Csak semmi pánik, ha csíp a kullancs!

Rózsa Virág – Makó
– Sok a téveszme a kullancsokkal kapcsolatban. A legrosszabb az, ha a csípés után azonnal antibiotikumos kezelésben részesül a beteg anélkül, hogy ismert Lyme-kórja lenne. A prevenció miatt lekezelheti a háziorvos egy dózis antibiotikummal, de erre nincs szükség, ugyanis nagy probléma szokott lenni, mert elfedi a tüneteket – fejtette ki dr. Szabó-Dósa Piroska.
– 3-4 hét kell ahhoz, hogy a vérben kimutatható szintre jusson a Lyme-kórért felelős spirohéta. Ha túl korán veszünk le vérmintát, akkor még nem mutatható ki, ezért biztonságban érezheti magát a beteg. Megnyugszik, hogy nincs Lyme-kórja – taglalta a doktornő az egyik veszélyforrását a túl hamar alkalmazott antibiotikumos terápiának.
Kullancs. Nem biztos, hogy betegséget terjeszt.
– A betegek szinte pánik hangulatban érkeznek egy friss csípéssel. Sokkal lassúbb dologról van szó. Egy hónapunk van arra, hogy lássuk, hogy történt-e fertőzés. A betegség kimutatása előtt elkezdett antibiotikumos kúrának az a veszélye, hogy akkor még nincs mihez mérni a dózist. Ha túl kevés, akkor már nem jön elő a bőrtünet. A kórokozó benn marad a testben és elkezd terjedni, de bőrtünetet már nem okoz. Bizonyos idő múlva, akár évekkel később, idegrendszeri tünetek vagy szívpanaszok jelentkeznek. Ha szívpanasszal jelentkeznek, akkor tényleg csak legeslegutolsó sorban gondolnak a Lyme-kórra. Egy fiatalnál még hamarább, de egy idősebb embernél a korára gyanakodnak. Amikor már mindent végig vizsgáltak, a végén jönnek rá, hogy lehet, hogy volt pár éve egy kullancscsípés és nem pont úgy kezelték, ahogy kellett volna.
Lyme-kóros kullancscsípés. Azonnal orvoshoz kell vele fordulni.
– Az a probléma, hogy nagyon félnek az emberek, rögtön rohannak kullanccsal a testükben is és nincs. szükség ekkora félelemre. Ha tényleg Lyme-kórral fertőződik a beteg, akkor jó ha azt látom, hogy piros az a terület. Ha nem látom, akkor már bajban vagyunk. Akkor csak vérvizsgálat vagy egyéb vizsgálatok jönnek szóba. Érdemes kivárni azt az egy hónapot, hogy kiderüljön a fertőzöttség – mondta dr. Szabó-Dósa Piroska, aki helyes eljárásként javasolta, hogy nyugodjunk meg, vegyük ki a kullancsot, rakjunk rá fertőtlenítős borogatást. A háziorvosnak is megmutathatjuk a területet, de antibiotikummal, még antibiotikumos fertőtlenítős kenőccsel se kezeljük a kullancs csípést. Ha zavar bennünket, akkor két héttel a csípés után benézhetünk a bőrgyógyászatra, hogy minden rendben van-e.
A kullancs még okozhat encephalitist, azaz agyvelő vagy agyhártyagyulladást is. A tünetek már egy-két héten belül jelentkeznek. A csípés helyén semmi sem jelentkezik. Szépen elmúlik, minden meggyógyul, de a beteg rossz közérzettel, hányással, hányingerrel, fejfájással kerül kórházba.
Sokan tartanak még attól, hogy a kullancs feje benn marad. Nem kell félni félni, legfeljebb az a 1miliméteres kis csavar szerű képződmény törik le és marad a bőrben, amellyel behatja és rögzíti magát ott. Magától kilökődik, kiforrja magát, mint egy tüske. Elég fertőtleníteni a felületet.
A doktornő szerint a gyógyszertárakban kapható kullancskiszedővel nyugodtan nekifoghatunk a kullancs eltávolításához, de más módszerrel ne próbálkozzunk. Tapasztalata szerint az emberek időnként szemöldökcsipesszel, acetonnal vagy körömlakkal próbálkoznak, amelyek mind fojtogatják a kullancsot. – Az a lényeg, hogy nem szabad fojtogatni, mert a potrohában van az, amit megeszik, és abban tárolja a vírusokat is. Ha szemöldök csipesszel vagy körömlakkal próbálkoznak, akkor is kijön, de öklendezik. Visszaöklendezheti a vért a bőrbe.