Bakondi: bonyolult, gyorsan változó és veszélyes a határőrizeti helyzet

Bonyolult, gyorsan változó és veszélyes határőrizeti operatív helyzet alakult ki – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

    Bakondi György kifejtette: bonyolult, mert küzdenek az illegális migránsokkal a déli határon, továbbá nagyon fontos, menekültekkel összefüggő kormányzati feladatokat kell teljesíteni, és az ukrajnai háború miatt a honvédség erőinek határbiztosítási feladatai is vannak. A gyorsan változó helyzet azt jelenti, hogy napról napra újabb és újabb, addig nem tapasztalt események következnek be a határon és annak közelében – mondta a főtanácsadó. Hozzátette: a veszélyes helyzet alatt azt értik, hogy gyakoriak a nagycsoportos és erőszakos áthatolási kísérletek.

    A főtanácsadó emlékeztetett arra, hogy legutóbb szerb területen migránscsoportok fegyveres összetűzése következett be, és a tűzharcnak a sebesültek mellett halálos áldozata is volt. „Szintet lépett a helyzet” – fogalmazott Bakondi György, aki azt is közölte: a jelenlegi információk szerint embercsempészbandák küzdöttek egymással.

    Elmondta azt is, hogy a szervezett bűnözés jelenléte valamennyi Európába vezető migrációs útvonalon jól látható.

    Bakondi György kiemelte: a kormány 2015 óta konzekvens migrációs politikát folytat, s ennek a politikának jelentős a lakossági támogatottsága. Ugyanakkor ezen politika hatására „jelentős és folyamatos hazai és nemzetközi baloldali támadások érik” a kormányzatot – fűzte hozzá.

    Azt mondta: egyidejűleg van migrációs és menekültválság, valamint szomszédos országban háborús helyzet, amire még nem volt példa. Éppen ezért több tekintetben is újszerű megoldásokat kell alkalmazni, aminek egyik eleme, hogy a határőrizeti rendszeren változtatni kell, és tartós, hosszú távú megoldás szükséges. Az említett válságok és a háború „elhúzódó jellegű” – jegyezte meg.

    Az ukrajnai háború kapcsán Bakondi György azt hangsúlyozta: mindent meg kell tenni, hogy Magyarország ne sodródjon bele a háborúba. A háború miatt súlyos menekültügyi válság alakult ki, az országba naponta tízezer körüli menekült érkezik – közölte.

    Bakondi György adatokat ismertetve elmondta: a déli határszakaszon tavaly január elseje és június 6. között 46 957 hatásértőt fogtak el, az idén, ugyanezen időszakban már 109 846-ot. Ugyancsak jelentősen – 92 százalékkal – nőtt az embercsempészés miatt elfogottak száma: tavaly az említett időszakban 431 embercsempészt, idén 831-et fogtak el, akik ellen bűntetőeljárás indult.

     Prognózisuk szerint az embercsempész tevékenység folytatódni fog – közölte.

    Bakondi György az erőszakos cselekményekről szólva elmondta: január 1. és július 4. között 262 támadás érte a határt biztosító létesítményeket és az ott szolgálatot teljesítőket. Kiemelt területként jelölte meg Ásotthalmot, ahol 162 támadást történt.

    A támadások közül 52 esetben kövekkel dobáltak, 43 esetben nagy fadarabokkal, 21-szer létrával támadtak, 8 esetben használtak gázsprayt, egy esetben pedig lőfegyvert – ismertette.

    A főtanácsadó közölte: 175 esetben a támadások célpontja rendőrjárőr volt, ebből 11 esetben sérült meg rendőr, 204 esetben honvédet támadtak meg, 41 honvéd meg is sérült. Fegyveres biztonsági őrt 4 esetben támadtak meg. Tehát összesen 383 támadás történt és 52 ember sérült meg. Továbbá megrongáltak 75 járművet.

    Bakondi György kitért arra is: kedd éjfélig 823 020 ember érkezett menekültként Ukrajnából. Eddig 129 018 esetben adtak ki ideiglenes tartózkodási engedélyt, 26 055 esetben nyújtottak be menekültkérelmet, ebből 21 548-an megkapták a menekültstátuszt, a többi elbírálása folyamatban van. A magyar hatóságok 11 973 embert helyeztek el ideiglenes szállásokon, és 531 menekültnek kellett kórházi ellátást biztosítani.

    A kormány hat karitatív szervezettel működik együtt, munkájukhoz 3 milliárd forint külön támogatást biztosítottak.

    Bakondi György közölte azt is, hogy a déli határ védelmére a kormány 600 milliárd forintot költött, az ukrán menekültekre 40 milliárdot, és ennek 2 százalékát fizette ki az Európai Unió. A magyar állam 5 milliárd forint értékű támogatást nyújtott humanitárius válságkezelésre a túloldalon.

    Szólt arról is, hogy Görögországban háromszorosára nőtt az elmúlt hónapokban a migrációs nyomás, és Törökországban minden migrációs mutatószám jelentős növekedést mutat. Június végéig a török hatóságok több mint 133 ezer illegális migránst tartóztattak fel és több mint 4 ezer embercsempészt vettek őrizetbe. A török parti őrség több mint 20 ezer embert tartóztatott fel, ez 182 százalékos emelkedés, és 12 657 embert mentettek ki a tengerből.

    Idén Olaszországba tengeri úton 25 988 migráns érkezett, és Spanyolországban 61 százalékos növekedés figyelhető meg – közölte Bakondi György.

    Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: Magyarországnak egyetlen érdeke van, mégpedig az, hogy a béke megvalósuljon tőlünk keletre.

    Európa szenved háborús inflációtól, egy háborús gazdasági válságtól. Továbbá azt is látni, hogy kibontakozóban van egy élelmiszerválság is, emiatt fokozódik a migránsok Európába áramlása – mondta az államtitkár.

    Kiemelte: Magyarország abban érdekelt, hogy a Nyugat-Balkánon béke és biztonság legyen, ezért is támogatja az ottani országok euroatlanti integrációját.

    Vargha Tamás elmondta azt is, hogy a békéhez szükség van erős magyar hadseregre, ezért a 2023-as költségvetés létrehoz egy honvédelmi alapot, amely 842 milliárd forintot tesz ki és 2024 helyett már 2023-ban GDP 2 százaléka fordítja az ország honvédelmi kiadásokra. Fontosnak nevezte továbbá a haderőfejlesztés felgyorsítását.

    A balliberális kormányzat a legrosszabb döntést hozta akkor, amikor katonai képességeinket „elkótyavetyélték” – jegyezte meg.