Az orosz-ukrán háború 144. napja – FRISSÜL

Immár száznegyvennegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az aranyat érintő szankciókról tárgyalnak hétfőn az uniós külügyminiszterek

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke az európai miniszterek prágai találkozója alkalmából pénteken kijelentette, hogy „szankciókat terveznek az arany ellen, amely Oroszország egyik fontos exportcikke”.
Diplomáciai források szerint az uniós külügyminiszterek hétfőn Brüsszelben tárgyalnak az Oroszországgal szembeni új büntetőintézkedésekre vonatkozó bizottsági javaslatról, számolt be a német n-tv hírportálja.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Japán és Kanada már június végén, a hét vezető ipari ország (G7-ek) Elmauban tartott csúcstalálkozója előtt bejelentette az orosz aranyra vonatkozó import tilalmát. A három európai G7-országra, Németországra, Franciaországra és Olaszországra az uniós embargó vonatkozik.

Brüsszeli értesülések szerint az uniós külügyminiszterek hétfőn egy újabb Ukrajnának nyújtandó, további 500 millió eurós katonai segélyt is kezdeményezni fogják.

Konasenkov: NATO-tagállamoktól származó fegyvereket semmisítettek meg

NATO-tagállamoktól származó fegyvereket semmisítettek meg az orosz csapatok Ukrajnában legújabb hadműveleteik során – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve. Konasenkov szerint a fekete-tengeri Odessza kikötőjében Harpoon típusú, hadihajók ellen használt manőverező robotrepülőgépek lerakatát, Donyeck térségében pedig egy amerikai HIMARS rakétarendszert semmisítettek meg.

Az orosz légvédelem mindemellett lelőtt egy ukrán Mi-17-es típusú katonai helikoptert Szlovjanszk és egy Szu-25-ös csatarepülőgépet Harkiv térségében. Konasenkov beszámolója szerint Harkiv régiójában mintegy kétszáz ukrán katona esett el a fokozott orosz támadások során.

Ukrajna aknamentesítése akár 10 évig is eltarthat

Az ukrán hatóságok szerint Ukrajna mindössze öt hónap alatt vált a világ egyik leginkább aknákkal szennyezett országává.

Ezt egyelőre nehéz felmérni, de legalább 10 évet fog igénybe venni az ország aknamentesítése – írta a Twitteren Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója.

Több ukrajnai régiót is rakétákkal támadtak az orosz erők

Az orosz erők ismét rakétacsapásokat mértek a hétvégén a dél-ukrajnai Mikolajiv megyeszékhelyre, valamint a északi, északkeleti országrészben lévő csernyihivi és szumi régiókra – közölte vasárnap az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.

Mikolajiv városát helyi idő szerint vasárnap hajnali három körül érte a támadás. Az orosz rakéták ipari és infrastrukturális létesítményeket találtak el, a mentést végzők reggel kilenc órára eloltották a tüzeket. Az egyik eltalált objektumban még takarítják a romokat. Az esetleges áldozatokkal, sérültekkel kapcsolatos információkat még pontosítják.

Az ukrán rendőrség közlése szerint Mikolajivot és a megye több települését szombaton is lőtték az orosz erők. A lövedékek lakóházakban, vállalati épületekben és infrastrukturális létesítményekben okoztak károkat.

A rendőrség közölte, hogy civil halálos áldozatai és sérültjei is vannak a támadásoknak, de pontos számot nem hoztak nyilvánosságra.

A katasztrófavédelem beszámolója szerint szombaton az orosz erők nyolcszor lőtték Szumi megye és egyszer Csernyihiv megye területét. Repülőgépekről mértek rakétacsapást, illetve rakéta-sorozatvetőkkel, aknavetőkkel és kézi lőfegyverekkel nyitottak tüzet. Lakóházakban keletkeztek károk, de személyi sérülésekről nem érkezett hír.

Egyetlen nap alatt 54 épületet bombáztak le az oroszok a Donyecki területen

Az ukrán rendőrség sajtószolgálata közölte, hogy a megszállók egy nap alatt 54 polgári objektumot támadtak a Donyecki területen – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

A rendőrség 21, a békés lakosságot támadó légicsapást dokumentált. Többen életüket vesztették, illetve megsebesültek. Lakóházakban, a polgári infrastruktúrában, termőterületeken keletkeztek károk – áll a rendőrség közleményében.

Csaknem két nap után oltották el a tüzet Dnyipróban

Valentyin Reznyicsenko dnyipropetrovszki kormányzó azt mondta, 38 órán keresztül 90 tűzoltó oltotta azt a tüzet, amely egy dnyiprói ipari vállalatnál tört ki, miután július 15-én orosz rakétatalálat érte azt.

