Telt ház a makói hajléktalanszállón

Korom András – Makó
– Tíz éve vagyok hajléktalan, s nem tagadom, aludtam már a szabad ég alatt is ilyen időben – mondta az Antalként bemutatkozó makói férfi. A 65 éves hajléktalan több mint 40 év munkaviszonyt mondhat magáénak. 17 évig dolgozott a Medicornál, 10 évet a helyi tejüzemben, de volt vasutas és téglagyári munkás is a négy évtized alatt. – Elváltam, s a fele házrészemben most a fiam lakik a családjával. Én is mehetnék hozzájuk, de hát hol férnék el? Nem akarom őket zavarni – mesélte, miért választotta az utcát.
Antal ebben a rossz időben a 22 személyes makói Ardics utcai éjjeli menedéken illetve napközben a 30 fő befogadására alkalmas nappali melegedőben húzza meg magát. Az itt az idejüket töltő emberek valamennyien férfiak. Ők a szociális munkás felügyelete mellett nem csak pihenhetnek, de süthetnek-főzhetnek, fürödhetnek és moshatnak is magukra, holmijaikat pedig zárható szekrényekben helyezhetik biztonságba.
A tévézés az egyik szórakozás a nappali melegedőben.
– A szálláshelyek pillanatnyilag megteltek, de ha még többen jönnének, pótágyakat tudunk felállítani, illetve szükség esetén a Királyhegyesi utcai klubházban tudjuk fogadni őket – mondta hírportálunknak Szűcs Antalné. Az Egyesített Népjóléti Intézmény (ENI) helyi csoportjának vezetője hozzátette: napi egyszeri meleg ételt kapnak a lakók, de mindig jut zsíros kenyér és tea is. A hajléktalanok adományozóktól is kapnak segítséget, Mikuláskor a Kelemen Ház látta őket vendégül a szállóban tálalt marhapörköltre. Karácsonyra pedig töltött káposztát kapnak majd, egy másik adományozó jóvoltából.
– Makón és a térségben hajléktalan nőről nem tudunk. Ha mégis lenne, azt a korábbi gyakorlat szerint a szociális munkás próbálná fedélhez juttatni. Ha idősebb, akkor az átmeneti gondozóházban kapna ideiglenes elhelyezést – tudtuk meg Szűcsnétől, aki hozzátette: a gondozásuk alatt álló hajléktalanokat mind ismeri. – Ezek a férfiak az 50-60 éves korosztályhoz tartoznak, csak egyetlen 50 alatti van köztük. Világ életükben dolgos szorgalmas emberek voltak, amíg léteztek a makói gyárak, téeszek volt munkájuk. Mikor azok megszűntek elbocsátották őket, ezért inni kezdtek, elváltak, s a családjuké vagy a feleségüké lett az addigi otthonuk. Így marad számukra az utca. Szerencsére az utóbbi években senki sem fagyott meg makói közterületen, köszönhetően annak is, hogy rendőrök is gyakran hoznak be az éjjeli menedékhelyre az utcáról fázó embereket – mondta az ENI vezetője.
Mindig kerül étel az asztalra. A szerző felvételei
Évente 14 millió 400 ezer forint az éjjeli menedékhely költsége, míg nappali melegedőé 6 millió 255 ezer forint. Makón a városnak nem kell pótolnia a normatív támogatást.