Ma 104 éves a makói szíjgyártó mester

Pénteken délelőtt köszöntötte Buzás Péter polgármester a város nevében Makó legidősebb polgárát, a 104. születésnapját ma ünneplő Lenhardt János Károly szíjgyártó mester. Az 1909. január 6-án született János bácsi szakmájával családi hagyományt őrzött, hiszen édesapja és nagyapja is szíjgyártóként dolgozott, s fia és unokája is ezt a mesterséget választotta.
– Egyszerű a hosszú élet receptje – mondta – sosem dohányoztam és nem kocsmáztam, igaz manapság egy egy kispohár pálinkát megiszok reggelire. Viszont mindennap eszek makói vörös- és fokhagymát! És használt a munkás élet és a lelki béke is, igaz mára már kicsit megromlott a látásom és a hallásom.
János bácsi 70 éves korában vonult nyugdíjba, s fiatal kori élményei közé tartozik ismeretsége József Attilával. A költőnek, aki a gimnáziumban fölötte járt, Alá szolgája! köszöntés dukált. A fiatalabbak így adták meg a tiszteletet akkoriban az idősebb diákoknak. A miniszterségig eljutott Erdei Ferenccel, a város neves politikusával pedig gimnáziumi osztálytársak voltak. Mint azt egyetlen gyermekétől Lenhardt Bélától megtudtuk, a legidősebb makóinak ma is jó az étvágya és nagyon jó a kedélye, igaz segítség kell neki, hogy felkeljen vagy leüljön.

János Károly bácsiról Béla fia gondoskodik. A szerző felvétele.

– Ép testben – épp, hogy élek! – forgatta tréfásra a klasszikus görög mondást János bácsi. És számtalan anekdotája közül elmesélte a családi legendáriumból azt a történetet, miszerint jómódban élő felmenői még az 1848-as szabadságharc idején az akkor érvényes fizetőeszközért, azaz Kossuth bankókért adták el házukat. Ám nem költötték el időben a pénzt, ami a szabadságharc bukása után azonnal értéktelen papírossá vált. Így mindent kezdhettek előlről.