A támadásban három ember meghalt, 16 pedig megsebesült – jelentette ki Reznyicsenko, hozzátéve, hogy egy embert még mindig eltűntként tartanak nyilván.

Brit hírszerzés: az orosz haderő megerősítette állásait Dél-Ukrajnában

Brit titkosszolgálati források szerint az orosz hadsereg megerősítette védelmi állásait a megszállt dél-ukrajnai területeken.

Moszkva egyre több csapatot von be Mariupol és Zaporizzsja városok környékén, valamint a Herszon térségben, ugyanakkor ezek felszerelését is fokozta. Melitopol környékén szintén megerősítették az orosz erőket – jelentette a brit külügyminisztérium a legfrissebb katonai hírszerzési jelentésekre hivatkozva.

Németország pánikol, orosz gáz nélkül nem fog menni

Lehetetlen átvészelni a fűtési szezont Németországban orosz gáz nélkül – jelentette ki Klaus Müller, a Szövetségi Hálózati Ügynökség elnöke.

A gáztárolók csaknem 65 százalékban vannak tele. Ez jobb, mint az előző hetekben, de nem elég ahhoz, hogy orosz gáz nélkül túléljük a telet – közölte a német politikus, hozzátéve: úgy gondolja, Németországnak két éven keresztül kell majd gázhiánnyal küzdenie, de 2024 nyarára függetlenedik az orosz gáztól – írta az Unian ukrán hírügynökség.

Eddig 50 ezer orosz katona halt meg, vagy szerzett sebesülést

Oroszország elvesztette szárazföldi harci hatékonyságának több mint 30 százalékát – mondta Tony Radakin, az Egyesült Királyság védelmi vezérkari főnöke az Index cikke szerint.

Becslések szerint Oroszország elvesztette szárazföldi harci hatékonyságának több mint 30 százalékát. Ez 50 ezer orosz katonát jelent, aki vagy meghalt, vagy megsebesült a konfliktusban. Közel 1700 orosz harckocsi és 4000 páncélozott orosz harcjármű megsemmisült.

„Oroszország azzal az ambícióval kezdte ezt az inváziót, hogy egész Ukrajnát elfoglalja, Oroszországnak az volt az ambíciója, hogy az első 30 napban elfoglalja a városokat, és nyomást gyakorol a NATO-ra – Oroszország mint a világrend kihívója mindezen ambícióit elbukta, Oroszország sokkal kisebb nemzet lett, mint amilyen február elején volt” – vélekedett Tony Radakin a Guardian szerint.

Hamarosan teljesülhet Moszkva álma

Orosz rakéták csapást mértek egy ipari és infrastrukturális létesítményre Mikolajivban, a déli Bug folyó torkolatában lévő hajóépítő központban.

Olekszandr Szenkevics, a város polgármestere azt mondta, hogy nincs azonnali információ az áldozatokról. Mikolajiv az Oroszország által megszállt Krím és a fő ukrán kikötő, Odessza között, a Fekete-tenger közelében fekszik, és az elmúlt hetekben rendszeres rakétacsapásoknak volt kitéve, mivel a Guardian szerint az orosz hadsereg célul tűzte ki, hogy elvágja Ukrajna teljes fekete-tengeri partvidékét egészen a román határig.

Ha ez sikerülne, azzal Oroszország megsemmisítő csapást mérne az ukrán gazdaságra, és lehetővé tenné Moszkva számára, hogy szárazföldi hidat biztosítson a moldovai szakadár Dnyeszteren túli régióhoz, ahol egy orosz katonai bázis található.

Az ukrán erők a hadjárat elején elhárították a Mikolajiv elfoglalására irányuló orosz kísérleteket, és most az orosz csapatok arra összpontosítják erejüket, hogy rendszeres rakétacsapásokkal ostromolják a várost – írja az Index.

Az oroszok szerint hatalmas támadást indítottak az ukránok Donyeck ellen

Az Ukrán Fegyveres Erők hatalmas támadást indítottak Gradov területéről Donyeck irányába – számolt be a de facto Donyecki Népköztársaság Tűzszünet-ellenőrző és Koordinációs Központja.

A beszámoló szerint az ukrán haderő legalább hatvan rakétát lőtt ki Donyeck térségében, a Kujbisev régió pedig teljesen tűz alá került – írta a TASZSZ orosz hírügynökség.

ORFK: 12 797-en érkeztek Ukrajnából szombaton

Az ukrán-magyar határszakaszon 7286-an léptek be szombaton Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5511-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-vel.

Az országba beléptetettek közül a rendőrség 307 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 144 ember – köztük 63 gyermek – érkezett szombaton az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

16 lakóépület rongálódott meg egy orosz tüzérségi támadásban Donyeckben

Az Ukrajna donyecki területen lévő Pokrovszk orosz ágyúzása 16 lakóépületet rongált meg.

Ruszlan Trebuskin, Pokrovszk polgármestere közölte, hogy a támadásnak vannak halálos áldozatai és sérültjei, de a pontos számot nem közölte.

Több orosz rakétát is lelőtt az ukrán légvédelem

Az ukrán légvédelem megsemmisített 4 orosz rakétát, amelyeket a Kaszpi-tengerről indítottak.

Az ukrán légierő parancsnoksága szerint Oroszország hat rakétát lőtt ki, amelyek közül négyet lelőtt az ukrán légvédelem, kettő pedig Cserkaszi körzetben csapódott be.

Az orosz hadsereg megpróbálta elfoglalni a vuhlehirszki erőművet

Az ukrán főparancsnokság közlése szerint a hadsereg visszaverte az oroszok újabb kísérletét a vuhlehirszki erőmű elfoglalására.

Az ukrajna donyecki területen található, ukrán kézben lévő vuhlehirszki erőmű nem a névadó városban van, ami jelenleg orosz csapatok ellenőrzése alatt áll.

Az oroszok minden irányban fokozzák a támadást

Az orosz védelmi miniszter elrendelte, hogy csapataik minden irányban fokozzák a támadást Ukrajnában. A hivatalos közlemény szerint ezzel a lakossági célpontok elleni ukrán támadásoknak szeretnék elejét venni. Kijev szerint azonban éppen az oroszok lőnek civil épületekre. Közben 24-re emelkedett a halálos áldozatok száma a nyugat-ukrajnai Vinnicjában. Ukrán jelentések szerint egy irodaházat és egy kulturális központot ért találat. Az oroszok viszont állítják, hogy katonai célpontra lőttek – közölte az M1 Híradó.

Az Egyesült Államok és a NATO dollármilliókat költhetett a katonai kalandozásaira

Oroszország szerint az Egyesült Államok és a NATO dollármilliókat költött az elmúlt években a „katonai kalandozásaira” – írja a TASZSZ.

Csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő beszélt arról, hogy a NATO és az Egyesült Államok által szervezett külföldi katonai beavatkozások költségei százmilliárdos kárra is rúghatnak az ő becsléseik szerint.

Az orosz külügyminisztérium elkészített egy jelentést, amely vizualizált információkat tartalmaz az Egyesült Államok és európai szövetségesei elmúlt évtizedekben végrehajtott katonai kalandozásainak következményeiről – nyilatkozta Marija Zaharova.

„Ez elérhető az orosz külügyminisztérium honlapján. A jelentés, amely neves forrásokra hivatkozik, adatokat közöl azokról a károkról, amelyeket Washington és műholdjai okoztak Jugoszláviának, Iraknak, Líbiának és Szíriának” – írta Marija Zaharova a Telegramon.

Anélkül, hogy azt állítanánk, hogy az összes okozott kárt kiszámoljuk, még a durva becslések is dollármilliárdokra rúgnak – hangsúlyozta.

Kissinger: Putyin számára még az elődjeinél is fontosabb, hogy egyenrangú hatalomként kezeljék

Vlagyimir Putyin orosz elnök számára még az elődjeinél is fontosabb, hogy egyenrangú hatalomként kezeljék, és Ukrajna pedig azért kulcskérdés, mert Oroszország számára az egykori Szovjetunió 1989-es felbomlása stratégiai katasztrófa, és nem tudja elfogadni, hogy a Berlin és Oroszország közti terület egésze a NATO része lett – fogalmazott Henry Kissinger, az Egyesült Államok 99 éves, volt külügyminisztere a Der Spiegel című német hetilapnak adott interjúban, amelyben a többi között az ukrajnai háborúról és a Közel-Keletről is szó esett.

Kissinger – aki Richard Nixon republikánus elnök külügyminisztere volt – kifejtette: a mai napig számos politikus fordul hozzá tanácsért, s már számos kötete jelent meg történelmi-politikai témában. Legutóbbi kötete hat politikai szereplő arculatát és különböző metódusait mutatja be. A Der Spiegel újságírójának kérdésére hangsúlyozta, hogy ezek nem „követendő példák”.
„Nem receptkönyvet írtam a nemzetközi kapcsolatokhoz” – fogalmazott Kissinger, s hozzátette: minden krízishelyzet más, hiszen minden országnak más történelme van. „A világban mindig van konfliktus, ez nem újdonság, de mindig lehet tanulni mások helyzetéből”. Szerinte például Putyin leginkább Nyikita Szergejevics Hruscsovra, a Szovjetunió volt vezetőjére hasonlít elődei közül. Hruscsov ugyanis – így Kissinger – arra vágyott, hogy figyeljenek rá és őt egyenrangú félként, országát pedig egyenrangú nagyhatalomként kezeljék. Putyin azonban, Kissinger szerint, „kevésbé impulzív, mint Hruscsov volt, de sokkal sértődöttebb és kimértebb”.
A kérdésre, miszerint – filozófiailag is, de leginkább Ukrajnára vonatkozóan – jobbnak látja-e az erőviszonyok stabilitását szem előtt tartani a „normatív erkölcsi alapelvekkel” szemben, Kissinger az úgynevezett status quo ante példáját húzta elő, mint a háború lehetséges lezárását. Ez azt jelenti, hogy a megtámadott ország a területének 93 százalékát megőrzi, ami jelzi, hogy az ország elleni agresszió nem volt sikeres. A maradék hét százalék tárgyalási alap, s Ukrajna esetében ezt a február 24-ei frontvonal állapotához kellene mérni: eszerint a keleti-ukrajnai Donyec-medence és a Krím-félsziget képezné az egyeztetések tárgyát.
Ezeken a területeken ugyan kérdéses volna a tűzszünet megvalósíthatósága, fogalmazott Kissinger, ám emlékeztetett arra, hogy Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij is hasonlóan gondolkodott a háború kimeneteléről. A The Financial Times brit napilapnak nyilatkozva az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy a status quo visszanyerése „hatalmas győzelem” lenne Ukrajna számára, s diplomáciai eszközökkel harcolnának tovább a kérdéses térségekért.
Henry Kissinger méltatta a szuverenitás fontosságát is, amely szerine az ukrajnai a háborúban is jól érzékelhető, szerinte ugyanis „Putyin egyértelműen alábecsülte, hogy milyen mértékű ellenállással találja majd szemben magát”.
Mint fogalmazott, a szuverenitás eszméjén alapultak az európai nemzetközi viszonyok is, és ebből fejlődött ki a nemzetközi jog legalitása. De aláhúzta azt is, hogy a jelenlegi helyzetben a szuverenitás alapelve „mindent elsöprővé” vált. „Ez pedig már csak a kulturális különbségek miatt is problémás lehet, hiszen a jelenlegi helyzetben is látható, hogy nem csak a világban, de régiónként is eltérő hierarchikus értékrendek léteznek” – fogalmazott.
A volt politikus ugyanakkor aggodalmát fejezte ki Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnök március végi kijelentését illetően, miszerint „Putyin nem maradhat hatalmon”. Kissinger szerint ez „nem volt körültekintő mondat”. Ugyanígy aggasztja őt Irán nukleáris fegyverkezési programja is. A kérdésre, miszerint tart-e attól, hogy a Közel-Keleten nukleáris fegyverkezési verseny alakul ki, Kissinger azt felelte: ő attól tart, hogy be is vetik azokat.
„Amint Irán nukleáris hatalommá válik, az olyan országok, mint Egyiptom vagy Törökország, úgy érezhetik majd, hogy követniük kell Teherán példáját. Tekintve a térség országainak egymás közti kapcsolatait, valamint közös kapcsolataikat Izraellel, a helyzet még bizonytalanabbá válhat” – fogalmazott.
Biden egyébként a szombaton Szaúd-Arábiában, a közel-keleti országokkal tartott tárgyalásain kijelentette, hogy az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy megakadályozza Irán nukleáris hatalommá válását.
Kissinger a fennálló ukrán-orosz konfliktushoz kapcsolódóan kijelentette, hogy támogatja ugyan a NATO és az Egyesült Államok orosz agresszió letörésére irányuló törekvéseit, s megérti, hogy Ukrajna további kisegítést és eligazítást kér, de bárhogyan is alakuljon az ukrajnai helyzet, Oroszoroszág és Európa viszonyát is rendezni kell.
Hangsúlyozta: különösen fontosnak tartja, hogy Ukrajnában visszaálljon a háború előtti rend. Az erőviszonyok egyensúlyának jelenleg megborulása szerinte nem csak lokális, hanem globális problémává „nőtte ki” magát, és kérdésessé vált, hogy Oroszország képes lesz-e koherens kapcsolatot fenntartani Európával.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine