Látványtervekre épülve fejlődhet a Kiliti-szőlőhegy

A város a tulajdonosok kérését már korábban is elfogadhatónak ítélte meg, ugyanakkor a képviselő-testület kereste a megoldást arra, hogy a szőlőhegy az építkezések elindulásával is képes legyen megőrizni a zártkerti jellegét, és a településrész a beépüléssel ne váljon rendezetlenné.
Az elmúlt években, sőt mondhatni évtizedekben a Kiliti-szőlőhegy képe sokat változott, hiszen a csendes és szép környezet miatt számos telektulajdonos költözött szezonálisan vagy akár állandó jelleggel a szőlőhegyre. Építkezésekre korábban is volt példa, csak éppen nem lakó-, hanem gazdasági épületek nőttek ki a földből, amelyek valójában sokak otthonául is szolgálnak. A terület közműellátottsága és úthálózata azonban jelenlegi állapotában nem alkalmas a bújtatott lakóövezeti
funkció betöltésére. A Pécsi Építész Kör korábban tanulmányt készített a Kiliti-szőlőhegy fejlesztése kapcsán, amelyben az építészek azt a megállapítást tették, hogy komoly gondot okoz és egyértelműen negatív a volt zártkertek rendezetlen beépülése, mivel a szőlőskertek a pannon tájban meghatározó, értékes tájképi elemek. Eltorzulásuk komoly tájképi veszteséget, a táj rombolását jelenti. A képviselő-testület még 2011-ben úgy döntött, hogy a szőlőhegyet beépítésre nem szánt, kertes mezőgazdasági területként kell megőrizni. A legutóbbi, január 24-i ülésükön a képviselők a korábbi döntésnek és a szakértői tanulmánynak megfelelően módosították a helyi építési szabályzatot, valamint a településszerkezeti tervet.
A változtatások értelmében a Csorda úttól délre fekvő, mintegy 19 hektáros terület beépítésre nem szánt, kertes mezőgazdasági területté változik, amelynek bizonyos részein az elkövetkezőkben meglesz a lehetőség lakóházak építésére az 1500 négyzetméternél nagyobb művelt telkeken. Az épületek küllemére vonatkozó előírások között szerepel, hogy az építmény nem lehet magasabb 6 méternél, illetve egyszerű tömeg- és tetőformával, hagyományos homlokzatképző anyagokkal kell megépíteni. Amennyiben az épület alá pincét is terveznek a tulajdonosok, a pince mérete nem lehet nagyobb a telek területének 10 százalékánál. Fontos előírás, hogy a szőlőhegy rendezettségének érdekében a jövőben a 90 négyzetméternél nagyobb alapterületű épületek esetében az építési hatóság látványterv alapján fog dönteni arról, hogy hozzájárul-e a tervek megvalósításához, az építkezés megkezdéséhez. A hidegvölgyi horgásztó és környéke különleges területi besorolást kapott, ahol egyebek mellett rekreációs célú, pihenést kiszolgáló szolgáltató, vendéglátó, kommunális épület, valamint sport- vagy állattartó építmény, állatsimogató karám építető. Az építési engedélyek kiadását azonban ezen a területen is látványterv benyújtásának kell megelőznie. A testületi ülésen elhangzott: a város nem akarja korlátozni a terület fejlődését, ugyanakkor az önkormányzat nem tudja vállalni a fejlesztés, ezen belül is a közművesítés, illetve útépítés valamennyi költségét, hiszen az nem tisztán a város érdeke, hanem a tulajdonosoké is. A jövőben azoknak a tulajdonosoknak, illetve beruházóknak, akik építkezni szeretnének a szőlőhegyen, lehetőségük lesz településrendezési szerződés megkötésére, amelyben a beruházó átvállalhatja a fejlesztéssel kapcsolatos költségeket az önkormányzattól, jelentősen meggyorsítva ezzel a megvalósítási folyamatot.
Siófoki Hírek február