Az orosz-ukrán háború 131. napja – FRISSÜL

Immár százharmincegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Zelenszkij szerint még visszatér az ukrán hadsereg Liszicsanszkba

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy az ukrán csapatok még visszatérnek a Luhanszk megyei Liszicsanszkba, a harctéri taktika alakulása és újabb korszerű fegyverek érkezésének köszönhetően.

Az államfő a lakossághoz intézett vasárnap éjjeli videoüzenetében kommentálta az ukrán csapatok kivonását a stratégiai jelentűségű Donyec-medencei településről, az üzenetből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
„Óvjuk katonáink és embereink életét. A falakat újjáépítjük, a területeket visszaszerezzük, de mindenekelőtt az embereket kell védenünk. Ha a hadsereg vezetése kivonja a katonákat a front egy bizonyos pontjáról, ahol az ellenségnek jelentősen nagyobb a tűzereje a miénknél, ami különösen igaz Liszicsanszkra, az csak egyet jelent: visszatérünk a taktikánknak és az egyre több korszerű fegyverünknek köszönhetően” – hangoztatta Zelenszkij.
Az elnök ismételten leszögezte, hogy Ukrajna nem adja fel egyetlen területét sem. Kiemelte, hogy az ukrán hadsereg fokozatosan halad előre Harkiv és Herszon megyékben, valamint a tengeren. Példaként említette a Kígyó-szigetet, amelyet az ukrán erők a napokban foglaltak vissza az oroszoktól. „A Kígyó-sziget egy jó példa. Eljön a nap, amikor ugyanezt mondjuk majd a Donyec-medencéről is” – fogalmazott Zelenszkij.
Natalija Humenyuk, az ukrán déli parancsnokság sajtóközpontjának vezetője hétfői kijevi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Kígyó-szigeten ismét felvonták az ukrán zászlót. „A hadművelet befejeződött, és a terület ismét Ukrajna fennhatósága alá került” – közölte.
Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés főnöke az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy információik szerint Moszkva nem fog megállni az egész Donyec-medence bekebelezésével, hanem Ukrajna teljes megsemmisítését tervezi.
A nemzetközi partnerek titkosszolgálatainak információival kapcsolatban Budanov megjegyezte, hogy az ukrán hírszerzés a saját információira támaszkodik. Szavai szerint ezek alapján levonták a következtetést, hogy Oroszország az ukrán államiság teljes lerombolását tűzte ki célul maga elé.
Szavai szerint az orosz invázió kezdetére és alakulására vonatkozó jelzései eddig valóra váltak az ukrán hírszerzésnek. Arra válaszul, hogy talán Oroszország beéri a Donyec-medence elfoglalásával, és hajlandó lesz békét kötni, Budanov értésre adta: Ukrajna „nem kereskedik területekkel”.
Budanov kifejtette, hogy információik alapján Oroszország több forgatókönyvön is dolgozik az általa megszállt ukrán területekkel kapcsolatosan az annektálástól a „kvázi köztársaságok” létrehozásáig. Rámutatott arra, hogy Oroszország „népszavazásokat” készít elő szeptember 11-re az újonnan megszállt herszoni és zaporizzsjai területeken. Az események alakulásának egyetlen forgatókönyvét azonban az ukrán katonai hírszerzés szerint még nem határozták meg, de valamilyen formában Oroszország magához kívánja csatolni ezeket a területeket – vélekedett Budanov.
Az Ukrajinszka Pravda a megyei kormányzói hivatalok közléseiből készített összeállításában azt emelte ki, hogy hétfőre virradó éjjel az orosz hadsereg támadásokat hajtott végre Csernyihiv, Szumi, Harkiv és Dnyipropetrovszk megyék ellen, a donyecki régió ágyúzásának intenzitása egyre növekszik, és Herszon megyében is feszült a helyzet. Szumi megyében eltaláltak egy pszicho-neurológiai bentlakásos intézményt, ahol tűz ütött ki, és hárman a betegek közül megsérültek. Harkiv megyében az orosz támadások következtében három civil vesztette életét és négy sebesült meg. Donyeck megyében egy nap alatt kilencen haltak meg – köztük egy gyermek – és 25-en sebesültek meg.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője egy tévéműsorban hozzátette, hogy orosz gépek repültek át Ukrajna határain rakétacsapásokkal fenyegetve, ezért számos régióban megszólaltak a légvédelmi szirénák.

Újjáépítési alapot létesítene Ukrajna számára az EIB

A koronavírus-válság utáni segély- és támogatási programok mintájára háború utáni újjáépítési alap létrehozására terjesztett elő javaslatot az Európai Beruházási Bank (EIB) a svájci Luganóban az Ukrajna újjáépítéséről megrendezett konferencián, amelyen részt vesz többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök is.

A háború sújtotta ország kormánya első alkalommal ismerteti az újjáépítési folyamat prioritásait. A kétnapos találkozón mintegy 40 potenciális donorország, valamint nemzetközi szervezetek és pénzügyi intézmények vesznek részt.
Az EIB egy „EU-Ukrajna Gateway Trust Fund” (E-U GTF) létrehozását javasolja, amely kezdetben 20 milliárd eurót biztosítana vissza nem térítendő támogatásként, hitelként és garanciaként az uniós országoktól és az uniós költségvetésből – derül ki dokumentumból, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Magánbefektetők hozzájárulásával ezt követően akár 100 milliárd eurót is mozgósítanának, ami Ukrajna azonnali szükségleteinek mintegy felét fedezné. A pénzt elsősorban az infrastruktúra, például a hidak, a víz- és energiaellátás, de akár a távközlési hálózatok újjáépítésére is fel lehetne használni.
Az EU az EIB közreműködésével a kis- és középvállalkozások támogatására a koronavírus-válság idején indított programhoz hasonló támogatási alap létesítését Ukrajna újjáépítésének a finanszírozásához az Európai Bizottságnak és az uniós tagállamoknak még jóvá kell hagyniuk.

Putyin: pihenniük kell az orosz csapatoknak

Vlagyimir Putyin orosz elnök Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel folytatott megbeszélést. A miniszter elmondta, hogy Alekszandr Lapin, a Központi Katonai Körzet csapatainak parancsnoka, valamint Szergej Szurovikin, a légierő parancsnoka ma beszámolt neki a rájuk bízott feladatok előrehaladásáról.

A főparancsnok szerint „a támadó hadművelet fejlesztésére vonatkozó javaslataikat terjesztették elő”.

Putyin hozzátette, hogy a de facto Luhanszki Népköztársaság (LNR) felszabadításában részt vevő egységeknek pihenniük és növelniük kell harckészültségüket, míg a többi alakulatnak, köztük a Vosztok és a Zapad csoportnak a korábban jóváhagyott terv szerint kell végrehajtania a feladatát.

Putyin azt is elmondta, hogy orosz hősi címet adományoz Alekszandr Lapinnak és az orosz vezérőrnagynak, az LNR népi milícia 2. hadtestének parancsnokának, Eszedulla Abacsevnek.

Támadtak az orosz csapatok, kigyulladt egy erőmű Donyeckben

Hétfő délelőtt kigyulladt egy hőerőmű Donyeck megyében az orosz csapatok támadását követően – közölte a Kárpáthír.

Beszámolók szerint Szvitlodarszktól nyugatra, a vuglegorszki hőerőmű körzetében heves harcok folynak az ukrán és az orosz erők között. A létesítményt bombatámadás érte, aminek következtében tűz ütött ki.

A helyi lakosok a közösségi oldalakon fotókat osztottak meg arról, hogy fekete, sűrű füst gomolyog a hőerőmű felett.

Putyin gratulált az orosz katonáknak

Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált az orosz csapatoknak a kelet-ukrajnai Luhanszk régió „felszabadításához”, ami jelentős mérföldkő Moszkva számára az ukrajnai katonai hadjáratban.

A Szergej Sojgu védelmi miniszterrel folytatott televíziós találkozón Putyin azt mondta, hogy a Luhanszki terület elfoglalására indított hadműveletben részt vevő csapatok most szusszanhatnak egyet, de más katonai egységeknek folytatniuk kell a harcot Ukrajnában – jelenti az Index.

Fiala: fontos, hogy Csehország is bekapcsolódhasson Ukrajna újjáépítésébe

Fontos, hogy Ukrajna háború utáni újjáépítésében cseh cégek és szervezetek is részt vehessenek – szögezte le hétfőn a cseh kormányfő a prágai repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján.

Petr Fiala az Ukrajna újjáépítéséről Luganóban tartandó nemzetközi konferenciára indulva elmondta: kormánya továbbra is hadifelszerelésekkel és az ukrán katonai technika javításával fogja segíteni Kijevet, hogy visszaverje az orosz támadásokat. Az ukrajnai háború az egyik kiemelt témája lesz a július elsején kezdődött soros cseh uniós elnökségnek is.
Fiala hozzátette: a háború utáni újjáépítésre már a harcok befejezése előtt fel kell készülni. Hangsúlyozta: Ukrajna talpra állításához nem elég egyetlen ország, sem az egész Európai Unió, hanem abban „a demokratikus világ összes kulcsszereplőjének részt kell vennie, például az Egyesült Államoknak, Kanadának és Ausztráliának is”, illetve számítanak a nagy nemzetközi társaságokra és bankokra.”Az újjáépítés prioritásait és a kulcsfontosságú feladatokat maguknak az ukránoknak kell meghatározniuk” – mondta a kormányfő. Emellett – emelte ki – fontos, hogy Luganóban személyesen Denisz Smihal ukrán kormányfő is jelen lesz, akivel kétoldalú egyeztetéseket is folytat majd.

ORFK: több mint 11 ezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 6161 ember lépett be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5396-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 242 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 149 ember – köztük 49 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Putyin még hosszú ideig képes lesz a háború folytatására

Vlagyimir Putyin orosz elnök még hosszú ideig képes lesz folytatni az ukrajnai háborút – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a CBS amerikai hírcsatornának adott, vasárnap közzétett interjújában.

„Úgy vélem, a háborúról már annak kezdete előtt egy évvel megszülethetett a döntés, talán még korábban, mert felkészült rá” – hangoztatta a német kancellár angolul nyilatkozva. „Ezért még nagyon hosszú ideig folytatni tudja a háborút” – tette hozzá.

A beszélgetést még a madridi NATO-csúcson rögzítették, de csak most tették közzé teljes terjedelmében.

Scholz az interjúban elismerte, hogy hibás döntés volt a múltban egyoldalú függőségbe kerülni az orosz energiahordozóktól. „Európa-szerte be kellett volna fektetnünk egy olyan infrastruktúrába, amely lehetővé tette volna számunkra, hogy egyik napról a másikra változtatni tudjunk a kínálaton” – mondta.

Ez olyan lecke, amelyet most megtanultak Európában. A Németország orosz energiáért fizetett kiadásait firtató kérdésre Scholz mindössze annyit mondott, hogy ez az összeg folyamatosan csökken. Hozzátette, hogy Putyin a szankciók miatt nem is tudja elkölteni a pénzt nyugati termékekere, így a többi között korszerű technológiákra.

Elemzések szerint Oroszország csak az ukrajnai hadművelete első száz napjában 93 milliárd euró bevételt ért el energiahordozók exportjával. Egy finn jelentés szerint Kínát követően Németország volt Oroszország második legnagyobb ügyfele 12,1 milliárd euró értékben vásárolva energiahordozókat

Szlovákia repülőgépeket és tankokat is küldhet Ukrajnának

Szlovákia MiG–29-es repülőket és harckocsikat küldhet Ukrajnának – írja az Ukrinform hírügynökség.

Mindez Eduard Heger szlovák és Petr Fiala cseh kormányfő vasárnap délután tartott közös sajtótájékoztatóján hangzott el. A szlovák miniszterelnök azt mondta: a repülőgépeket biztosan elküldik, a harckocsik tekintetében pedig ugyanezt fontolgatják, de még nem hoztak döntést róla.

Hogy hány eszközt küldenének, azt – az ukránok kérésére hivatkozva – Heger nem árulta el. Azt viszont elmondta, hogy a MiG gépek elküldése után a cseh haderő segíthet ellenőrizni Szlovákia légterét egészen addig, ameddig meg nem kapják az új F–16-os repülőgépeiket.

Az Egyesült Államok rakétarendszert szállít Ukrajnának

Az Egyesült Államok egy 820 millió dolláros katonai segélycsomag részeként Nemzeti Fejlett Felszíni Légvédelmi Rakétarendszert (NASAMS) szállít Ukrajnának – írja a BBC.

A Guardian arról számolt be, hogy az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov Twitteren mondott köszönetet Joe Biden amerikai elnöknek és Lloyd Austin védelmi miniszternek.

A lépést „Ukrajna támogatásának újabb jelentős lépéseként” jellemezte.

Kreml: minden követelésünket el kell fogadniuk, ha békét akarnak

Ukrajnának minden követelésünket jóvá kell hagynia, amikor a tárgyalások folytatódnak – ezt mondta Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő a Rosszija 1 adásában.

Úgy fogalmazott: szerinte csökkent az igény az iránt, hogy békés úton rendezzék az ukrajnai konfliktust, de „előbb-utóbb a józan észnek diadalmaskodnia kell”, akkor pedig Ukrajnának vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz, és „ismét meg kell érteniük, hogy mik Moszkva feltételei”.

Le kell ülniük az asztalhoz, és el kell fogadniuk ezeket. És utána egyszerűen csak hivatalossá kell tenniük azt a dokumentumot, amelyről sok szempontból nézve már megegyeztünk – mondta Peszkov.

A szóvivő arról is beszélt, hogy szerinte a nyugati államok „a háború folytatására tették fel lapjaikat”, és ezért nem engedik meg Ukrajnának, hogy a békéről tárgyaljanak velük. Ezenkívül szót ejtett arról, hogy szerinte az európai államok vezetői nem a saját nemzetük érdeke szerint cselekszenek, és „a nyugati kollektívának” rendelik alá magukat – írja az Index.

Ausztrália további 100 millió dolláros katonai segítséget nyújt Ukrajnának

Ausztrália további száz millió dollár értékű katonai célú támogatást, valamint újabb 14 páncélozott csapatszállító járművet és húsz Bushmaster típusú páncélozott járművet biztosít Ukrajnának – jelentette be Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök vasárnap Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatójukon.

„A mai napon további 100 millió dolláros katonai-technikai segítségnyújtást jelentünk be Ukrajnának. Összesen már 390 millió dollárt különítettünk el. További 14 páncélozott szállítójárművet és 20 Bushmaster páncélozott járművet is biztosítunk. Így az általunk adott Bushmaster járművek száma összesen 60 lesz” – idézte az ausztrál politikust az Ukrinform hírügynökség.
Albanese hozzátette, hogy Ausztrália további katonai felszerelést, drónokat és egyéb katonai eszközöket is biztosít majd Ukrajna kérésének megfelelően. „Emellett további segítséget nyújtunk Ukrajna határmenti csapatainak felszerelésük, a kiberbiztonság színvonalának javítása és a határellenőrzés hatékonyabbá tétele érdekében” – ígérte az ausztrál miniszterelnök.
Az Ukrinform emlékeztetett arra, hogy Ausztrália június 19-én a katonai segítségnyújtás keretében átadta az első négy M113-as páncélozott szállítójárművet az ukrán fegyveres erőknek. Ezt követően még további tíz ilyen típusú járművet küldtek.
Az ausztrál politikus látogatást tett a Kijev környéki Bucsa, Hosztomel és Irpiny településeken is, ahol az ukrán hatóságok több tömegsírt, megkínzott és kivégzett civilek holttesteit találták meg, miután a terület felszabadult az orosz megszállás alól. Az ausztrál miniszterelnök leszögezte, hogy országa támogatja Ukrajnát, és kiáll a megszállók által elkövetett bűncselekmények igazságos büntetéséért.
Zelenszkij a sajtótájékoztatón kijelentette: fennáll a veszélye annak, hogy Luhanszk megyét elfoglalják az orosz csapatok, de szavai szerint pillanatnyilag azt nem lehet mondani, hogy az oroszok teljes mértékben uralják Liszicsanszkot, mivel a térségben harcok folynak. Megjegyezte: a helyzet minden nap változhat, a háború alatt már többször előfordult, hogy bizonyos helyek naponta kerültek át egyik oldal ellenőrzése alól a másikéba, majd vissza.
„Ezért ma még nem mondhatjuk ki végérvényesen, hogy Liszicsanszk az oroszok irányítása alatt áll, a város peremvidékén folynak a csaták” – fogalmazott az államfő. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy most a luhanszki régióban a legsúlyosabb a helyzet, más területeken ugyanakkor az ukrán erőknek sikerült előrenyomulniuk.
Jurij Szak, az ukrán védelmi miniszter tanácsadója a BBC brit közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a stratégiai jelentőségű Liszicsanszk – az orosz jelentésekkel ellentétben – nem került teljes mértékben orosz ellenőrzés alá – számolt be korábban az Ukrinform. A tanácsadó hozzátette, hogy a helyzet Liszicsanszkban „már jó ideje nagyon feszült”, és az orosz csapatok „szünet nélkül rohamozzák a várost”.

Kijevi vezérkar: az ukrán erők kivonultak Liszicsanszkból

Az ukrán csapatok heves harcok után kivonultak a Luhanszk megyei, stratégiai jelentőségű Liszicsanszk városból – jelentette be vasárnap kora este a kijevi vezérkar a Facebookon.

A közlemény szerint az orosz csapatok mind fegyverzetben, mind létszámban egyaránt túlnyomó fölényben voltak az ukrán erőkkel szemben. Az adott körülmények között „a város védelmének folytatása végzetes következményekkel járna, ezért az ukrán védők életének megóvása érdekében a visszavonulás mellett döntött” a katonai vezetés – írták.
Hangsúlyozták egyúttal, hogy folytatják a harcot. „Sajnos az acélakarat és a hazaszeretet nem elég a sikerhez, amihez anyagi és technikai források kellenek.(…) Vissza fogunk térni, és biztosan győzünk!” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a vezérkart.
Reggel vált ismertté, hogy az orosz erők tovább nyomultak és megvetették a lábukat Liszicsanszk peremvidékén – emlékeztetett a hírportál. Eközben Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Vlagyimir Putyin orosz elnöknek már Luhanszk megye egészének elfoglalásáról számolt be.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem sokkal a vezérkar közlése előtt még azt mondta, hogy Liszicsanszk környékén harcok dúlnak, de a város nem áll teljesen az orosz hadsereg ellenőrzése alatt.

A német kormány egyenlően osztaná el az orosz gázszállítások kiesése miatt keletkező költségeket

Egy új illeték bevezetésével egyenlően, az összes fogyasztóra szétterítve kellene elosztani az orosz földgázszállítások csökkenése és esetleges teljes kiesése miatt keletkező költségeket Németországban – javasolja a szövetségi kormány hétvégi sajtójelentések szerint.

Robert Habeck gazdasági miniszter, alkancellár egy szombat esti hamburgi pódiumbeszélgetésen közvetve megerősítette a Reuters hírügynökség értesülését, miszerint az energiaellátás biztonságáról szóló törvény napokon belül várható módosításával a földgázellátási válsághelyzet riasztási vagy vészhelyzeti szintjének kihirdetése esetén lehetővé válik egy új illeték beépítése a földgáz fogyasztói árába.
A miniszter az ország legnagyobb földgázimportőre, a fizetési nehézségekkel küszködő Uniper példájára utalva kiemelte, hogy súlyos gondjai támadhatnak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az orosz gázszállítások visszafogása miatt kénytelenek jóval magasabb áron pótolni a hiányzó mennyiséget, de a váratlanul és jelentősen megemelkedő költséget a hosszú távú szerződéseik miatt nem tudják rögtön áthárítani a vásárlóikra, például a települési, városi közműszolgáltatókra.
Az ilyen helyzetek kezelésére szolgál az úgynevezett árkiigazítási mechanizmus, amelynek révén az érintett cégek a még érvényes tarifát felülírva azonnal érvényesíthetik a költségnövekedést az áraikban. Ez azonban „nagyon éles kard”, ezért nem is használják – mondta a miniszter.
Kifejtette: az árkiigazítási mechanizmus beindítása azzal járna, hogy a földgázt az orosz import visszafogása miatt máshol, drágábban beszerző vállalatoktól vásárló közműszolgáltatóknak hirtelen a megszokottnál jóval magasabb árat kellene fizetniük, és ezt a költségnövekedést érvényesíteniük kellene fogyasztóiknál, a háztartásoknál és egyéb ügyfeleknél, cégeknél, közintézményeknél.
Ez Robert Habeck szavai szerint azonnali „árrobbanást” okozna. Ráadásul a mechanizmus szélsőségesen eltérő módon érintené a fogyasztókat, hiszen nem minden importőr üzletel orosz gázzal, így nem minden közműszolgáltatónál emelkednének az árak robbanásszerűen.
A tervezett új megoldás, az illeték a kormány szándéka szerint átlátható és igazságos módon osztaná el a költségeket minden fogyasztó között – jelentette a Reuters. Ezzel kapcsolatban Robert Habeck a Die Zeit című hetilap hamburgi rendezvényén – videókapcsolaton bejelentkezve – elmondta, hogy az Ukrajna elleni orosz háború energiapiaci hatásainak kezelése egy „tanulási folyamat”, ezért ismét hozzá kell nyúlni az energiabiztonsági törvényhez. Hozzátette, hogy a tervezett módosításról még tárgyalnak a szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciókkal.
A Zöldek politikusa aláhúzta, hogy a bajok Vlagyimir Putyin miatt keletkeztek. Az orosz államfő az Ukrajna elleni háborúval egyszerre „kvázi gazdasági háborút” indított a Nyugat, és benne Németország ellen. Putyin arra számít, hogy az energia árának felsrófolásával megosztottságot idéz elő, „szétrombolja az ország egységét és szolidaritását” – mondta a német alkancellár, megismételve azt a számos alkalommal kifejtette véleményét, miszerint előfordulhat, hogy Moszkva az energiaválság elmélyítésének céljával teljesen leállítja a gézszállítást az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken a július 11-én kezdődő, tíznapos karbantartás után.
A vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai óriáscég június közepén nagyjából 50 százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az Északi Áramlat-1 vezetéken így alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a Gazprom korlátozása előtt még 1400 GWh felett volt.
Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.
A hatóság legutóbbi, pénteki napi jelentés szerint az ellátási helyzet „feszített, és nem zárható ki, hogy tovább romlik majd”, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár „jelentősen drágábban”. A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 61,03 százalékos. A zavartalan téli ellátáshoz októberre 80 százalékos, novemberre 90 százalékos töltöttségi szintet kell elérni.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine