Az orosz-ukrán háború 138. napja – FRISSÜL

Immár százharmincnyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Rutte: Hollandia nehézfegyvereket fog szállítani Ukrajnának

Hollandia nehézfegyverekkel, páncélozott járművekkel és önjáró tarackokkal fogja ellátni Ukrajnát – jelentette be Mark Rutte holland miniszterelnök hétfőn Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A holland politikus felszólította a partnerországokat, hogy ők is tegyenek hasonlóképpen. „Ukrajnának szüksége van a katonai támogatásunkra. Korszerű, precíziós fegyverekkel kell támogatnunk Ukrajnát. Felszólítom minden kollégámat Európában és a világ más részein, hogy segítsék Ukrajnát nehézfegyverekkel. Mi magunk nehézfegyvereket, páncélozott járműveket és önjáró tarackokat fogunk szállítani” – fogalmazott a Rutte.
A miniszterelnök emellett Ukrajna gazdasági támogatását is szorgalmazta. „Ukrajnát gazdaságilag kell segítenünk, hogy az ukrán gazdaság továbbra is működjön amennyire csak lehetséges a jelenlegi körülmények közepette. Nem tudjuk, meddig fog tartani ez a nehéz háború, de azt tudjuk, hogy Ukrajnának továbbra is szüksége lesz a támogatásunkra, ha ennek végre vége lesz” – mondta Rutte. Hozzátette: felszólítja a nemzetközi közösséget arra is, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat Ukrajna újjáépítéséről.
Rutte ukrajnai munkalátogatása során felkereste Bucsát, Irpinyt és Borogyankát, vagyis azokat a Kijev környéki településeket, ahol az orosz csapatok kivonulása után nagy számú megölt civil holttestét találták meg az ukrán hatóságok. A Kijevben tartott sajtótájékoztatón leszögezte: senki sem kerülheti el az igazságszoltáltatást azok közül, akik súlyos bűncselekményeket követtek el Ukrajnában. „Ma jártam néhány helyen, ahol Putyin hadserege szörnyű nyomokat hagyott maga után: romokat és halált. El sem tudom képzelni, mekkora szenvedést okoztak a megszállók, amíg ott voltak” – idézte Ruttét az Interfax-Ukrajina hírügynökség. A kormányfő hozzátette: ezen a héten külön konferenciát rendeznek Hágában az Európai Bizottság és a Nemzetközi Büntetőbíróság szervezésében, hogy „közelebb hozzák a felelősségre vonást” az emberiesség elleni és a háborús bűncselekményekért.
Zelenszkij a sajtótájékoztatón azt ígérte, hogy Ukrajna „nem vesztegeti az idejét az EU-tagságról szóló tárgyalások megkezdése előtti következő szakaszban”. „Gyorsan megkaptuk a tagjelölti státust, személyesen szeretném megköszönni Marknak, hogy támogatta jelöltségünket. Tudom, hogy a döntés nem volt könnyű, ezért köszönöm kormányának és társadalmának. Számunkra ez egy igazán fontos mutatója annak, hogy kik vannak valójában velünk és kik tesznek értünk. Nem vesztegetjük az időt az EU-tagságról szóló tárgyalások megkezdése előtti következő szakaszban, államunk további átalakításában, hogy készen álljunk arra, hogy az EU teljes jogú tagjává váljunk” – hangoztatta az ukrán elnök.
Zelenszkij a nap folyamán telefonbeszélgetést folytatott Recep Tayyip Erdogan török államfővel, eszmecseréjük középpontjában az ukrán gabonaszállítási problémák megoldása állt – jelentette a Jevropejszka Pravda hírportál a török elnöki hivatal által kiadott tájékoztatásra hivatkozva. Erdogan közölte, hogy Törökország tovább dolgozik annak az ENSZ-tervnek a megvalósításán, amely az ukrán gabonatermékeknek a világpiacra juttatására irányul. A török vezető kijelentette, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti háború megoldását diplomáciai úton képzeli el. Biztosította az ukrán elnököt, hogy Ankara kész ehhez minden támogatást felajánlani, beleértve a közvetítést is.
Közben az ukrán főügyészi hivatal a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy hatra nőtt a Harkiv városát ért hétfő reggeli orosz tüzérségi támadások halálos áldozatainak száma, köztük életét vesztette egy 17 éves fiú is apjával együtt. A közlemény szerint Harkivban lakóházak, egy bevásárlóközpont és egy gumibolt került tűz alá. Az utolsó információk szerint 31-en sérültek meg, köztük egy 4 és egy 16 éves gyerek.
Oleh Kotenko, az eltűnt személyekkel kapcsolatos kérdésekért felelős ombudsman a Szuszpilne hírportálnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy hivatala több mint hétezer ukrán katonát tart számon eltűntként. Hozzátette, hogy többségük orosz fogságban van. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette: az ukrán hatóságok nem hozzák nyilvánosságra sem az ukrán csapatok veszteségeit a háborúban, sem a foglyok számát.

