Átadják a makói Pulitzer-díjat
Négyfős kuratórium értékelte a makói ifjúsági Pulitzer-díjra beérkezett pályázatokat, azaz 16 középiskolás összesen 32, valamint 20-nél több főiskolás és egyetemista összesen 63 írását, s választotta ki közülük a két elsőt. Az ezzel járó száz-százezer forintot, valamint a Pulitzer Józsefet ábrázoló szobrot, azaz a makói önkormányzat valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által alapított ifjúsági sajtódíjat csütörtökön adják át a makói Korona Üzletközpont dísztermében. A Pulitzer József halálának 101-dik évfordulója alkalmából rendezendő Pulitzer Emléknap és díjátadó ünnepség délután háromnegyed 2-kor a névadó Széchenyi téri szobrának koszorúzásával kezdődik, majd délután 2-kor a Korona dísztermében médiakonferenciával folytatódik. Ezen Buzás Péter polgármester köszöntőjét követően Stumpf András, a Heti Válasz újságírója, Kéri Barnabás, az RTL Klub politikai újságírója, illetve Dobos Sándor, a Hír24 újságírója tart előadást. Az ezt követő díjátadón Molnár László, a Pulitzer hagyományok helyi mentora gondolatai után Baló György főszerkesztő értékeli a beérkezett pályamunkákat, majd Buzás Péterrel közösen adja át a díjakat. Zárszót mond Eötvös Pál újságíró, a MÚOSZ nyugalmazott elnöke.
Pulitzer kalandos élete: makói gyerekből amerikai sajtókirály
A makói Pulitzer József a véletlenek sorozatának, majd vasakaratának és szorgalmának köszönhette, hogy Amerikában megformálta a sajtót, s vált a modern újságírás koronázatlan királyává.
A makói terménykereskedő fia a család Pestre költözése majd édesapja korai halála után, 17 éves korában katonai pályára kívánt lépni, ám gyenge egészsége és látása miatt alkalmatlannak találta a francia idegenlégió, az osztrák és a brit indiai hadsereg is. 1864-ben Hamburgban azonban egy amerikai toborzótiszt végül a kezébe csapott, s Pulitzer az északiak oldalán lovassági katonaként részt vett a polgárháborúban.
Ezt követően alkalmi munkákból élt, így jutott el St. Louisba, ahol volt hordár, pincér, csikós, hajófűtő illetve temetőgondnok is. Miután németül és franciául kiválóan beszélt, de az angollal még mindig kevésbé boldogult, ezért a helyi könyvtárban tanulta a nyelvet és bővítette jogi ismereteit. Itt egy alkalommal egy sakkjátszmát követett, s amikor az egyik játékos rosszul lépett, közbeszólt. A sakkozók, akikről kiderült, hogy azok a helyi vezető német nyelvű napilap a Westliche Post szerkesztői, igazat adtak neki, majd a beszélgetés után állást ajánlottak Pulitzernek a lapnál. Négy évvel később, 1872-ben az újságkészítésbe alaposan beletanult Pulitzer háromezer dollárért megvette a majdnem csődbe ment újságot. Hat évvel később pedig 2700 dollárt adott St. Louis Dispatch-ért, majd a két lapot összeolvasztotta a ma is létező St. Louis Post-Dispatch napilappá. Ez aztán hamar a tömegek kedvencévé vált, hiszen a kisemberekért küzdött és hozzájuk szólt.
1883-ban Pulitzer médiabirodalma ismét terjeszkedni kezdett: 346 ezer dollárért megvette a New York World című újságot, amely addig évi 40 ezer dollár veszteséget okozott, Pulitzer keze alatt azonban az amerikai sajtó történetének egyik legjelentősebb lapjává vált. Egy évtized alatt 15 ezerről 600 ezerre nőtt a példányszáma, s ezzel az ország legjelentősebb újságja lett, köszönhetően Pulitzer a William Randolph Hearst sajtómágnással vívott konkurenciaharcának. Nem véletlen a lap népszerűsége, hiszen a szenzációkra összpontosított: korrupciós ügyekről, politikai botrányokról és gazdasági visszaélésekről írt és meghonosította a tömegnyomtatású színes képregényt is.
Pulitzer úgy tartotta: „Az ügyes, érdek nélküli, közszolgálati szellemű sajtó képzett intelligenciával tudja, mi a helyes és bátor azt megcselekedni is, képes megőrizni azt a közerényt, amely nélkül a nép kormányzata hamisság és utánzás. A cinikus, zsoldoslelkű, demagóg sajtó idővel ugyanolyan alantas népet teremt, mint amilyen ő maga. A hatalom a Köztársaság jövőjének építésére az újságírók eljövendő nemzedékeinek kezében lesz.”
A sajtó legfőbb küldetésének a köz szolgálatát tartotta. Egészségi állapota romlása miatt 1890-ben visszavonult a szerkesztéstől, majd megvakult és elhatalmasodott rajta a depresszió. Ez utóbbi miatt hangszigetelt szobákban élt, majd teljesen visszavonult jachtjára. Ezen hunyt el a dél-karolinai Charleston kikötőjében. Pulitzer ma a New York Bronx városrészének egyik temetőjében nyugszik. Életnagyságú kezében újságot tartó bronzszobra a New York-i Liberty Islanden található, hiszen lapja szervezte meg a gyűjtést, annak érdekében, hogy ott állhasson a Szabadság szobor.
Makón emléktábla jelöli az újságkirály szülőházát és szobor őrzi emléket. 1990-ben a posztumusz díszpolgári címet adományoztak Pulitzer Józsefnek majd városi emlékdíjat alapítottak a tiszteletére.
Korom András
