Erdélybe kirándult a SZIGNUM 7. évfolyama

Már régóta vártuk az osztálykirándulást, mert nagyon izgultunk, hogy ellátogathatunk régi magyar hazánkba.

Az első nap 6-kor indultunk el az iskola elől. Első állomás Máriaradna volt, ahol egy imádságos énekkel indítottuk el az utazásunkat. Utazás közben elhaladtunk Solymos vára mellett, és Déva várához érkeztünk. Előtte Marosillyén az árva gyerekeket látogattuk meg. Böjte Csaba atya misét tartott, miközben minket Nagyfalusi Éva néni bevezetett a gyerekek megható életébe. Megajándékoztuk őket egy kis csokival és az utunkat folytatva elindultunk a szállásra, Torockóra. Mikor odaértünk a sátrak felverésével kezdtük. Elhelyezkedtünk, vacsoráztunk, majd este bementünk a faluba. Kaptunk egy kis szabadidőt, ami nagyon gyorsan el is telt. Megnéztük a falu vízi malomját. Visszafele úton énekeltünk és jókat nevettünk.

A SZIGNUM-os diákokat mindenütt szeretettel fogadták.

A második nap reggelivel kezdtünk, összepakoltuk a sátrakat, a cuccainkat és elindultunk a Tordai hasadékhoz. A Tordai-hasadék hosszú volt, gyönyörű helyeket láttunk, de az idő gyorsan eltelt. Kiértünk, megkaptuk az ebédünket és indultunk Nyárádremetére. Amikor odaértünk egy Szentmisén vettünk részt. A mise után megkértük a plébános atyát, hogy mutassa be a templomot. Mindezek után átmentünk az ifjúsági házban, és megvacsoráztunk, megismerkedtünk a nyárádremetei testvérosztályunkkal. Sanyi bácsi vezetésével mindenki bemutatkozott. Elindultunk Szovátára, a szállásra. Megérkezve bepakoltunk a 4 személyes faházakba. Ezek után elkezdődött a szabadfoglalkozás. Éjfélkor volt a takarodó.

Harmadik nap reggel felébredtünk, megreggeliztünk és elindultunk a Parajdi sóbányába. Egy busz vitt be a bányába, lépcsőztünk, majd megérkeztünk egy nagy terembe. Kis ismertető után egy órát kaptunk szabadfoglalkozásnak, hogy felfedezzük a bánya rejtelmeit. Elmentünk Szovátára megebédelni, majd Székelyudvarhely – Szabó Laci bácsi szülővárosa – felé vettük az irányt, ahol várost néztünk. Mindezek után Farkaslakára érve megkoszorúztuk Tamási Áron sírhelyét. Az utunkat Korond fele folytattuk, bazárszerű helyre érkeztünk, ahol a fazekasok termékeivel ismerkedtünk szétnéztünk, vásároltunk. Ezek után indultunk haza. Hazaérve megírtuk az útinaplónkat majd jöhetett a szabad foglalkozás.

A makói gyerekek a Tordai-hasadék bejáratánál.

Negyedik nap az aznapi hajnal érdekesen telt. Mindenki nagyon fáradt volt. Reggeliztünk, összepakoltunk, takarítottunk, és megbeszéltük a programot. Kimentünk a városba, megnéztük Szovátán a Medve tavat, sóhegyet, majd megebédeltünk. Gábor atya vezetésével elmentünk Vármezőre, egy erdőbe, ahol szemetet szedtünk, megnéztük a szép természetet. Az erdőnézés után Nyárádremetére vettük az irányt, ahol elkezdődött a sport délután. A lányok kezdték kézilabdával és remek teljesítménnyel nyertek. A fiúk fociztak, de sajnos kikaptak. Az aznapi a nemzet összetartozása napja volt. Verset, táncot adtunk elő, majd megkoszorúztunk egy emlékművet. Elmentünk a kultúrházba vacsizni, majd az ott lévő gyerekekkel egy kis tánc, diszkó, majd irány haza. Éjfélig szabadfoglalkozást kaptunk.

Ötödik nap reggel 7 órakor keltünk reggeliztünk, majd jöhetett a buszba pakolás. Ezek után elindultunk Kolozsvárra várost nézni, megnéztük Mátyás király lovas szobrát, szülőházát majd ebédelni mentünk. Ebéd után indultunk Kőrösfőre ahol negyed órát kaptunk vásárlásra. Az utunk tovább folytatódott Királyhágóra, nem sokat töltöttünk ott, de nagyon tetszett a szép táj. Az utunkat Nagyvárad felé vettük. Utána már sehol nem álltunk meg, így a következő cél Makó volt.

Nagyon tetszett minden, mert sok érdekes dolgot láttunk, megtanultuk értékelni amink van.

Kispál Kata, Szabó Molli, Stachó Vivien, Weszely Regina Mária