Földgázhiány esetén kisegíti egymást Csehország és Németország

Megállapodást írt alá hétfőn Csehország és Németország arról, hogy a földgázszállítások kiesése esetén kisegítik egymást. Az egyezményt Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter, illetve Robert Habeck német ipari és klímavédelmi miniszter látta el kézjegyével Prágában.

Robert Habeck az aláírás után azt mondta, hogy hasonló kétoldalú megállapodásokat kellene kötnie az Európai Unió többi tagállamának is.
Jozef Síkela közölte, hogy a jelenlegi energiaválságban kulcsfontosságú az európai uniós államok egységes fellépése az orosz agresszió ellen és szolidaritása Ukrajnával.
„Az európai szolidaritás a kulcs a kilábaláshoz a jelenlegi helyzetből” – mondta Habeck, hozzátéve: Németország politikai hibát követett el, amikor ilyen mértékben Oroszország felé orientálódott.
Berlin most igyekszik új szolgáltatókat találni, az egyik kiutat a cseppfolyósítottföldgáz-terminálok létrehozásában látja – tette hozzá.
Síkela elmondta, hogy a cseh és a német fél már megegyezett a konkrét lépésekben, intézkedésekben, amelyek válság esetén szükségessé válhatnak. Ezeket azonban, az újságírói érdeklődés ellenére sem kívánta részletezni egyik miniszter sem.
Síkela ugyanakkor elmondta, hogy Csehország állami gáztárolói 75 százalékos töltöttségűek.

Putyin döntött: egyszerűsített eljárásban igényelhetnek orosz állampolgárságot az ukránok

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírt egy rendeletet, amely által az Ukrajnában élők egyszerűbben, gyorsabban igényelhetik az orosz állampolgárságot – írja a RIA Novosztyi.

Figyelemreméltó, hogy a rendelet hatálya általánosságban az összes Ukrajnában élő, ukrán állampolgársággal rendelkező vagy állampolgársággal egyáltalán nem rendelkező (hontalan) személyre kiterjed.

Az orosz hírügynökség megjegyzi, hogy korábban ugyanezt csakis a Donyeckben, Luhanszkban, továbbá a Zaporizzsjai és a Herszoni területeken élő, és ukrán állampolgársággal rendelkező személyek esetén tették lehetővé.

Egymillió katonával készülnek ellentámadásra az ukránok

Ukrajna „milliós nagyságrendű” hadsereggel tervezi visszafoglalni az ország déli részét – ezt mondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a BBC szerint.

Korábban Reznyikov, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is azt mondta, hogy körülbelül 700 ezer önkéntes és sorkatona harcol az ukrán hadseregben. A védelmi miniszter most ezzel összefüggésben beszélt arról egy interjúban, hogy ha a nemzetőrség, rendőrséget, határőrséget is beleszámolják, akkor körülbelül egymillió fegyveressel rendelkezne, ÉS EZZEL AZ ERŐVEL VISSZAFOGLALHATJÁK HERSZONT ÉS ZAPORIZZSJÁT.

Olekszij Reznyikov az interjúban azt is elmondta, hogy „politikai szempontból nagyon fontos” lenne visszafoglalniuk bizonyos, az oroszok által megszerzett területeket, majd azt is hozzátette, hogy a Fekete-tengeri kikötők visszaszerzése gazdasági szempontból is létfontosságú Ukrajna számára.

A BBC-nek nyilatkozó elemzők viszont azt mondták, hogy a védelmi miniszter ellentámadásra vonatkozó kijelentése inkább egyfajta „lelkesítő beszédként” értelmezhető, mint konkrétumként. Jack Watling, a brit Royal United Services Institute (RUSI) elemzője azt mondta, hogy az ellentámadást az említett milliós létszámnál értelemszerűen egy jóval kisebb erővel lehet csak végrehajtani, hiszen eközben más frontvonalakat is ellenőrizniük kell.

Egy ellentámadás indításakor az lenne a cél, hogy a hadművelet meglepje az ellenséget. Tehát annak, hogy ezt most nyilvánosan bejelentették, az lehet a célja, hogy az oroszokat átcsoportosításokra kényszerítse ez ellen a fenyegetést ellen – vélte Jack Watling.

Jonathan Beale, a BBC katonai szakírója ugyanezzel kapcsolatban azt is hozzátette: úgy értesült, hogy a nyugati politikusok is azt jelezték Ukrajnának, hogy még nincs itt egy nagy ellentámadás ideje. Erre ugyanis nincs felkészülve az ukrán hadsereg, és nagyobb mennyiségben lenne szükségük a nyugatról érkező fegyverekre egy sikeres hadművelethez – olvasható az Indexen.

Az orosz erők ismét lőtték Harkivot, sok áldozat van

Az orosz erők ismét tüzet nyitottak vélhetően rakéta-sorozatvetőkkel a keleti országrészben lévő Harkiv megye azonos nevű székhelyére, az eddigi információk szerint három civil vesztette életét és 31-en sérültek meg, köztük egy 4 és egy 16 éves gyermek – közölte hétfőn Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő szavai szerint több becsapódás is történt Ukrajna második legnépesebb városában. A katasztrófavédelmi szolgálat arról tájékoztatott, hogy egy lövedék eltalált egy hatszintes lakóépületet Harkiv belvárosában. A mentési munkálatok még tartanak. A civilek elleni támadás miatt az ügyészség eljárást indított.
Reggel a déli Odessza megyét is orosz rakétacsapások érték. Az ukrán légierő adatai szerint legfeljebb hét rakétát lőttek ki a régióra. Jurij Ihnat, a légierő parancsnokságának szóvivője szerint H-59 és H-31-es rakétákat lőttek ki az oroszok Szu-30-as és Szu-35-ös típusú repülőgépekről. Az Odessza megyei kormányzói hivatal közölte, hogy egy infrastrukturális objektumot ért találat, azt azonban nem pontosította, konkrétan mit és hol. Kirilo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője hozzátette, hogy az áldozatokról és a károkról szóló információkat még ellenőrzik.
Közben a katasztrófavédelem közölte, hogy 24-re nőt a Csasziv Jar elleni vasárnapi orosz támadás halálos áldozatainak száma. A Donyeck megyei településen egy ötszintes lakóházat ért találat. Kilenc embert sikerült eddig kimenteni a romok alól. Vasárnap a Donyeck megyei kormányzói hivatal még arról számolt be, hogy 15 halálos áldozata és hat sérültje van a támadásnak. Hozzátette, hogy még 24 ember lehet a romok alatt.
Az ukrán vezérkar hétfői harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán katonák visszaverték az orosz csapatok rohamát a Donyeck megyei Krasznopillja településnél, a stratégiai jelentőségű Szlovjanszk irányába, illetve Donyeck közelében fekvő Marjinkánál.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegramon arról adott hírt, hogy hétfőre virradóra az orosz erők öt rakétacsapást és négy masszív tüzérségi támadást indítottak a Luhanszk és Donyeck régió határán fekvő települések ellen. Szavai szerint az orosz csapatok repülőgépekkel, ágyúkkal és rakétatüzérséggel próbálnak áttörni Liszicsanszkból és más irányokból Sziverszk és Szlovjanszk felé, de ezek a próbálkozások több mint egy hete sikertelenek. Popaszna felől úgyszintén próbálnak előrenyomulni.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegramon kijelentette, hogy Oroszország tovább folytatja a civilek gyilkolását Ukrajnában. Emlékeztetett a Csasziv Jarban történt támadásra, ezen felül közölte, hogy vasárnap Zajceve településen is meghalt egy ember, ketten pedig megsebesültek. „Jelenleg lehetetlen megállapítani az áldozatok pontos számát Mariupolban és Volnováhában” – fűzte hozzá a kormányzó.
Kirilenko később arról adott hírt, hogy az oroszok Torecket és Bahmutot is támadták, előbbi városban egy orvosi rendelőintézetet, a másikban egy sportkomplexumot találtak el. Megerősítette, hogy áldozatok is vannak, a számukat azonban – mint ígérte – később hozza nyilvánosságra.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Twitteren kijelentette, hogy az orosz hadsereg mennyiségi előnyeit ellensúlyozza az ukrán rakéta- és tüzérségi pontosság. „Az ukrán fegyveres erők nyugati fegyverei már most megváltoztatják a háború menetét. És még el sem kezdtük!” – hangoztatta a tisztségviselő. Hozzátette: az ukrán hadsereg precíziós irányítású fegyverekkel mért legutóbbi csapásai az oroszok parancsnoki állásaira, felszerelésére és lőszerraktáraira azt eredményezte, hogy az orosz erők „demoralizálódtak és demilitarizálódtak”, az általuk elfoglalt területek pedig felszabadultak.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál a BBC brit közszolgálati médiatársaságot idézve, azt írta, hogy két hét alatt, június végétől július elejéig Ukrajna 14 precíziós csapást mért az orosz csapatoknak a megszállt ukrán területeken lévő lőszerraktáraira és katonai bázisaira.

Szijjártó: Magyarország nem tárgyal a gázembargóról

Magyarország kormánya még csak tárgyalni sem hajlandó a gázembargó kérdéséről – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az Országházban.

A tárcavezető Simicskó István (KDNP) napirend előtti felszólalására válaszolva kifejtette: az Európai Unió és az egész európai kontinens olyan kihívásokkal néz szembe egy időben, amelyek közül „egy is bőven sok lenne”. Az Ukrajnában zajló háború rendkívül komoly biztonsági fenyegetést jelent Európa számára, és emellett „itt van az energiabiztonságunkat és a gazdasági biztonságunkat érintő kihívás” – magyarázta. Hozzátette: ezeket a kihívásokat kezelni az Európai Uniónak egyelőre nem sikerült.
Úgy látja, az eddigi válaszok nem segítették a háborús konfliktus terelését a megoldás irányába, ráadásul Európa versenyképessége jelentős mértékben romlott az elmúlt időszakban.
Emlékeztetett: a tavalyi év végén merült fel először az a kérdés, hogy lesz-e elég energiahordozó, és ez volt az első olyan alkalom, amikor nem az ár volt már elsősorban a kérdés, hanem az, hogy lesz-e elég energiahordozó. „Most sajnos szintén egy hasonlóan nehéz helyzetben vagyunk”, mert az Európába Oroszországból irányuló gázszállítások rendkívüli mértékben csökkentek, ráadásul a földgáz ára olyan mértékben növekedik, hogy az az európai gazdaságokat térdre tudja kényszeríteni – fogalmazott.
Szijjártó Péter közölte: a Magyarországra irányuló földgázszállítások tekintetében a szállítás súlypontja áttevődik a déli útvonalra. Magyarországra egy nap mintegy 30 millió köbméter földgáz érkezik, ennek több mint a fele a déli szállítási útvonalon, tehát Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül – magyarázta.
Kitért rá: döntöttek arról, a hosszútávú szerződéseken felül is vesznek földgázt, annyit, amennyit fizikailag a fűtési szezon kezdetéig be tudnak tárolni a magyarországi földgáztárolókba.

Duda: Ukrajna különleges státust készül adni a lengyeleknek

Ukrajna különleges státust adna a lengyeleknek, az erről szóló törvényt hétfőn nyújtotta be az ukrán parlamentben Volodimir Zelenszkij elnök – közölte Andrzej Duda lengyel elnök az 1942-1943-as volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett varsói megemlékezésen.

A lengyel államfő Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel együtt vett részt a 2016-ban bevezetett, az ukrán nacionalisták által a Lengyelország állampolgárai ellen elkövetett népirtás nemzeti emléknapjához fűződő rendezvényen.
Zelenszkij május végén jelentette be, hogy olyan törvényjavaslatot terjeszt az ukrán törvényhozás elé, amely alapján különleges jogi státust adnak Lengyelország állampolgárainak Ukrajna területén.
Kijev szerint a lépés összefügg azzal a lengyelországi törvénnyel, amely alapján az Ukrajnából a februári orosz támadás után ideiglenesen áttelepült személyek lényegében egyenlő jogokat kaptak Lengyelország állampolgáraival, kivéve a szavazati jogot.
Duda a hétfői megemlékezésen kijelentette: az, hogy az ukrán tervezet előterjesztése időben egybeesik a lengyel emléknappal, „ellenkező helyzetként” fogható fel, az 1943. július 11-i eseményekhez képest, amikor az ukránok „mindenáron meg akartak szabadulni a lengyelektől, életüket is kioltva”.
Ebben az összefüggésben a lengyel államfő ismét népirtásnak nevezte a volhíniai mészárlást. Az erről szóló igazságot „egyértelműen és erőteljesen ki kell mondani” – hangsúlyozta. Hozzátette egyúttal: nem bosszúról, megtorlásról van szó, amit „a legjobban bizonyít az, ami a lengyelek és az ukránok között manapság zajlik”, s történelmi igazság megállapítása hozzá kell, hogy járuljon a két nemzet közötti új viszonyhoz.
Mateusz Morawiecki beszédében a volhíniai mészárlás áldozatait is rejtő ukrajnai tömegsírok feltárását szorgalmazta. A feltárást Kijev 2017-ben leállította.
A jelenleg zajló ukrajnai háborúra utalva Morawiecki kijelentette: Ukrajna a saját szuverenitásáért, de mások szabadságáért is harcol, és „azon szörnyű nacionalizmustól” szenved, amelynek „nyolcvan évvel ezelőtt maga is engedett”. „Ukrajna ma látja, hogy az egykori Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) és az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) örököse az orosz világ”, amelyben megnyilvánulnak Moszkva „birodalmi és gyarmatosító törekvései (…), valamint a szélsőséges orosz nacionalizmus is” – fogalmazott a miniszterelnök. 1943. július 11-én a mai nyugat-ukrajnai Volhínia. lengyelül Voliny területén fekvő mintegy 150 községben az UPA és az OUN mintegy 8 ezer lengyelt gyilkolt meg, ezzel tetőzött az ugyanazon év elején elindított, a térségben élő lengyelek ellen irányuló erőszakhullám, amely Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy 100 ezer áldozatot követelt.
Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek viszont a második világháborús lengyel-ukrán fegyveres konfliktus következményének tekintik azt, és közös, arányos felelősségről beszélnek.

Több száz ukrán katonát öltek meg az oroszok

Az orosz védelmi minisztérium friss tájékoztatása szerint az elmúlt nap során az orosz erők több száz ukrán katonát öltek meg, és nagy mennyiségű, külföldről szállított fegyvert és lőszert semmisítettek meg, írja a Guardian.
A jelentés azt is állítja, hogy Oroszország lelőtt egy Szu–25-ös vadászrepülőgépet, és az oroszok szerint az ellenség „minden irányban” jelentős veszteségeket szenved el. A minisztérium azt hangoztatja, hogy az Ukrán Fegyveres Erők szándékosan félrevezetik a katonák családjait, azt állítva, hogy az áldozatok nem halottak, hanem eltűntek vagy dezertáltak.
Az állítások egyikét sem sikerült független forrásból hitelesíteni, emlékeztet a Guardian.

ORFK: 11 249-en érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 6085 ember lépett be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határon belépők közül pedig 5164-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 354 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 137 ember – köztük 59 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Szándékos gyilkosságokról beszélt az ukrán elnök

Minden orosz katona, aki parancsot ad ukrán civil célpontok elleni támadásra, és mindegyik, amelyik ezt a parancsot végre is hajtja, szándékosan öl. Az ilyen gyilkosokat pedig Ukrajna fel fogja kutatni – mondta éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök emlékeztetett: a náci gyilkosokhoz hasonlóan, akiket akár 90 vagy 100 éves korukban is megtaláltak és bíróság elé állítottak a világon, az orosz katonák számára is elkerülhetetlen lesz a büntetés.

Az ukrán elnök szerint az elmúlt héten sokan beszéltek a megszállók tevékenységének állítólagos „műveleti szünetéről” Donbászban és Ukrajna más részein. Szerinte mindez csak kitaláció, hiszen szombaton is 34 légi csapást indítottak orosz repülőgépek ukrán célpontok ellen. „Az ukrán hadsereg szilárdan kitart, visszaveri a különböző irányú támadásokat. De még sokat kell tenni annak érdekében, hogy az orosz veszteségek valóban szünetet okozzanak” – mondta Volodimir Zelenszkij az Origo szerint.

Civilek haltak meg a fronthoz közeli Sziverszk elleni rakétatámadásban

Két civil meghalt és legalább ketten megsebesültek, amikor orosz rakétatámadás érte Sziverszk városát, közölte Pavlo Kirilenko, a donyecki régió kormányzója. Szoledarban szintén civilek sérültek meg a bombázásban, Bakhmutban pedig hét ház égett le a támadás következtében.

A brit védelmi minisztérium pénteki jelentése szerint az oroszok a frontvonaltól nagyjából 8 kilométerre található Sziverszkre összpontosíthatják az erőforrásaikat, a csapatok jelenleg várnak, amíg fel tudják tölteni a készleteiket. Azért tartják valószínűnek, hogy Sziverszk az új célpont, mert útba esik a Szlovjanszk-Kramatorszk régió felé – emlékeztet a Telex.

Francia gazdasági miniszter: baj lesz az orosz gáz miatt

A francia gazdasági miniszter szerint Franciaországnak „gyorsan csatarendbe kell állnia” annak érdekében, hogy felkészüljön arra a lehetőségre, ha teljesen megszűnik az orosz gázellátás.

Bruno Le Maire egy gazdasági fórumon Aix-en-Provence-ban úgy fogalmazott: „készüljünk fel az orosz gázellátás teljes leállására, mert ma ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek”. Hozzátette, hogy ehhez az szükséges, hogy felgyorsítsák az energetikai függetlenség kialakítását.

A francia gazdasági miniszter szerint még a tél beállta előtt, most kell meghozni a döntéseket, fegyelmezetten kell alakítani a szervezést, csökkenteni kell a fogyasztást. Elmondta, hogy bizonyos iparágaknak elképzelhető, hogy csökkenteniük kell majd az energiafogyasztást, akár bizonyos időszakokra le is kell állítaniuk az energiafelhasználást.

Franciaország energiaellátásának csaknem 20 százalékát fedezik földgázból. Az ukrajnai háború előtt a francia földgázszükséglet nagyjából 17 százalékát tette ki az Oroszországtól vásárolt gáz – számolt be az MTI.

Kreml: az ukrán csapatok Donyeck civil területeit lőtték

Oroszország azt állítja, hogy az ukrán csapatok 26 tüzérségi lövedéket lőttek ki lakóövezetekre a kelet-ukrajnai Donyeckben.

A TASZSZ OROSZ ÁLLAMI HÍRÜGYNÖKSÉG BESZÁMOLÓJA SZERINT AZ UKRÁN HADSEREG VASÁRNAP FÉL ÓRA LEFORGÁSA ALATT LŐTTE KI A 155 MILLIMÉTERES TÜZÉRSÉGI LÖVEDÉKEKET.

Állításuk szerint két civil megsebesült, miután az ukrán csapatok állítólag tüzet nyitottak Donyeck Kijevszkij és Kujbiscseszkij kerületére. Az orosz hírügynökség forrása a Moszkva által támogatott Donyecki Népköztársaság (DPR) szakadárcsoport volt – írja az Independentre hivatkozva az Index.

Putyin állítólag titkos tárgyalásokat kezdeményezett a Nyugattal

Vlagyimir Putyin orosz elnök titkos tárgyalásokat próbál folytatni Európával és az Egyesült Államokkal – mondta Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter a Radio NV adásában az Unian szerint. A diplomata azt is elmondta, hogy ősszel, a fűtési szezon közeledtével még inkább a tárgyalások szükségességére összpontosít majd.

Putyin képviselői különféle féltitkos és titkos csatornákon keresztül megpróbálják elérni az Egyesült Államokat, Európát, és az mondják: egyezzünk meg valahogy. Számunkra és önök számára is hasznos lesz – fogalmazott a diplomata. Majd hozzátette, Moszkva fél az energia- és élelmiszerválságtól.

Az ukrán katonák megkezdik a brit katonai kiképzést

Megérkezett az Egyesült Királyságba az új katonai kiképzési programban részt vevő ukrán katonák első csoportja. A brit védelmi minisztérium szerint a brit erők megkezdték az ukrán katonák kiképzését az új program keretében, hogy segítsék az orosz invázió elleni honvédő harcot.

Ben Wallace brit védelmi miniszter meglátogatta az északnyugati katonai tábort, ahová várhatóan akár 10 ezer ukrán katona is érkezhet katonai kiképzésre.

Enerhoatom: az oroszok egy propagandafilm kedvéért ismét veszélyeztették a zaporizzsjai atomerőművet

Orosz katonák erővel kényszerítették a zaporizzsjai atomerőmű ukrán vezetését, hogy engedjen be egy ismert orosz propagandista bloggert szigorúan ellenőrzött területre a nukleáris létesítményben – közölte vasárnap az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat.

Az orosz megszállás alá került atomerőműben történteket az Enerhoatom az oroszok „újabb provokációjának” minősítette. Az ukrán vállalat közlése szerint az orosz blogger egy újabb „propagandafilm elkészítése” érdekében a Roszatom orosz vállalat egyik képviselőjével és felfegyverzett orosz katonák kíséretében bement az egyik reaktor blokkvezérlő paneljéhez, valamint az atomerőmű más olyan helyiségeibe, amelyekbe csakis különleges engedéllyel rendelkező szakemberek léphetnek be. Az ukrán vállalat hozzátette, hogy az atomerőmű ukrán személyzetét is kényszerítették a „propaganda-interjúban” való részvételre.
„Így alkotnak a megszállók propagandamítoszt az orosz közönség számára Oroszország egyik fő vívmányáról ebben a háborúban: az ellopott zaporizzsjai atomerőmű sikeres működéséről, amelynek köszönhetően fedezik az agresszor ország energiaszükségleteit” – állította az Enerhoatom. Az ukrán vállalat közölte, hogy feljegyzést küld ezekről az atrocitásokról a nemzetközi atomerőmű-biztonsági hatóságoknak.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál felidézte, hogy a zaporizzsjai atomerőmű területét március elején szállták meg az orosz csapatok. Az Enerhoatom adatai alapján jelenleg mintegy ötszáz orosz katona van a létesítményben, továbbá nagy számú haditechnikai eszköz és robbanóanyag. Kijev több ízben jelezte, hogy az adott körülmények között nem tudja szavatolni a nukleáris biztonságot a zaporizzsjai atomerőműben.
Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közben arról adott hírt, hogy az orosz erők napközben rakéta-sorozatvetőkkel vették tűz alá a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megyét. Sérültekről nem érkezett jelentés.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine