Makó kis szabadságharca

Makó Híradó
Csak öt nappal a a pesti forradalom után értesültek a történtekről a makóiak. A március 20-i közgyűlésen állították fel a közcsendi bizottmányt, azzal a feladattal. hogy az szervezze meg a nemzetőrséget. A vidéki bizottmány tagjaivá Bánfi Józsefet, Bársy Józsefet, Cseresnyés Istvánt, Dedinszky Józsefet, Mátéffy Lajost és Nagy Lázárt, választották, míg elnökké a liberálisok közé tartozó Návay Tamás országgyűlési követet és alispánt.
A március 23-i városházi népgyűlésen a Csanád megyei vezetőkkel együtt megjelent Návay Tamás beszámolt a pesti és megyei választmány munkájáról. A makóiak ekkor csatlakoztak a forradalomhoz.

A megyebizottság március 29-én határozta el, hogy először csak gyalogos nemzetőröket szerelnek fel.
Július 14-én Csanád megye 8 század nemzetőrt tartott fegyverben: ebből 5 Makóról, 1-1 Nagylakról és Palotáról, 1 Apátfalváról és Csanádból toborzódott. Ez 1874 főt jelentett: 1692 közembert, 8 századost, 8 főhadnagyot, ugyanannyi őrmestert, valamint káplárokat, dobosokat, ácsokat és 6 orvost – olvasható a makói ’48-as eseményeket feldolgozó Varsányi Péter István történész tanulmányában.

Makóra július 6-án érkezett meg a szomszédos Torontál megye értesítése a szerb felkelésről, s a rác csapatok hamarosan egész a Maros déli partjáig nyomultak. Makó így stratégiai szerepet kapott az ellenük való küzdelemben. A nemzetőröket a magyar kormány előbb a Versec környéki táborba kérte, majd Török Gábor kormánybiztos gyülekezési helyül Makót jelölte ki. A városra hárult saját nemzetőrsége megszervezése és a Békés, Csongrád megyékből érkezők fogadása.
A makói és az ide vezényelt nemzetőrök a temesvári főhadparancsnokságtól kaptak 500 puskát, de bevonultatták a magánkézben lévő vadászfegyvereket is. A makói vagy csanádi nemzetőrök Nagybecskereken Kiss Ernő tábornok, Aradon Máriássy János őrnagy, Nagyszentmiklóson Bogdanovich Vilibald őrnagy parancsnoksága alatt teljesítettek szolgálatot. Velük ment a megyei tisztviselők jó része, s a aradi táborban jelent volt Návay Tamás a védelmi bizottmány elnöke.
Kossuth október 5-én kelt levelében Návayt „…a nép felkelés tekintetében teljes biztosi hatalommal”, ruházta fel, melléje a megyebizottság Dobsa Sámuel főszolgabírót nevezte ki polgári biztosnak. ’48 őszén a 20 815 fős várost 306 honvéd kiállítására kötelezték. A makóiak nemzetőr és honvédállító buzgalma már csak azért is érdekes, mert a városban állomásozott a császári-királyi sorkatonaság 2. „Schwarzenberg” dzsidás ezred egyik osztálya. Miután a magyarok 1849. február 9-12. között csatát vívtak Újszegeden és Szőregen a szerbekkel, azok, kellő erősítés híján többé nem mertek többé támadó hadműveletbe kezdeni, így a makóiaknak és a földeákiaknak nem az ellenséggel kellett hadakozniuk, hanem a két településre zúduló menekülteket kellett ellátniuk. A korabeli források szerint 60 ezren váltak földönfutókká a rácok (ahogy abban a korban a szerbeket nevezték) támadása következtében.

Kossuth Lajos látogatásának emléke, a mai Csipkesoron.

1849 márciusában indult meg Perczel Mór tábornok a Délvidék megtisztítását célul kitűző felszabadító hadjárata, melyben szerepet kaptak a makóiak.
Makóra a városban született Dobsa Lajos százados vezette, 97 kocsiból 1700 gyalogosból és 139 lovasból álló „Szabad Mozgó Csapat” március 21-én meg érkezett Szegedről. Az újságíróként és színészként is ismert Dobsa a februári párizsi forradalomban már harcolt, s a pesti revolúció hírére sietett haza. Szabadcsapatához Makón csatlakozott a Pesti Légió, a Turszky-ezred 2. százada és a nemzetőrség még itt állomásozó része. A szerbek elleni támadás másnap hajnalban indult Csipkésnél, Fehéregyházánál és Makónál kelve át a Maroson. Délelőtt 11 órakor, egyesülve a Szegedről induló seregekkel elfoglalták Deszket is, miután a makóiról kiindult erők Kiszombornál szétverték az ellenséges szerb erőket.

Dobsa Lajos makói emléktáblája.

A makóiak nem csak nemzetőrökkel és honvédekkel, valamint lelkesedéssel szolgálták a Haza ügyét, de hátországként a honvédsereg utánpótlását is biztosították. A makóiak számára a szabadságharc augusztus 4-én ért véget, akkor vonult be a városba Vásárhely felől a Schlik tábornok vezette császári haderő egyik hadteste…