Gombot is zúgattak a makói diákok az értékőrző napon
Szabó Anita – Makó
A 100 esztendővel ezelőtti világba csöppentek bele a szombati értékőrző napon, a makói Szent István Egyházi Általános Iskola diákjai. 14 helyszínen olyan tárgyakat és tevékenységeket próbálhattak ki, melyek a régi, paraszti élet mindennapos részét képezték. Izgalmas felfedezést jelentett a gyerekeknek a vezetékes víz, az elektromos áram nélküli lét megtapasztalása és ezek hiányának ötletes megoldása.
Egy kis ügyességre is szükség volt.
– Sokkal természetközelibb, gazdaságosabb és egyszerűbb életet éltek nagyszüleink és elődeik, praktikusabban gondolkodtak és nyugodtabbak voltak. Bár rengeteget dolgoztak, de mindig jutott idejük a szórakozásra, éneklésre, táncolásra. Az erejük és a hatékonyságuk a közösségben rejlett; együtt végezték a munkákat, segítették egymást, számíthattak a másikra. Ennek a varázsát akartuk közel hozni a diákjainkhoz, ezért nem egyénileg, hanem osztályonként haladnak végig az állomásokon – ismertette a program alapgondolatát Vargáné Nagyfalusi Ilona, szervező pedagógus.
Csutkák, glédában.
Ez a szándék a gyerekek lelkesedését és ügyességét látva sikerült is; többszöri próbálkozás után megszólalt a tilinkó, 30 csutkából is állt torony, a patkó rárepült a botra és percekig zúgott a kabátgomb is. Némi fejtörés után mindenki számára kiderült, mi mindenre jó a cifraszűr, a pányvakötél és a butykos, mint ahogyan az is nyilvánvalóvá vált, hogy a patkó lehet kézi súlyzó, és a legügyesebb magyar legény a csikós, no meg, hogy a libák őrzése mellett készíthető legalább kétféle hangszer is.
Nagy sikert aratott a papírcsákó. Fotók: Majoros Márton
A közös csuhéfonat készítés, zsákban futás és rongylabdázást követően, mint a régi időkben tollfosztás után, jólesett a mesehallgatás is a megfáradt időutazóknak. S ha hólyag is lett a tenyerükön a morzsolástól, vagy sajgott a válluk a vízhordás után, de együtt voltak és rájöttek, van élet mobiltelefon és technikai kütyük nélkül is – egy délelőttön át mindenképp.
További képek:
