Az orosz-ukrán háború 141. napja – FRISSÜL

Immár száznegyvenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az ukrán főparancsnok szerint hirtelen nem törhetnek ki harcok ismét Kijev körül

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka csütörtökön biztosított afelől, hogy az ukrán főváros védelmére felállították a csapatokat, így hirtelen nem törhetnek ki ismét harcok Kijev körül.

Erről a katonai vezető Bridget Brinkkel, az Egyesült Államok kijevi nagykövetével folytatott találkozóján beszélt, amelyen jelen volt Olekszij Reznyikov védelmi miniszter is – közölte a tárca sajtószolgálata.
„Február-márciusban harcok folytak Kijev mellett. Sikerült azonban megszerveznünk a főváros megbízható védelmét és kiűzni az ellenséges csapatokat. Jelenleg még tovább erősítjük a védelmet. Megfelelő csapatcsoportokat hoztunk létre a város védelmére, ezért lehetetlen, hogy a harci cselekmények váratlanul áttevődjenek Kijev közelébe” – fogalmazott Zaluzsnij. A főparancsnok szerint most a fő veszélyt az orosz erők rakétacsapásai jelentik, bár az ukrán légvédelem jónéhány rakétájukat lelövi. Emlékeztetett továbbá arra is, hogy mostanra az intenzív harcok java része Donyeck és a Luhanszk megyébe tevődött át.
Az ukrán katonai hírszerzés közben arról számolt be, hogy a déli országrészben lévő, orosz megszállás alá került Herszonban a drámaszínházban építettek ki tüzérségi lőszerraktárt az orosz erők.
„Július 11-ről 12-re virradóra teherautókat rakodtak ki a színház közelében. Jelenleg a színház helyiségeit szigorúan őrzik, a téren és a színház körüli utcákon járőröznek” – írta a hírszerzés a Telegram üzenetküldő alkalmazáson nyilvánosságra hozott közleményében. A titkosszolgálat információi szerint az orosz megszállók készülnek az úgynevezett „népszavazásra” is a régió hovatartozásáról. A megszállt Herszonba Oroszországból politikai stratégák egy csoportját várják, akiket a tervek szerint a Bordo Hotelben helyeznek el szigorú őrzés mellett.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Facebookon azt írta, hogy az oroszok újra akarják indítani az általuk elfoglalt Szeverodoneckben az Azot vegyiüzemet, ami azonban szerinte katasztrófához vezethet a gyártelepet ért károsodások miatt. Hajdaj szavai szerint az orosz propagandamédia a napokban adott hírt arról, hogy újraindítják az üzem működését. „A megszállók szándékosan veszélyeztetik Szeverodoneck lakosságát, és arra kényszerítik őket, hogy menjenek az üzembe dolgozni” – fűzte hozzá a kormányzó.
Hajdaj tájékoztatása szerint az üzemet magába foglaló DF Group vállalat közölte, hogy a gyárterületen bekövetkezett jelentős pusztítás és a megfelelő szakemberek hiánya miatt veszélyes az üzem újraindítása. Az üzem szinte teljes infrastruktúrája megsérült: a vízellátó és vízkezelő rendszerek, az energiaellátó rendszer, a logisztikai és vasúti létesítmények – beleértve a vasúti pályát, a raktárt, az átrakó csomópontokat -, két metanoltároló megsemmisült, négy karbamid- és ammónium-nitrát tároló létesítmény pedig károsodott. Hajdaj szerint az Azot szennyvíztisztító rendszerének tönkretétele ezen felül jelentős károkat okozott Szeverodonecknek, mert a háború előtt a cég biztosította 100 százalékban a város szennyvíztisztítását.
Eközben az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy a nyugat-ukrajnai Vinnicját ért csütörtöki orosz rakétacsapások halálos áldozatainak száma 23-ra nőtt, köztük három gyerek is van. Orvosi segítséget 115-en kértek, 64 sebesült szorult kórházi ellátásra, közülük 34 állapota súlyos, öté válságos. A hatóságok tovább kutatnak túlélők után. Több mint negyven embert keresnek, akik még nem adtak életjelet magukról.

Macron: Európának fel kell készülnie az orosz gázellátás teljes leállására

Emmanuel Macron francia elnök szerint Oroszország „háborús fegyverként” használja a gázt, ezért a franciáknak és Európának is fel kell készülnie az orosz gázellátás teljes leállására.

„Oroszország az energiát, az élelmiszerellátást háborús fegyverként használja” – mondta csütörtökön a köztársasági elnök a francia nemzeti ünnepen az országos televíziós csatornáknak adott élő interjúban az ukrajnai háborúnak az energiaellátásra gyakorolt hatásairól feltett kérdésre. „Fel kell készülnünk egy olyan forgatókönyvre, amely szerint teljesen le kell mondanunk az orosz gázról” – tette hozzá.
„Az elmúlt napok igazi változása, és szerintem erről túl keveset beszéltünk, az az orosz döntés, hogy elkezdték elzárni a gázt. Hibrid háborúban vagyunk. És ez nem a szankcióink következménye” – vélte Emmanuel Macron.
„Véleményem szerint a szankciónk mindenekelőtt az orosz gazdaságot sújtják. Mi nem szeretnénk világháborút. Ezért háború nélkül szeretnénk megállítani ezt a háborút. Ebben a helyzetben az energiaárak már a háború előtt elkezdtek emelkedni, és a háború miatt folytatódott az emelkedés” – hívta fel a figyelmet.
„Mindannyiunknak fel kell arra készülnie, hogy a háború el fog tartani. A nyár és az ősz eleje valószínűleg nagyon kemény lesz” – hangsúlyozta a francia elnök. Bejelentette, hogy az energia- és az élelmiszerárak megemelkedése miatt az állam „energetikai terheléscsökkentő és józansági csomagot” készít elő.
Az elnök szerint a jelenlegi helyzetben „általános mozgósításra” van szükség, „mindenekelőtt az államok, valamennyiünk részéről”.
„Franciaország a modelljének köszönhetően kevéssé függ az orosz gáztól. Európaiként diverzifikálódunk azért, hogy máshonnan szerezzük be a gázt. Norvégia sokat szállít nekünk. Katar, Algéria, az Egyesült Államok is” – emlékeztetett az államfő. Elmondta azt is, hogy őszig Franciaország 100 százalékra fogja feltölteni a tárolókapacitásait.
„Mostantól megkérem az állami szerveket és minden vállalatot, amely megteheti, hogy kevesebbet fogyasszon. Programot hozunk létre, és megpróbálunk esténként kevesebbet világítani. Terheléscsökkentő és józansági programot indítunk” – mondta.
A francia forradalom kitörésének 233. évfordulóján a párizsi Champs-Élysées sugárúton megrendezett hagyományos katonai díszszemlét is meghatározta az Európába visszatért háborús hangulat.
A felvonulás díszvendégei az Oroszországgal vagy Ukrajnával határos kilenc közép- és kelet-európai uniós és NATO-tagállam volt: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária és Magyarország katonái hazájuk lobogóit lengetve vonultak végig a sugárúton, mielőtt a francia haderő egységei mutatkoztak be.
A 6300 katona közül a nyári kánikulában csaknem ötezren gyalog vonultak végig a világ egyik legszebbnek tartott sugárútján. A díszszemlén 64 repülő, egy drón, 25 helikopter, kétszáz ló és 181 szárazföldi jármű is végighaladt a többezres tömeg előtt.
Az ukrajnai háború kezdete óta Franciaország megerősítette a NATO kötelékében mozgósított haderejét: február vége óta mintegy ötszáz katonát állomásoztat Romániában, akik elsősorban felderítő hadműveletek végeznek, s Párizs többször is jelezte, hogy kész növelni a kontingens létszámát. A francia haderő ezenkívül részt vesz szárazföldi és légvédelmi műveletekben Észtországban, a Rafale vadászgépek pedig a lengyel légtér védelmét segítik.

Orosz rakétatámadás érte a nyugat-ukrajnai Vinnicját, sok halott

Az orosz erők rakétacsapást mértek csütörtökön a nyugat-ukrajnai Vinnicja megyeszékhely központjára, az eddigi információk szerint legalább húszan haltak meg, köztük három gyerek és kilencvenen megsebesültek – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál az országos rendőrfőnökre, a főügyészi hivatalra és az ukrán elnöki irodára hivatkozva.

A beszámoló szerint ötvenen súlyos állapotban vannak. Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő portálon kifejtette, hogy az orosz erők több Kalibr típusú rakétát lőttek ki a városra a Fekete-tengeren lévő tengeralattjáróról. Ihor Klimenko közlése szerint három orosz rakéta eltalált egy irodaépületet, a Tisztek Házát és a közeli lakóépületeket. A hatóságok később közölték, hogy az egyik rakéta eltalált egy egészségügyi központot. Szerhij Borzov Vinnicja megyei kormányzó hozzáfűzte, hogy az ukrán légvédelem négy rakétát semlegesített a régió fölött.
Az ügyészség szándékos emberölés, a háborús törvények és szokások megsértése vádjában indított vizsgálatot. A vinnicjai rendőrség mobilpontot hozott létre és forródrótot nyitott a lakossági bejelentések fogadására és az eltűntek felkutatására.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon terrorcselekménynek nevezte a Vinnicja elleni támadást.
A dél-ukrajnai Mikolajivot, az azonos nevű megye székhelyét úgyszintén rakétákkal lőttél az orosz erők. Olekszandr Szenkevics, Mikolajiv polgármestere a Telegramon közölte, hogy az orosz rakéták eltaláltak a város központjában egy szállodát, megrongáltak egy bevásárló- és szórakoztató központot, két oktatási intézményt és egyéb szociális létesítményeket.
A Mikolajiv megyei kormányzói hivatal közlése szerint kilenc rakétát lőttek ki a városra. A találatok következtében az eddigi információk alapján egy ember sérült meg.
Később a katasztrófavédelmi szolgálat hozzátette, hogy a városban a rakétacsapások következtében két tűz ütött ki, mindkettőt eloltották.
Az Ukrajinszka Pravda az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentéséből azt emelte ki, hogy az ukrán katonák ismét visszaverték az orosz erők rohamműveleteit Donyeck megyében, Szlovjanszk és Bahmut irányában.

Legalább nyolc civil meghalt a Vinnyicát ért rakétatámadásban

Orosz rakéták csapódtak be csütörtök reggel a közép-ukrajnai Vinnyica városába, az ukrán elnöki hivatal tájékoztatása szerint a halottak száma nyolcra emelkedett.

„Vannak halottak és sebesültek” – írta Szerhij Borzov, a régió kormányzója Telegramon.

A RENDŐRSÉG SZERINT HÁROM RAKÉTA CSAPÓDOTT BE A VÁROSKÖZPONTBAN EGY IRODAHÁZBA, A KÖZELBEN PEDIG LAKÓHÁZAK IS MEGRONGÁLÓDTAK.

Az állami katasztrófavédelmi szolgálat szerint nyolc civil meghalt és nyolc megsebesült, illetve körülbelül 50 autó égett ki – jelenti az Origo.

Folytatódnak a masszív tüzérségi és aknavető támadások

Luhanszk megye kormányzója, Szerhij Haidai a Telegramra posztolva közölte, hogy Oroszország 12 rakéta- és légicsapást mért lakott területekre Luhanszk és Donyeck megye határán − írta meg a Guardian.

Folytatódnak a masszív tüzérségi és aknavető támadások, és sortüzeket használnak. Az oroszok kisebb településeken keresztül próbálnak áttörni Sziverszkbe és utat nyitni Bakhmut felé, ezért mindent elpusztítanak, ami előttük van. Most Verkhnokamjanszkij irányába támadnak az oroszok, a harcok folytatódnak − írja a lap.

Az állításokat a lapnak nem sikerült független forrásból ellenőriznie.

A Kreml hibrid hadviseléssel vádolja Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat az ukrán katonák kiképzése miatt

Oroszország külügyminisztériuma erős kritikával illette az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, amiért segítenek az Ukrán Fegyveres Erők kiképzésében, és ezt a NATO-országok által Oroszország ellen folytatott „hibrid hadviselés” részének nevezte.

Egy csütörtöki sajtótájékoztatón Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azt mondta, hogy Washington olyan kiképzőket bocsátott Ukrajna rendelkezésére, akik segítenek a kijevi erőknek a fejlett, amerikai gyártmányú, nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszerek (HIMARS) orosz állások elleni alkalmazásában. Megjegyezte, hogy

A RAKÉTÁKAT, AMELYEK NAGYOBB HATÓTÁVOLSÁGGAL RENDELKEZNEK ÉS PONTOSABBAK, MINT MÁS TÜZÉRSÉGI FEGYVEREK, AZ UKRÁN ERŐK „SZÉLES KÖRBEN” HASZNÁLJÁK.

Mindez azt követően történt, hogy az Egyesült Királyság több ezer ukrán újonc frontkatonává való kiképzését kezdte meg Anglia négy bázisán, az orosz rakétatűztől védve – írja a Sky News alapján az Index.

EU-prognózis: az ukrajnai háború miatt alacsonyabb növekedés és nagyobb infláció várható

A koronavírus-járvány, illetve Oroszország Ukrajna elleni háborúja is negatív hatással van az Európai Unió gazdaságára, amely a tavaszi előrejelzéshez képest alacsonyabb növekedési pályán mozog – közölte az Európai Bizottság a csütörtökön közzétett nyári időközi gazdasági előrejelzésében, amely szerint magasabb lesz az infláció is a korábban vártnál.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az EU gazdasága 2022-ben várhatóan 2,7 százalékkal, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal fog növekedni. Az euróövezet növekedése 2022-ben 2,6 százalékos lehet, 2023-ban viszont 1,4 százalékra mérséklődik.
Az éves átlagos infláció az előrejelzések szerint 2022-ben történelmi csúcson tetőzik majd, 7,6 százalékon az euróövezetben és 8,3 százalékon az EU egészében, majd 2023-ban 4,0 százalékra, illetve 4,6 százalékra mérséklődik – közölte.
Az ukrajnai háború által kiváltott geopolitikai bizonytalanságok visszafogják a növekedést. A konfliktus február 24-i kezdetét megelőzően közzétett tavaszi előrejelzésben felvetett negatív kockázatok közül sok megvalósult. Az orosz invázió továbbra is növeli az energia és élelmiszer-nyersanyagok árát, ami világszerte fokozza az inflációs nyomást, és rontja a háztartások vásárlóerejét – tette hozzá az uniós biztos.

Kovács Zoltán: az Oroszországgal szembeni szankcióknak nincs hatásuk és ártanak nekünk

Az Oroszországra kirótt szankcióknak nincs hatása az ukrajnai háborúra, azok már most is ártanak nekünk, az energiaárak emelkednek – nyilatkozta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Kurier című osztrák napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.

Az ukrajnai háborúról szólva Kovács Zoltán úgy fogalmazott: „ennek a háborúnak soha nem lett volna szabad elkezdődnie, és minél hamarabb véget kell vetni neki. Ehhez tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség” – hangsúlyozta.
Az Oroszországgal szembeni szankciókról az államtitkár azt mondta: ha a szankciók jobban ártanak azoknak, akik bevezetik őket, mint azoknak, akik ellen irányulnak, akkor nincs értelmük. És ez jelenleg is így van. A szankcióknak nincs hatása a háborúra.
Jelenleg – mint folytatta – „nem nyerünk semmit, csak veszítünk”. A szankciók már most is ártanak nekünk, az energiaárak emelkednek. Most az energiabiztonságnak kell prioritást élveznie – emelte ki Kovács Zoltán.
Arra az újságírói felvetésre, hogy Orbán Viktor kormányfő rendszeresen felkereste Moszkvát, hogy olcsóbb olajról és gázról tárgyaljon, valamint Magyarország az atomenergia bővítésében is függ az orosz cégektől, Kovács Zoltán úgy fogalmazott: „ez a szoros politikai kapcsolat, amelyet Önök a miniszterelnöknek és Putyinnak tulajdonítanak, nem létezik. Nem közelebbi a kapcsolat, mint Németország és Oroszország között.”
Az orosz olajtól és gáztól, valamint az atomenergia orosz technológiájától való függés történelmi, nem pedig politikai kapcsolat. Oroszország egyszerűen a legolcsóbb és legvonzóbb energiaforrás volt a piacon – mondta.
Kovács Zoltán megjegyezte azt is, hogy a háború valamikor véget ér, és Oroszország mint potenciális energiaforrás megmarad – „Putyinnal vagy nélküle, függetlenül attól, hogy mennyi ideológiai vágyálma van”. Nem biztos, hogy jó ötlet, ha most döntünk úgy, hogy energiapolitikailag teljesen függetlenítjük magunkat Oroszországtól – tette hozzá.
A magyarországi jogállamisági helyzet brüsszeli bírálata kapcsán Kovács Zoltán kijelentette: „ez egy politikai boszorkányüldözés”. Magyarország az Európai Unió (EU) minden feltételét teljesíti, de az EU ezt nem teszi. „Ez a pénz a miénk, nem ajándék, nem támogatás, hanem a miénk. A pénzt gazdasági okokból osztják szét. Az, hogy visszatartják, pusztán szubjektív politikai döntés” – fogalmazott az államtitkár.

Nem terjed ki az orosz gázra a következő szankciós csomag

Az Európai Unió hetedik szankciós csomagját készíti elő Oroszország ellen, de már most világos, hogy az nem fog kiterjedni az orosz gáz importjának korlátozására, mert több EU-tagállam nem tudna ehhez időben alkalmazkodni – mondta szerdán Petr Fiala cseh miniszterelnök.

A Reuters globális hírügynökségnek adott interjújában közölte, hogy az újabb büntetőintézkedések, amelyeket most véglegesít az Európai Bizottság, a többi között megtiltanák az orosz arany behozatalát, illetve kiszélesítenék a kiviteli tilalom alá eső kettős felhasználású, azaz katonai és polgári célra is használható termékek listáját, valamint bővítenék a szankciók hatálya alá kerülő személyek névsorát is.

130 teherhajó várakozik a Fekete-tengeren

Több mint 130 ukrán gabonával megrakott teherhajó várakozik a Fekete-tengeren, hogy átmehessen a Dunába, ugyanis Moszkva, Kijev, az ENSZ és Törökország megkezdték a tárgyalásokat Isztambulban az ukrán mezőgazdasági export megkönnyítéséről – számolt be a Guardian.

A hajók arra várnak, hogy a Szulina és a Bystre torkolati csatornáin keresztül kijuthassanak a romániai kikötőkbe, ahonnan a gabonát a globális célállomásokra lehet tovább szállítani. Világszerte egyre nagyobb aggodalomra ad okot a Fekete-tengeren keresztül történő ukrán export elleni orosz blokád.

Törökország: a háborúzó felek megállapodtak a gabonaexport koordinációs központjának létrehozásáról

Az Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ tisztviselői között az ukrán gabona fekete-tengeri exportjának újraindításáról folytatott tárgyalások eredményeként MEGÁLLAPODÁS SZÜLETETT EGY KOORDINÁCIÓS KÖZPONT LÉTREHOZÁSÁRÓL AZ ÚTVONALAK BIZTONSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN – közölte a török védelmi miniszter az Index szerint.

Hulusi Akar török védelmi miniszter egy nyilatkozatában elmondta, hogy a megállapodást a jövő héten írják alá, amikor az összes fél ismét találkozik. A tárcavezető hozzátette, hogy a felek megállapodtak a kikötőkben a gabonafélék ellenőrzésének közös ellenőrzéséről – írja az Al Jazeera.

Az oroszok stratégiai fontosságú várost ostromolnak

Oroszország és a Luhanszki Népköztársaság erői elérték az ukrajnai Szeverszk város határát – jelentette be Vitalij Kiszelev, a szeparatista erők tisztviselője. KISZELEV KÖZÖLTE, HOGY ELÉRTÉK SZEVERSZK VÁROS HATÁRÁT ÉS BEHATOLTAK A TELEPÜLÉSRE.

Hozzátette, hogy sikerült megfutamítani a várost védő egyes ukrán egységeket, véleménye szerint pedig a település hamarosan az orosz erők kezére kerül – írja az iz.ru az Origo szerint.

Behatolt Szoledárba az orosz hadsereg

Oroszország fegyveres erői behatoltak a Donyecki régió Szoledár városába – számolt be az orosz Ria Novosztyi.

Kiemelték: a Luhanszki régió keleti határának közelében lévő település jelenleg Kijev ellenőrzése alatt áll, a megszállók a következő napokban dolgozzák ki a terület offenzíváját.

Litvánia átengedi az uniós szankciós listán szereplő árukat Kalinyingrádba

Litvánia be fogja tartani az Európai Bizottság (EB) iránymutatását és át fogja engedni területén az uniós szankciós listára került árukat Kalinyingrádba, amennyiben nem katonai célt szolgálnak – közölte szerdán a vilniusi külügyminisztérium.

A Lengyelország és Litvánia közé ékelődő orosz exklávéba nagyrészt Litvánia területén keresztül jutnak el Oroszországból az áruk Fehéroroszországon keresztül közúton és vasúton.

A TEHERFORGALOM AZONBAN MEGSZAKADT, MIUTÁN A LITVÁN VEZETÉS ÉLETBE LÉPTETTE JÚNIUS 17-ÉN A VONATKOZÓ UNIÓS SZANKCIÓKAT.

Az EB szerdai iránymutatása megerősítette, hogy a szankciókkal sújtott áruk orosz közúti tranzitja az uniós intézkedések értelmében nem megengedett, a vasúti közlekedésre vonatkozóan ugyanakkor nincs ilyen tilalom.

A szankcionált katonai, valamint a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári célra is használható termékek és technológiák tranzitja minden esetben és teljes mértékben tilos, a szállítási módtól függetlenül – szögezték le az Index szerint.

Zelenszkij: kétmillió ukránt deportáltak Oroszországba

Oroszország kétmillió embert vitt ki erőszakkal Ukrajnából, ez része a taktikájának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán egy Szöulban megrendezett nemzetközi Ázsia-konferencián, amelyen videokapcsolás útján szólalt fel.

Az ukrán államfő szavai szerint Ukrajna Oroszországnak csupán az első célpontja, tovább fog menni Európa és Ázsia más országaiba. Ez szerinte Moszkva „stratégiája, a terror pedig a taktikája”. Rámutatott, hogy az orosz taktika több részből tevődik össze: a tüzérség „túszul ejti a városokat”, a rakétaterror, amely kiűzi az embereket a városokból, deportálás, az ukrán kikötők orosz blokádja az ukrán gazdaság gyengítésének céljából, energiaválság okozása és propaganda.
Az ukrán lakosság Oroszországba hurcolásával kapcsolatosan kijelentette, hogy a kétmillió ukrán állampolgár között több százezren gyerekek. „A pontos számukat talán sohasem fogjuk megtudni” – tette hozzá. „Mindezeket a deportált embereket megfosztják a kommunikációtól, elveszik az irataikat, megfélemlítik őket, és megpróbálják Oroszország távoli régióiba szétszórni őket, hogy a lehető legnehezebb legyen hazatérniük szülőföldjükre” – mutatott rá Zelenszkij.
Az ukrán elnök kijelentette, hogy Oroszország a háború kezdete óta már 2960 rakétát lőtt ki az ukrán városokra. „A rakéták fő célpontjai civil objektumok” – emelte ki.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolt arról, hogy a javarészt orosz megszállás alatt lévő Herszon megye kivételével szerdán Ukrajna minden régiójában légvédelmi riadó volt.
Anatolij Kurtyev, a zaporizzsjai városi tanács titkára a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy a szerdán orosz rakétával eltalált vállalat romjai alatt emberek lehetnek. Az áldozatok száma egyelőre nem ismert, az ukrán hatóságok későbbre ígértek tájékoztatást.
Közben az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy már 48 holttestet emeltek ki a Donyeck megyei Csasziv Jar településen annak az ötszintes lakóháznak a romjai alól, amelyet vasárnap ért orosz rakétatalálat. A halottak között egy gyermek van, és kilencen sérültek meg. A mentési munkálatok még mindig tartanak.
Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán katonák visszaverték az orosz erők rohamát a Harkiv megyei Dermentyijivka település irányába, valamint több előrenyomulási kísérletüket a Donyeck megyei Bahmut irányába.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine