni a még élő rokonságot, hogy minél több információt szerezzek. Mindez sok időbe, és energiába kerül, de aki szereti annak szórakozás – folytatta.

Az impozáns családfa. A Tamás ősök Makó újjáalapítói közé tartoztak.

Gyula próbált megélni ebből a tevékenységből, ami sajnos nem sikerült, mint mondta manapság erre nincs igénye, sem pénze az embereknek, ez luxusnak számít.
Makón 1712-től van anyakönyvezés, ami a 19.századra addig fejlődött, hogy megtalálható benne, mi az illető halálának oka, és talán a foglalkozása is kiderül. Így sok-sok érdekességet tud meg, aki egyszer erre szánja magát. Gyula mind a négy nagyszülője családfáját kikutatta. Dr Tóth Ferenc: Makó hétszáz éve c. könyvéből az is kiderül, hogy a Tamások városunk alapító családjai, ezt is neki sikerült kideríteni különböző forrásokból. „Az 1717. évi kamarai összeírás szerint a 84 családfő közül 59 Makón született, tehát a lakosság túlnyomó részét a régi makóiak képezték.”

Tamás Gyula az őseit ábrázoló családfával. 19 évnyi kutatómunkája eredménye.

Tamás Gyula sokat köszönhet Orbán Imrének, és Gilicze Jánosnak, akik segítették kutatását, mely során sok minden érdekességre rájött. Például öt generáción keresztül hat férfinév dominált, mindenki ezek közül választott, ez a nőknél is hasonlóan működött kicsit nagyobb névjegyzékből. Tizenhat üknagyszülője, és harminckettőből huszonhárom kikutatott szépszülője közül mindenki magyar származású. Az étkezőjének falán lévő öt táblán eltérő színnel megtalálható egy ősi pár, így egy piramis épül fel, ami egyre csak bővül. Immár két gyermeke is a család tagja, és a falon lévő kis füzetbe gyűjti a jelenben bekövetkező változásokat.

Az anyakönyvi bejegyzések mellett végrendeletekből is kiderülnek a családi viszonyok, amit a levéltárban talált. Ezen kívül itt olvasott atyafiságos „egyezéseket”, melyek a végrendelethez hasonló dokumentumok, valamint telekkönyvi bejegyzéseket és bűnügyi jegyzőkönyvet is hasznosított. Két rokona az első világháborúban harcolt, üknagyapja, és annak bátyja a szabadságharcban küzdött az országért.

Tizenhat ükszülője és huszonhárom szépszülője adatait kutatta ki.

Gyula szabadidejét régebben a japán csirkék, a foci, és a családfa kutatás tette ki, amit 1989-2008-ig végzett, mikor, milyen lendülettel. Ma már energiája nagy részét a hitbe fekteti, hazafinak vallja magát. Jelmondata: Akinek nincs múltja, nincs jövője. Ezért arra biztatja a családjuk eredete után érdeklődőket, hogy írják össze a még élő rokonaikat, és tőlük kérdezzenek azok szüleiről, nagyszüleiről, így idővel könnyebb lesz a kutatás, vagy elképzelhető, hogy ezt a jegyzetet az unokájuk fogja majd hasznosítani.