Ellenünk döntött az EB: lesz szlovák tokaji
Az Európai Bizottság Szlovákia kérelmére vette fel a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” oltalom alatt álló eredetmegjelölést a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok jegyzékébe. A jegyzéket az eredetmegjelölésekre vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján állították össze, azt az unió hivatalos lapja 2006 februárjában és 2007 májusában tette közzé.
Ezt követően 2009. július 31-én, azaz egy nappal az új borpiaci rendszer hatálybalépése és a borok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek elektronikus nyilvántartása, az E-Bacchus-nyilvántartás bevezetése előtt, új jegyzéket tettek közzé. Ebben a korábbi jegyzékekben közzétett eredetmegjelölést, Szlovákia kérelmére „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblast’-ra” módosították.
Az E-Bacchus-nyilvántartásba az új nevet olyan elnevezésként vezették át, amely a szlovákiai tokaji borvidékről származó bort jelöl.
Ezt követően, 2009. november 30-án Szlovákia levelet intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben azt kérte, hogy a „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblasť” megjelölést a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” névvel váltsák fel. Szlovákia jelezte, hogy az előbbi bornév tévesen került a minőségi borok jegyzékébe, nemzeti jogszabályában a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” megnevezés szerepelt.
A brüsszeli bizottság, miután meggyőződött arról, hogy az E-Bacchus nyilvántartás bevezetése napján a szlovák jogszabály tartalmazta a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” megnevezést, helyt adott Szlovákia kérelmének, és módosította a nyilvántartást.
Magyarország azonban vitatta a módosítást a borokra vonatkozó 2009. június 30-án elfogadott és 2009. szeptember 1-jétől hatályos új szlovák törvényben szereplő „Tokajská vinohradnícka oblast'” kifejezésre hivatkozva. Így az Európai Bíróság egyik testületéhez, a Törvényszékhez benyújtott keresetével a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” megjelölés törlését kérte.
2012. november 8-i ítéletében a Törvényszék azonban kimondta: mivel a megnevezés egy uniós rendelet alapján oltalmat élvezett már azt megelőzően, hogy azt az E-Bacchus nyilvántartásba bejegyezték volna, ez a bejegyzés nem járt joghatásokkal. Kimondták, a Magyarország által előterjesztett kereset elfogadhatatlan, mert a Törvényszéknek kizárólag az uniós szervek azon „aktusai jogszerűségének ellenőrzésére van hatásköre, amelyek célja joghatások kiváltása”.
Magyarország fellebbezést nyújtott be az ítélettel szemben az Európai Bíróság fő ítélkező testületéhez.
A bíróság csütörtökön ismertetett ítélete szerint a Törvényszék helyesen járt el, és nem követett el jogi tévedést annak megállapításával, hogy e bornevek az átmeneti rendszer alapján 2009. augusztus 1. óta automatikusan oltalmat élveznek.
Végül Magyarország azon érvét illetően, miszerint az új szabályozás lehetővé teszi számára, hogy keresetet nyújtson be a Európai Bizottság által az E-Bacchus nyilvántartásba tett bejegyzésekkel szemben, a bíróság úgy foglalt állást: az átmeneti rendszer és az új oltalmi rendszer nem hasonlítható össze, ezért azok eltérően kezelhetők.
MH/MTI
