Az orosz-ukrán háború 136. napja – FRISSÜL

Immár százharminchatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Megkezdődött az ukrán katonák nagy-britanniai kiképzése

Megkezdődött szombaton az ukrán hadseregnek London által felajánlott nagyszabású kiképzési program a brit fegyveres erők több nagy-britanniai támaszpontján.

Boris Johnson távozó brit miniszterelnök néhány héttel ezelőtti kijevi látogatásán ajánlotta fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy Nagy-Britannia 120 nap alatt tízezer ukrán katonának tart kiképzési programokat.
A program során a Downing Street megfogalmazása szerint „a brit hadsereg harcban is bizonyított szakértelmének” felhasználásával nyújtanak kiképzést és gyakorlati ismereteket az ukrán fegyveres erőknek.
Nagy-Britannia az Orbital nevű művelet keretében 2015-től az Ukrajna ellen február végén indított orosz háború kezdetéig is több mint 22 ezer ukrán katonának nyújtott kiképzést.
A szombaton kezdődött új program keretében az ukrán katonák háromhetes kiképzési kurzusokon vesznek részt.
A brit védelmi minisztérium tájékoztatása nem tér ki a pontos helyszínekre, a tárca csak annyit közölt, hogy a képzési programok az Egyesült Királyság északnyugati, délnyugati és délkeleti térségeiben zajlanak 1050 brit katona bevonásával.
A minisztérium szerint a kiképzésen az ukrán fegyveres erőkhöz csatlakozó önkéntes újoncok vehetnek részt, akiknek csekély vagy semmiféle katonai tapasztalatuk nincs; ők olyan szaktudást sajátíthatnak el, amelynek a frontvonalbeli harci cselekményekben vehetik hasznát.
A kiképzési program a brit fegyveres erőknél alkalmazott alapkiképzésre épül, elemei közé tartoznak a fegyverhasználati ismeretek, a hadszíntéri elsősegélynyújtás, általános harctéri tudnivalók, járőrözési taktikák, valamint a fegyveres konfliktusokra vonatkozó jogi ismeretek.
A tájékoztatás szerint a brit védelmi minisztérium gyorsított eljárással az AK gépfegyvertípus különböző változatait szerezte be a kiképzéshez annak érdekében, hogy az ukrán katonák olyan fegyverekkel gyakorolhassanak, amilyeneket a tűzvonalban is használnak majd.
A tárca szerint a brit fegyveres erők Welsh Guards nevű alakulata 17 nap alatt több mint 2400 ilyen fegyvert tesztelt, biztosítandó, hogy e fegyverek az ukrán katonák rendelkezésére álljanak a kiképzési program elkezdéséhez.
A brit védelmi minisztérium szerint teljes mértékben London biztosítja a kiképzésben részes ukrán katonák egyéb felszerelését is, köztük hideg és meleg időben használatos katonai öltözeteket, személyi védőfelszereléseket, hálózsákokat és lövészárkok kiépítéséhez szükséges eszközöket.
Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverszállítója; az orosz invázió február végi kezdete óta Ukrajnának nyújtott brit katonai segély értéke eléri a 2,3 milliárd fontot (1100 milliárd forint).
London eddig több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, több mint ötezer könnyű páncéltörő fegyvert, nagy hatótávolságú precíziós rakétafegyverzeti rendszereket, páncélozott járműveket, a hadszíntéri utánpótlás eljuttatására szolgáló, nagy teherbírású drónokat, több ezer éjjellátó berendezést, 155 milliméteres önjáró tüzérségi lövegeket és tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszereket adott át az ukrán hadseregnek.

Szerhij Hajdaj: az oroszok még nem foglalták el teljesen Luhanszkot

Az Oroszország által megszállt Szeverodonyeck a humanitárius katasztrófa küszöbén áll – mondta a város kormányzója.

Szerhij Hajdaj szerint Szeverodonyeckben jelenleg nincs víz, áram és működő szennyvízrendszer sem, miután az orosz csapatok válogatás nélkül indítanak támadásokat a kelet-ukrajnai Luhanszk tartományban.

Moszkva ezen a héten átvette Luhanszk teljes irányítását, de az ukrán kormányzó és más tisztviselők azt mondták, hogy csapataik megtartották a tartomány egy kis részét. Luhanszkot még nem sikerült teljesen elfoglalnia az oroszoknak, hiába vetettek be mindent céljuk elérése érdekében – nyilatkozta az Associated Pressnek Hajdaj.

„A régió határán több faluban heves harcok dúlnak. Az oroszok a harckocsikra és a tüzérségre támaszkodnak, hogy előretörjenek, felperzselt földet hagyva hátra” – tette hozzá.

Elmondása szerint a háború előtti százezres lakosságból mindössze nyolcezer lakos maradt a városban – olvasható az Indexen.

Az ukrajnai zsidó közösség köszönetet mondott Magyarországnak

Az Ukrajnai Zsidó Közösségek Szövetsége (FJCU) elnöke, Mayer Tzvi Stambler rabbi levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, melyben köszönetet mondott Magyarországnak az ukrajnai zsidó menekültek befogadásáért, egyben kifejezte reményét, hogy hamarosan sikerül megteremteni a békét Ukrajnában – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.

A rabbi levelében úgy fogalmazott: „instabilitás és bizonytalanság idején mindennél nagyobb szükségünk van barátokra és kölcsönös támogatásra. Sajnos az utóbbi időben azt látjuk, hogy beteljesedik a Biblia baljós próféciája: „Reggel azt mondod: Bárcsak este volna! Este pedig azt mondod: Bárcsak reggel volna!”. Szörnyű és véres háború dúl Európában. Emberek milliói kénytelenek elhagyni otthonaikat, abban a reményben, hogy biztonságosabb jövőt találnak. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy Magyarország a válság első pillanataitól fogva példát mutatott a rászoruló ukránok, köztük a zsidó közösség tagjainak megsegítésében.”
Közölte: az Ukrajnai Zsidó Közösségek Szövetsége (FJCU) átfogó jótékonysági szervezetként működik, amely az egész országot lefedi. 162 közösséget, 36 zsinagógát, 29 zsidó iskolát, 33 óvodát, 4 jesivát üzemeltet, valamint 5 középiskolát, amelyek mindösszesen 500 ezer zsidót szolgálnak ki.
A háború kitörése hirtelen véget vetett ennek a rendkívüli és virágzó jólétnek, az általunk koordinált fejlesztéseknek – írja Mayer Tzvi Stambler rabbi, kiemelve: ezekben a zűrzavaros időkben különösen értékes számukra Magyarország humanitárius tevékenysége.
Felidézte, hogy a magyar kormány egy nagy területet biztosított az Ukrajnából menekülő zsidóknak, amelyen egy ideiglenes kóser menekülttábort hozhattak létre. Csaknem 500 embernek ad menedéket a 18 hektáros balatonőszödi üdülőfalu, ahol az embereket a kóser étkezés biztosításával, a különleges vallási követelmények figyelembe vételével várják, elősegítik a gyermekek oktatását, valamint gondozzák azokat a nőket és időseket, akiknek otthon kellett hagyniuk férfi hozzátartozóikat. Ezen kívül segítséget nyújtanak a menekülteknek az izraeli vagy helyi zsidó közösségekbe történő integrációhoz is.

Rakétatámadást indítottak Harkiv egyik lakónegyede ellen, több sebesült is van

Rakétatámadást indítottak az orosz erők Harkiv egyik lakónegyede ellen, melyről Oleg Szinyehubov, a harkivi regionális katonai közigazgatás vezetője számolt be a Telegramon – írja az Unian ukrán hírportál.

Szergej Bolvinov, a harkivi Területi Rendőrség Nyomozó Osztályának vezetője szerint az orosz erők délelőtt tíz óra körül mértek támadást a városközpontra. A tájékoztatás szerint négy ember is könnyebb sérüléseket szerzett.

Brit hírszerzés: Oroszország átcsoportosítja tartalékos erőit

A brit katonai hírszerzés szerint Oroszország átcsoportosítja tartalékos erőit, és az ukrán határ közelében helyezi el őket „a jövőbeni támadó műveletekhez”. A helyzetről szóló legfrissebb helyzetértékelésben hozzáteszik: az erősítések közül sok az ad hoc csoportosítás, amely elavult vagy nem megfelelő felszereléssel van ellátva.

A brit védelmi minisztérium szerint Oroszország jelentős haderőt mozgat az országban, amelyeket Ukrajna közelében gyűjt össze a jövőbeni támadó műveletekhez − elemez a Guardian. Hozzáteszik: az új gyalogsági egységek nagy része valószínűleg a régóta raktárakban álló MT-LB páncélozott járművekkel vonul fel. A frissítés szerint Oroszország már régóta alkalmatlannak tartja ezeket a járműveket a legtöbb gyalogsági szállítási feladatra.

ORFK: 12 998-an érkeztek Ukrajnából pénteken

Az ukrán-magyar határszakaszon 6798 ember lépett be pénteken Magyarországra, a román-magyar határon belépők közül pedig 6200-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 228 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 307 ember – köztük 106 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Kalinyingrád miatt fenyegetőzik Oroszország

Oroszország „kemény intézkedéseket” ígért Litvániával és Európai Unióval szemben, ha nem áll helyre a kalinyingrádi orosz exklávéba tartó áruszállítás. „Ha a helyzet nem stabilizálódik a következő napokban, Oroszország keményen fel fog lépni Litvánia és EU ellen” – mondta az orosz külügyi szóvivő, Maria Zakharova.

Litvánia június közepén jelentette be, hogy az uniós szankcióknak megfelelően elvágják a területükön áthaladó vasúti teherforgalmat, megakadályozva, hogy a szankciók hatálya alá tartozó áruk Kalinyingrádba jussanak. Litvánia kész lenne a kompromisszumra, ami mentességet adna a területen áthaladó árukra, de még nem sikerült megállapodásra jutni a kérdésben.

A frontra látogatott Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglátogatta a fronton harcoló ukrán katonákat a dnyipropetrovszki régióban, és többeket kitüntetett. Zelenszkij a Krivij Rih-i járásban egyeztetett a helyi hatóságokkal a térség, illetve a csapatok helyzetéről. Az elnök szerint a városoknak a hadiállapot ellenére hatékonyan kell működniük, és gondoskodni kell arról, hogy teljes mértékben el legyenek látva élelmiszerekkel és gyógyszerekkel.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter egy online tartott ukrajnai konferencián kijelentette, hogy jelenleg körülbelül egymillió egyenruhás vesz részt Ukrajna védelmében. A mozgósítások nyomán jelenleg az ukrán hadseregben legfeljebb 700 ezren, a nemzeti gárdánál 90 ezren, a határőrségnél 60 ezren, a rendőrségnél pedig százezren teljesítenek szolgálatot.

Egy ukrán tisztviselő gabonamezők felgyújtásával vádolja az oroszokat

Egy ukrán tisztviselő azzal vádolja az oroszokat, hogy gabonaföldeket gyújtanak fel az ország délkeleti, orosz ellenőrzés alatt álló részén, Zaporizzsja régióban.

Oleg Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője egy Twitter-bejegyzésben hívta fel a figyelmet a gabonamezők felgyújtására, azzal vádolva Oroszországot, hogy nem törődik a globális élelmiszerválsággal és emberek millióit sodor veszélybe – írja a The Guardian

Orosz harckocsik megsemmisítéséről számolt be az ukrán vezérkar

Összesen öt orosz harckocsit iktattak ki az ukrán fegyveres erők légideszant rohamdandár ejtőernyősei egy meg nem nevezett harcterületen – írja az ukrán fegyveres erők bejegyzése alapján az Unian. Állításuk szerint azokat, aki nem rekedtek a katonai járműben, az ukrán katonák elfogták.

Tizenkét orosz tankot semmisítettek meg az ukrán ejtőernyősök az Ukrajna keleti részén végrehajtott bevetés során – állítja az ukrán hadsereg. Az orosz páncélosok csütörtökön megpróbáltak áttörni az ukrán vonalakon, de a védők felkészültek rájuk, közölte pénteken a fegyveres erők vezérkara. A védők rakétavetőkkel semmisítették meg az érkező tankokat, ugyanakkor az offenzíva nem állt meg, csak lelassult – írja a Sky News.

Kijev még több pusztító fegyvert kap az Egyesült Államoktól

Az Egyesült Államok további négy HIMARS, azaz nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszert küld Ukrajnába – közölte egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő pénteken egy sajtótájékoztatón.

A további négy HIMARS-zal 12-re emelkedik az Ukrajnának átadott rakétarendszerek száma.

A négy HIMARS-on kívül az Egyesült Államok akár 400 millió dollár értékben további katonai felszereléseket és ellátmányt is küldhet Kijevnek. A felszerelések között három taktikai jármű, romboló lőszerek, ütegelhárító rendszerek és egyéb pótalkatrészek szerepelnek a Defense News szerint – írja a Guardian.

Az új szállítmány 1000 darab 155 milliméteres tüzérségi lőszert is tartalmazni fog, tette hozzá a védelmi tisztviselő.

Az orosz külügyminiszter idő előtt távozott a G20 külügyminiszteri találkozójáról

Idő előtt távozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az indonéziai Balin rendezett, a világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömörítő G20 csoport külügyminisztereinek találkozójáról, és kihagyja a péntekre tervezett üléseket, valamint a hivatalos vacsorát – erősítette meg az orosz külügyminisztérium.

„Lavrov még kétoldalú megbeszéléseket folytat, utána szól a sajtóhoz és távozik” – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő újságírókkal.

Lavrov pénteken elutasította a találkozón elhangzott, az ukrajnai háborúval kapcsolatos nyugati bírálatokat, őrjöngőnek minősítve őket, és korholta Oroszország ellenfeleit, amiért elrontották a globális gazdasági kérdések megoldásának lehetőségét.

A házigazda Indonézia sürgette a G20-at, hogy tagjai igyekezzenek megoldást találni az ukrajnai konfliktusra a találkozón, ahol viszont az Oroszország indította háború legádázabb bírálói egy teremben ültek Moszkva vezető diplomatájával.

„Agresszorok, megszállók, (…) sok mindent hallottunk ma” – mondta Lavrov az újságíróknak. Szerinte a nyugatiak “szinte azonnal, amint átvették a szót a találkozón, az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Oroszország fékevesztett bírálatába fogtak”. „A vita során a nyugati partnerek elkerülték a G20 mandátumának követését, nem foglalkoztak a világgazdaság kérdéseivel” – tette hozzá Lavrov.

Moszkva szerint a Nyugat kísérlete, hogy a modern idők legszigorúbb szankcióival elszigetelje, gazdasági háború meghirdetéséhez hasonlít, és Oroszország mostantól Kína, India és más, Nyugaton kívüli hatalmak felé fog fordulni.

Lavrov kifejtette, ha a Nyugat azt akarja, hogy Ukrajna legyőzze Oroszországot, akkor nincs miről beszélni a Nyugattal, amely szerinte megakadályozza Kijevet abban, hogy keresse a békeszerződés lehetőségét.

Oroszország kész tárgyalni Ukrajnával és Törökországgal a gabonáról, de nem világos, mikor kerülhet sor ilyen megbeszélésekre – jelentette ki az orosz tárcavezető.

Szergej Lavrov nem volt jelen, amikor ukrán kollégája, Dmitro Kuleba – online – beszédet intézett a G20 csoport diplomáciai vezetőihez.

A tanácskozást elnöklő Retno Marsudi a konfliktusok megszüntetésére és a fenyegető globális élelmiszerválság megoldására szólított fel. Lavrov jelenléte miatt a vezető nyugati diplomaták bojkottálták a Marsudi által csütörtök este rendezett vacsorát.

Pénteki beszédében Marsudi a sokszereplős politizálás, a multilateralizmus fontosságára hívta fel a figyelmet. “A multilateralizmus nem tökéletes. De el tudjuk-e képzelni, hogy multilateralizmus nélkül kell élnünk? Biztos vagyok benne, hogy a helyzet még rosszabb lesz” – hangoztatta.

Joko Widodo indonéz elnök a múlt héten megpróbált közvetíteni Oroszország és Ukrajna között, mindkét országba ellátogatott egy önjelölt békemisszió keretében.

Widodo a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború okozta globális élelmiszerválság a fejlődő országokban élő embereket “a mélyszegénység és az éhínség szakadékába” taszíthatja.

Állami tőkeinjekciót kaphatnak a megrendült energiacégek Németországban

Állami tőkeinjekciót kaphatnak a hirtelen drágulás miatt megrendülő energiacégek Németországban egy törvénymódosítás szerint, amelyet az Oroszországból érkező földgázszállítások visszafogása miatt rohamtempóban tárgyalt meg a parlament (Bundestag), és csütörtökön késő este fogadott el. Pénteken állami támogatást kért az ország legnagyobb földgázimportőre, az Uniper.

A koronavírus-világjárvány első szakaszában szinte egyik napról a másikra az összeomlás szélére került légitársaság, a Lufthansa megmentésének mintájára kidolgozott megoldás szerint az állam az eddiginél jóval gyorsabban juttathat tőkét az ország működéséhez elengedhetetlenül szükséges – az úgynevezett kritikus infrastruktúrához sorolt – energetikai vállalatoknak.
Az állam átmenetileg tulajdonrészt is szerezhet az ilyen cégekben, és akár a működtetés felügyeletét is magához vonhatja.
A törvényben rövid távú stabilizációs intézkedéseknek nevezett műveletek nem csupán az energiaellátás fenntartását szolgálják, hanem azt is, hogy ne kelljen azonnal áthárítani a fogyasztókra a drágulás miatt megnövekedett költségeket.
Ha ez mégis elkerülhetetlen, két megoldást lehet alkalmazni. Az egyik az úgynevezett árkiigazítási mechanizmus, amellyel az ágazat szereplői az érvényes tarifát felülírva érvényesíthetik áraikban az orosz gázszállítások visszafogásából eredő többletköltségeket.
A másik megoldás az árkiigazítási mechanizmus kiegyensúlyozott, „nettósított” változata. Ennek révén a többletköltségeket nem egyedül az orosz szállítások csökkentése miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalatok ügyfelei viselik, hanem az összes fogyasztó közösen, egy új illeték formájában.
Mindkét megoldás szigorú feltételekhez kötött és „egyelőre nem aktiválható”, de „rendelkezésre kell állniuk az eszköztárban, hogy a gázárak további emelkedése és a helyzet súlyosbodása esetén cselekedni tudjunk” – emelte ki a szövetségi gazdasági minisztérium az energiaellátás biztonságáról szóló törvény módosításáról kiadott közleményében.
Mint írták, az új eszközrendszer azt szolgálja, hogy fenntartsák az energiaszektor működését és megakadályozzák a válság átterjedését más területekre. Ha például csökken a gázimport, a gáz várhatóan jelentősen drágul a piacon, és ha az energiavállalatok nem tudják kifizetni a magas árakat, és így nem tudják teljesíteni a szerződéseiket, akár fizetésképtelenné is válhatnak, és összeomlásuk „komoly zavart” okozhat az egész gazdaságban, „az ellátási lánc mentén egészen a végfelhasználóig” – fejtette ki a minisztérium.
A kormány attól tart, hogy Moszkva az energiaválság elmélyítésének céljával teljesen leállítja a gázszállítást az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken a július 11-én kezdődő tíznapos karbantartás után.
A vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai óriáscég június közepén nagyjából 50 százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az Északi Áramlat-1 vezetéken így alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szinten. Ez a mennyiség a Gazprom korlátozása előtt még 1400 GWh felett volt.
Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.
A hatóság legutóbbi, csütörtöki napi jelentés szerint az ellátási helyzet „feszített, és nem zárható ki, hogy tovább romlik majd”, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár „jelentősen drágábban”. A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 62,9 százalékos. A zavartalan téli ellátáshoz októberre 80 százalékos, novemberre 90 százalékos töltöttségi szintet kell elérni.
Alig néhány órával a törvény elfogadása után, pénteken stabilizációs intézkedéseket – azaz állami segítséget – kért a kormánytól az ország legnagyobb földgázimportőre, az Uniper.
A földgázzal számos iparvállalatot és száznál is több városi, települési közműszolgáltatót kiszolgáló vállalat tájékoztatása szerint az orosz gázszállítások visszafogása lehetetlen helyzetbe hozta őket, mert az ellátás folyamatossága érdekében pótolniuk kell a kieső mennyiséget a piacról, ahol a Gazprommal kötött hosszú távú szerződésekhez képest nagyságrendekkel magasabb árat kell fizetniük.
Ez azzal fenyeget, hogy az év végére tízmilliárd eurós (4100 milliárd forint) veszteséget halmoznak fel – ismertették az Uniper düsseldorfi tájékoztatóján.
Olaf Scholz kancellár és Robert Habeck gazdasági miniszter a támogatásukról biztosították a vállalatot. A mentőakcióról már folynak a tárgyalások. Az Uniper tájékoztatása szerint tárgyalnak a többi között a többletköltségek elosztásáról, a KfW állami fejlesztési bank által az ukrajnai háború következményeinek kezelésére megnyitott hitelkeret bővítéséről, és arról is, hogy a szövetségi kormány tőkejuttatással tulajdonrészt szerez a cégben.
Az Uniper fő tulajdonosa egy finn állami energiacég, a Fortum, amely szintén részt vesz a szövetségi kormánnyal kezdett tárgyalásokon.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine